Üdvözlet a
Hálójárónak!
Kattintson egy
választott szóra, és megjelenik a helyesírási szabály: az első sor
vagy a kurzor jelzése a választott szó szabályát mutatja be. További
tájékoztatást ad a témakörre a csillag előjelű szám (pl. *12), valamint a szabály alpontjait jelző
számjegyek, illetve a zárójeles betűk.
Ha további
segítségre lenne szüksége, keressen itt: lektor@vnet.hu
__
%-ká 8.
a
-len fosztóképzőnk
nincs 5.a
°C-kal,
4-gyel 9. f
A kertben
a kerítésnél hó volt. 48. f
a kutya
futtában összeesett; az utolsó sorban ültek
30. a
a Petőfi írta
(vers) 17. a
a, e, az, ez névmás
összetételben: "szavuk sem igen van, azalatt, míg esznek" 27. c
adásvétel 14. d
adóazonosító jel
34.
adóbevallásívminta-készítés
34
Ady Endre
szavalókórus, Balaton tó, Benedek család 21. a
Ady-vers, áfatörvény
21 d
áfát,
szjáról, Hungexpónál 59. e
áfa-visszaigénylés
32. b
agresszív,
agresszivitás 43. a
aka-rat,
ar-chívum 46. a
akarva,
akarva-akaratlan 14. g
akasztófára
való 25. a
alkalmi
szókapcsolat: Hol van a kulcs? 14. a
államok,
a közterületek neve, és a jelölt utótag: Magyar Köztársaság, Gyula pihenője
barlang 38. c
állandó cím:
Élet és Tudomány 42 e
álmos gyermek,
álmoskönyv 18. a, b
alsó-feketefalvi-rés 38.
ec
alsó-szárazvölgyi-csorba38.
ec
Amarillal,
Anettal 13. c
anyagellátás,
gyalogjáró ( = járda) 25. b
anyagnév
= egybe: acélpenge, ezüstkanál 18. k
Annyi pontot
teszünk, ahány szó a kifejezés: úgynevezett = ún., annyi mint = a.
m. 58. b
annyiadmagatokkal 29. b
árboc,
bőrönd, lakos 2. e
Arra kérem tisztelt
Jegyző urat . . 36. c
árú 2.
i
attachment =
melléklet 44.
azé a rekedté 9.
e
bal oldal = melyik? (az
előtag minőségjelző) 16. c
baleset-biztosítás
32. b
banner = reklám
(szószerint = zászló) 44.
barikád, biliárd 4.
b
bármelyik szó
összetétel, külön: áttetsző lila 19. bh
bármelyik tag
összetett szó: előadásra megy, hívásra odautazik 25. a
barna cipő,
barnaszén 18. a, b
barnaszénfélkoksz 20. cc
Bar-tha,
u7Berety-tyó 46. c, a
Bat-thyá-ny 46. c
Be üres ez a
kancsó! 48. g
Békaháza-tanya 38.
b
Belg-rád, fotog-ráfia 46. 2b
bennlakó v.
bentlakó 10. g
benső,
fenség 10. g
bent, fent,
kint, lent 10. g
beteg fiú,
jósda 8. a
Betűvel a
számot kétezerig egybeírjuk: ezerkilencszázkilencvenkilenc 61. b
birtokos
kapcsolat: Duna-híd, Jókai-regény 26. c
birtokszó végén
ki van téve a rag: a feje búbja 26. a
biztosítótársaság
vezetője 35. a
Boldog új évet
kíván = B. ú. é. k. 58. b
bookmark
= könyvjelző 44.
Bp. =
Budapest 58. a
Bpestre 58.d
brikett-tárolás,
cikk-kivágás 13. e
brosúra, celofán
4. b
browser
= böngésző 44.
búcsújáró
hely 22.c
Budapest Bank-fiók 26. c
budapes-ti,
csak-is 46.1. a, 2. a
bumm!, cakompakk
4. b
Bu-shé 46. a
byte =
legtöbbször 8 bit-ből álló digitális egység 44.
