Lehet-e sikeres a hálózatépítésben az, aki nem rendelkezik az "eladó típusú" adottságokkal ?

Mivel a hálózatépítés legfontosabb alapfeltétele a másolhatóság, olyan egyszerű és könnyen működtethető rendszert kell alkalmazni, amellyel bárki végezheti ezt a fajta értékesítési tevékenységet. Abban az esetben, ha az emberek kényelmetlenül érzik magukat egy adott feladat teljesítésekor, nem fogják tovább csinálni azt.

Ezért van szükség egy másféle megoldásra a hagyományos eladás helyett.

Nem mintha magával az eladási folyamattal lennének problémák. Ezek a képességek mind megtanulhatók. Az élet gyakorlatilag tele van eladási - értékesítési helyzetek sorozatával (pl. munkahelyünk megszerzésekor is el kell tudnunk adni magunkat...).

Valójában maga az eladási folyamat - a kifogások kezelése, az előnyök kihangsúlyozása és a vételi szándék kierőltetése - az emberek túlnyomó többsége számára egyéniségükkel összeegyztethetetlen, és egyáltalán nem megvalósítható dolog.

Az emberek imádnak vásárolni, ne ki nem állhatják, ha rájuk tukmálnak valamit. Van viszont egy másik, módja az értékesítésnek, amely alapjaiban kiküszöböli a megszokott vevő-eladó konfliktust.

Ezt úgy nevezik, hogy népszerűsítés, vagy személyes ajánlás.

Amikor valaki eladással foglalkozik, a cél amiért mindezt végzi, nem más mint az, hogy valakitől pénzt kapjon cserébe a termékért, vagy szolgáltatásért. Amikor viszont az ember ajánl, vagy népszerűsít valami, a kitűzött célt az érték, az előnyök és a hasznosság minél hatékonyabb közvetítése jelenti. Jól látható a különbség. Sikeres az ajánló tevékenységünk akkor, ha az emberek megértik, hogy milyen értéket is képvisel az, amiről nekik beszélünk.

Az eladás nem mást, mint megtanulható technikák, képességek összességét jelenti. Az emberek nem születnek eladónak, hanem egyesek azzá válnak, miközben a szakma különféle technikái és eszközei alkalmazását sajátítják el. Viszont valamennyien születtet ajánlók, népszerűsítők vagyunk.

Gondolj csak valamire, ami nagyon megtetszett, ami iránt igazán lelkesedni tudtál. Például olvastál egy jó könyvet, résztvettél egy remek külföldi társasutazáson, megismertél egy hasznos számítógépprogramot, vagy egy hangulatos kis éttermet a közelmúltban.

Az emberek általában, ha valami jóban van részük, ösztönösen elmondják kedvező tapasztalatukat másoknak. Minél értékesebbnek minősítjük az újdonságot, annál lelkesebben beszélünk róla.

Ez az ösztönös lelkesedéstől vezérelt ajánlás, egyáltalán nem nevezhető eladásnak. Megjegyzendő viszont, hogy az emberek a legtöbb esetben mások véleményére, ajánlására alapozva hozzák meg vásárlási döntéseiket.

Nos, melyik tevékenységet könnyebb lemásolni, az eladást, vagy az ajánlást?

Eladás estetén az eladó személye kerül a középpontba, míg ajánláskor pedig maga az ajánlott dolog értéke.

Az eladáskor maga a hírvivő, és az ő eladói képességei játszák a fő szerepet.

Az ajánláskor, népszerűsítéskor és tájékoztatáskor az információ értékére és minőségére - nem pedig az azt közlő személyre - kerül a hangsúly.

Ha el szeretnél adni, képzett eldónak kell lenned. Ajánlóként viszont elegendő, ha lelkesedéssel tudsz beszélni a tapasztalataidról. Az érdeklődő nem arra kíváncsi, hogy mennyre rendelkezel kiváló eladói képességekkel, őt annak a terméknek az értéke, hasznossága érdekli, ami miatt te saját magad is annyira tudsz lelkesedni.

Amikor valaki elad valamit, akkor a történet őróla szól személyesen. Ha NEM-et mondanak neki, őt utasítják vissza, mivel ő szerette volna rávenni az embereket arra, hogy vegyék meg tőle azt, amit árul.

Ha viszont másoknak ajánl az ember valamit, akkor a történetnek ők lesznek a személyes főszereplői. Ha NEM-et mondanak, azt önmaguknak mondják, nem pedig az ajánlót utasítják vissza.

Eladáskor azt szertné az ember, ha kapna valamit - az árú ellenértékét - cserében. Ajánláskor viszont, mi szertnénk adni valamit az érdeklődőnek - mégpedig értéket, hasznot jelentő információt.

Az ELADÁS pénz-megszerzést jelent, az AJÁNLÁS pedig információ-átadást.

Ha valamire szüksége van az embernek és NEM-et mondanak neki, hogyan érzi magát?

Amikor pedig ajándékot szeretne adni másoknak és ők mondanak NEM-et, az milyen érzés? Biztosan kellemtlenül érinti a dolog, de végül is őket éri veszteség...

A két NEM értéke nem azonos!

Valaminek az ajánlására akkor vállalkozunk, ha felismertük az adott termék, szolgáltatás számunkra nyilvánvaló hasznosságát, vagy egy lehetőség előnyeit.

Ebben a szakmában nem kell mást tenni, mint megkérdezni önmagunktól:

• Milyen hasznom származott nekem ennek a terméknek a használatából?
  Milyen pozitív változást idézett elő az életemben? Mennyiben tette jobbá a jelenlegi körülményeimet?

• A megismert lehetőség mennyire javított a mostani helyzetemen?
  Milyen új képességeket tudtam elsajátítani?
  Mennyivel váltam értékesebb emberré, úgy a családom tagjai, mint a barátaim és ismerőseim számára?
  Milyen jövőbeli lehetőségek kihasználására lettem alkalmassabb?

Ezt követően pedig nem kell mást tennünk, mint mindezt elmondani a környezetünkben élőknek.

Ennyi az EGÉSZ!

Elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy ilyen tevékenységre VÁLLALKOZZON?

Tevékenység	Jövedelem	Vállalat	Kérdések	Wellness	Kapcsolat
	Minden jog fenntartva! © VITALOR Bt. 2003 - 2004