A színházi műhelymunka, mint rendszeres tevékenység, a Georges Baal módszere szerint folytatott 8 esztendős munkánk tapasztalatai alapján igen jó józanságfenntartó és életmódjavító forma. A programszerűen végzett tréningek, felkészülések, és előadások nagymértékben segítik a szenvedélybetegeket abban, hogy hosszú távú elképzeléseik alakuljanak ki életükkel kapcsolatban.
Az a gondolat, hogy a színház közösségteremtő felületként alkalmazható nem új. Többen és többféleképp próbálkoztak, több kevesebb sikerrel alkalmazni, közösségeket létrehozva, de egy idő után szinte mindegyik közösség elkövette azt a hibát, hogy előtérbe helyezte a vezető személyét. A Georges Baal által kidolgozott színházterápiás módszer egyik fő eleme, hogy bár van "főszakács", maga az alkotás, minden esetben közösségi tevékenység. A közös tréningmunka, a terápiás jellegű munkaelemzések, az önsegítő, segítő elemeket is magába foglaló szöveg, illetve mozgásmunka, előreveti az egyén kibontakozását és a közös produkcióba való beilleszkedését. A munka során kialakuló őszinte légkör, lehetővé teszi az alapos önelemzést, a részletekbe menő és egymást sem kímélő kritikát és önkritikát, segítve ezzel önmagunk és társaink pozitív irányba való fejlődését.
Mi olyan közösséget szeretnénk létrehozni, amely képes jó és művészeti szempontból is értékes produkciókat létrehozni, ugyanakkor nem belterjes, tehát bármikor, bárkit képes befogadni és neki, a sajátos módszereivel segítséget nyújtani, illetve fejlődését elősegíteni. A folyamatosan mozgásban lévő közösség számunkra az igazán fejlődőképes. Elsősorban ugyan azokat várjuk, akik terápiás közösségekből érkeznek, de nem zárkózunk el olyan fiatalokkal történő munkától sem, akik kíváncsiak ránk, és hajlandóak velünk együtt dolgozni.
Természetesnek vesszük azt, hogy aki a közösségünkhöz szeretne tartozni, az a terápiás közösségekben elsajátított józan életvezetési mintát kövesse. Közösségünkben tehát tartózkodunk minden olyan szer használatától, amely ezzel az életvezetési mintával szembehelyezkedik. Programunkban fontos szerepet szánunk annak a ténynek a feldolgozására, hogy elsősorban talpra állt szenvedélybetegek vagyunk és minden más, csak ezután következhet.