Canon-nyomtató
26. c
célra vezető
utasítás 25. a
cs, dz, dzs, gy,
ly, ny, sz, ty, zs, ch csak hosszú alakban választható el: ccs = cs-cs
46. e
csak annyi pénze
van (csupán annyi) 29. c
csapágybélésfém
20. cd
csapot, papot
otthagyott 14. h
csihi-puhi,
csiricsáré 14. i
csodálatra méltó 25. a
csöbörből
vödörbe 14. b
de facto, de jure 43. 2. a
default =
alapértelmezés 44.
déligyümölcs 18. j
demok-rácia 46. 2. b
deviza-folyószámla
32.b
díj nevében kis
kezdőbetűk: Varga Irma akadémiai díjas 42. c
-dik képző:
huszadik alkalom 23. c
díszszázad,
fénynyaláb, kulcscsomó, nagygyűlés 13. b
DOS-verzió 59. c
dühvé, dühvel
9. d
dzsessz-szövetség
13. e
ea. (előadó)
49. 6)
egy szuszra 23.a
egy fogaskerekű, másfél
kilós 23. b
egybe fognak kelni
28. c
egybeírjuk:
agyafúrt 17. d
egyedi cím:
A Noszty fiú esete Tóth Marival 42. f
egyedi döntés szerint: Kapu Cetrum,
Magyar Energia Hivatal 39. Bc
egyet ért,
egyetért 31.a
egyez, egyetlen,
egyetlenegy 10. e
egykutya (
= mindegy 23. d
egymás mellett+i /
egymás melletti+ség = egymásmellettiség 30. b
egymilliárd 61.
b
egynéhány 23.
d
egynemű
jelzők: zöld csíkos szoknya, (vessző nélkül, ha a csík a
zöld) 19. d
egyszersmind,
egyszervolt 10.e
egyszínű 19.
be
egyszersmind 23.
d
éjféltájban,
éjféltájt, ekkortájt 27. b
elöl (hol?)
elől (honnan?) 2. f
Előre brigád 21.
a
előre
csomagol 28. d
előtag
önmagában nem használatos: nőttön-nő 14. g
előtag személyragos: anyja nevelte
(gyermek) 17. c
előtagon
tárgyrag: fejet hajt, igazat mond 24. a
első sorban
(ül), elsősorban
(mindenekelőtt) 31. a
első szó
végén rag van, külön: bajba jut, sarkon fordul 25. a
elszaladt, anélkül
hogy kabátot vett volna magára (=
kabát nélkül szaladt el) 48. c
e-mailt 60.
Emi-lé 46.
a
eminen-sek
46. a
éppannyi
29. c
ér-etlen, él-etlen
5. b
ergonómia =
ergonomikus 43. a
érvényes
fizetőeszköz 18. j
Erzsébet királyné
útja 38. c
esetlen, esztelen,
fedetlen 5. b
esze tokja
26. a
é-tlen, té-tlen 5.
d
EU-integráció 59. c
euróárfolyam 60.
eurokapitalizmus 60.
eurokonform 60.
Európa
tanácsi 60.
eurót
60.
EU-tag 59.
c
ezermagtömeg 23.
d
ezüsthársszín 19. bh
ezüstkanál,
faépület, kőpárkány 18. k,
20. a
f. v.
(felelős vezető) 58. a
fájlok, fájlban,
fájlja, fájllal 44.
Fát és szenet
vásárolt 48. d
faxszal
8. a
fehér rózsa,
fehérrépa 18. a, b
fehérarany,
sárgaláz = fajta neve 19. a
fekete lyuk 19.
a
fél cipő
(az egyik a párból) 23. a
fel-ad 46. 2. a
félbarna, félfehér
19. be
felelőtlenség
hozta (hiba) 17. a
felemelkedik,
feljebb emelkedik 28. d
félév (=
vizsgaidőszak) 23. d
félévben vizsgázni
fogunk 16. bb
felkelő nap 22.
a
fe-lül 46.
1. a, // 46. 2. a
felvételiző
diák 22. a
fenyőfa ajtó,
műanyag fogaskerék 20. b
férfialkat,
férfi vendég 21. d, 21. ca
férfi-motorkerékpár
21.d
férfitalálkozó 21.
d
file = állomány
44.
foglalkozás, kor,
nyomósítás: mérnök barátom, tanár úr
18. i
fogódz-zdatok 46. e
fogyó
energiaforrás 22. a
forintkiutalás 26.
b
fő gond,
fő szempont 18. f
föld körüli
utazás, ingyenes utazás 21.g
földrajzi fogalmak
a névadó szóhoz: Fekete-tenger, Margit-sziget 38. b
Fővárosi
Levegőtisztaság-védelmi Kft. 39. b
friss víz 18.
a
fszla.-kivonat =
folyószámla-kivonat 58. f
fuj, fúj 2.
i
füstölő
kémény 22.a
gallok
4. b
gkv.
(gépkocsivezető) 58. a
gombaölő szer
22. c
gopher' (=
hörcsög) = egy internetalkalmazás neve 44.
grammal
9. b
gránit burkolókocka
20. b
gyereklány 18. j
gyesgondozás 59. d
gyest 59. d
gyorsíróiskola 22. d
gyönyörű szép
(nő) 18. f
ha
felismerhető az összetétel: foto-gráfia 46. 2.a
Ha nem jössz,
maradsz.
— Nem jött, de üzent. 16. b
haha, nini, nono
14. f
hajlító igénybevétel
22. c
halmazállapot:
sárgadinnyelekvár 20. cb
hasonlítás, egybe:
eperszín/ű, füstszín/ű 19. bc
határozószók mint összetételek: alulírott,
bennlakó 25. d
határozószós
nyomósítás: egész fekete, nagyon
sárga 19. bd
hatnál több
szótag, kötőjel: gyalogos-aluljáró 32. c
hazautazás,
jutalomutazás 21.g
házi feladat,
házikabát 18. a, b
hercehurca,
hókuszpókusz 14. d
hessegessed,
kitálalhassanak 7 7. b
hideg kocsonya,
hidegvér 18.
a, b
hóhányó gép 22. c
hólepte = mi
lepte? (alany) 16. ab
hollófekete,
hófehér 19. bg
hónap első napjához a toldalékot j-vel kezdjük:1-jén,
1-jei, 1-ji, 1-jétől 61. h
hónap), fél óra (= pontosan 30 perc) 23. a
hosszabb szóval kimondható adatokat, összegeket számjegyekkel írjuk:
54 986 61. a
hossz-szelvény, kormánynyilatkozat 13. e
Hosszú, tagolatlan Móra F.-től:
Lattengitterwetterkotterbeutelratte 33.
húsz, húszat, húszas 3. a
-i képző kötőjeles szavakhoz: fekete-tengeri,
nap-hegyi 38. ea
-i képző, az előtag közszó: kis-jégvölgyi-toronyi, kis-kő-hegyi 38.
ec
-i képző, az előtag tulajdonnév: Hunfalvy- hágói,
János-hegyi 38. eb
-i képző: ferencvárosi, kisalföldi 38. e
iafia, icipici 14. d
igazat szólva 24. eigh.-sel 8.a
ima, íme 2. a
inni való (víz),
innivaló (ital) 30. a
internet-hozzáférés 32. b
internetszolgáltató-katalógus 44.
intézmény nagy egysége: Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatal 39. Bh
intézménycsoport: a felügyelőbizottság, az igazgatóság 39. Bh
intézményi alárendelt nagyobb egységek: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság 39. Bh
intézménynév elhagyott tagja: Vám- és Pénzügyőrség O.
P. 39. Ba
intézménynév: Radnóti
Úti Gimnázium, 44. Sz. Építőipari Kft. 39. a
irat, irka, iromány, iroda 3.
a
írni-olvasni, ringyes-rongyos 7 14. h
irónia, ironikus 2. f
ismétlődő
rendezvény: Ünnepi Könyvhét 39. Bj
Istállós-kő 38. b
István mint mérnök
kapott állást 48. b
ívvé, orvvá 9. c
J toldalékos szókban: gyűrűje, haja, hangjuk, héja,
sírjuk, szidja, szórj, utolja 12.
J és ly: az egy
szótagú szavak végén pontos a j:
alj, baj, éj, fej, haj, héj, jaj, juj 11. d
J és ly:
egyszerű szavakban t
előtt és r után pontos a j: bojt, borjú, böjt, fürj, sajt 11. b
járműjavító
műhely 22. c
járó-kelő
emberek 14. i
Jávor-völgyi
Zöld-tó 38. b
jelentésváltozás
elvének érvényesüléséről 16.
jó, egy, ön, önnön
szavakhoz a maga névmás: egymagatok, jómagam 29. b
jobb láb 18. a
jobb oldal, jobboldal (politikai ért.) 16. b
jól esik (az eső) = hogyan esik? (módhatározó) jöttment
(sehonnai), 16. a jött-ment 14. h
jótáll, semmitmondó 16. d
// 24. b
kacsingat, tekinget, rángat
8.d
kavi-csok 46. 1. a
kékakác 18. b
Kelemen széke 38. c
kellek ( = kell+lek) 13.
c
keltezés változatai:
2002. január 26.; 2002. jan. 26.; 2002. I. 20. v. 1. 20. 61. g
kemény víz, keménygumi 18.
a, b
keramitburkolat,
téglaépület 18. k
kertész nevelte
(virág) 17. a
kész őrület,
kész szerencse, készpénz 31.
a, b
kétszáztizenkilenced-magával
23. g
kevésbé, többé 4.
c
kímélő
üzemeltetés 18. j
kis hiba, kis
nemzet, kis pajtás 18. a
kis kezdőbetűvel:
anya, béke, ég, elnök 35. a
kis madár (kicsi) 18.
a
kis távolság,
kisbaba 18. a, b
kismadár(fióka) 18. b
kissé, kisebb-ség 10. b
kitüntetés
fokozata: Kis Péter Az Év
Legszebb Könyve kitüntetést vette át
42. d
kormánynyilatkozat,
lakk-kezelés 13. b, e
Kossuth-szobor = Kossuth rádió 26. c
könnyű ruha,
könnyűipar 31. a
kötőjeles
előtag: kék-fehér zászló
19. c
középiskola, magánügy 18.
h
krikszkraszot 14. d
kultúra, kulturális 2. f
külön: anyja
szoptatta (csecsemő) 17. a
lakatosüzem 18.
j
lásd, bocsásd 7. b
le akar írni 28. c
le- és leír 28. a
Leghátsó-Jávor-torony 38. b
légi forgalom,
légi kalóz, légi út, légikikötő,
légiposta 31. a
lengő
csapszeg 22. c
lényegbevágó ( =
nagyon fontos) 16. e
lényegre törő
25. a
lesz: sohasem
írjuk hosszú sz-szel 10. a
leveles pogácsa 18. a
liszteszsák 18. j
lovaglóút,
műút 21. e
lovaglóút,
műút 21. f
lőjél, írj 7. c
lösz, ofszet 4.
b
lucaszéke 26.
b
ly-os szók (12
db): mely, mély mily, moly,
ily, oly, boly, foly, hely, súly, süly, gally 11. d
ly-os szók: az -ály és az -ély képző ly-nal: apály,
sirály, engedély 11. c
ly-os szók: csak
a lyuk szó kezdődik ly-nal: lyuggat, lyukak 11.
d
ma-chináció 46. 1. a
Madá-chot 46. 2. c
magvaváló (szilva)
17. e
ma-dzag 46. 1. a
magába szállás, hadba
szállás 21. h
magán-, mellék-, mű-, ős-, pót-, segéd-, szak-, vég-:
cseregyerek 18. h
magyar tanár,
magyartanár 16. b
máj, nyáj, paréj
pej, pfuj, szíj, tej 11. e
mályva (kalap) 19. a
Manner Építő-
és Tüzelőanyag-kereskedés 39. Ba
marhalábszár 26. b
Mária Terézia
császárnő 37. 2. a
márkanév
értelmező szava: Afrin
orrspray, Gillette borotvahab 41. c
márkanév nagy
kezdőbetűs: Balfi
Ásványvíz 41. b
má-sik
46. 1. a
másik
anyagnak összetevője: klinkersalakcement, műgyantalakk 20. cc
Maupassant-nal 37. d
meg fogja bánni,
megfogja 28. c
megfázás okozta
(láz) 17. a
megint
alszol! 14. a
melléknév, külön:
aranyos szép 19.ba
mélyfekete,
sötétkék 19. b
mennyiségjelző:
egy lehetőség, fél év (= 6 hónap) 23. a
Mercedesz, Párizs,
Róma, Svájc, Vezúv 43. b
mérnök kimérte
(házhely) 17. a
mi mindannyiunk 29. a
minden áron
(odaadja a cseresznyét) 29. e
minden-, vala-,
bár-, akár- előtagú alakzatok: akárkivel,
valaki 29. e
mindenekelőtt
31. b
mindennap 29.
e
minek a valamije?,
mivel kapcsolatos?, mire való?: fekete
ruha, fő hiba, jobb oldali (fájdalom
18. a
minőséget: ajándék csokoládé, férfi
látogató 21. ca
Kossuth
államtitkár, Kossuth család 37. 2a
minőségjelző
felismerése: az előtagra milyen? melyik? kérdés tehető fel 21.d
MOL Magyar Olaj-
és Gázipari Rt. 39. Ba
mosat, nyomat,
nyomta 6. b, c
mosdókagyló 22.
b
moss, mosd 7. a
mozaikszóhoz az
utótagot: áfa-bevallás, ENSZ-közgyűlés 26. c
munkanélküli
segélyt kér 16. bb
műgyantahabarcs
20. cc
működési
egység, szerkezet: ajtószemöldökfa, csapágyház 20. cd
nagy hideg 18. a
nagy szájú
(üveg) 18. e
nagybetűvel
a név: a Paksi
Atomerőmű 39. Bf
Nagykötőjelet
kell írni 215. 55. d, e, f
nagyotmondó,
nőtisztelő 24. bc
nagyra becsült 25.
a
nagyszájú
(hangoskodó) 18. e
nap nap után 14.
b
napközben 27.
b
négy számjegyig
egybeírunk: 3457 61. b
néhány száz 23. a
nehezen
értelmezhető (metafora): aranysárga, dióbarna 19. bg
nekimegy a falnak,
neki megy a levél 28. d
nem csak (beszél),
nemcsak (a hanem párja a
mondatban) 31. c
nem csak ennyi
szilva termett / nemcsak üzent, hanem
meg is érkezett 16. b
családi nevekben:
Kiss-sel, Széll-lel 13. d
Nem
egyszerűsítünk:
— közszói összetételekben: csekk-küldés,
itt-tartózkodás 13. e
Nem
egyszerűsítünk:— az összetett szavakban: rossz-szívű,
sakk-klub, státuszszimbólum 13. e
Nem
egyszerűsítünk:— összetett szavak határán: össz-szám,
síkköszörű 13. e
nem kell
szótagokat számlálni:matematikuskonferenciáikon 32. a
nem készített
tárgy: cseppkőbarlang, eperfagally, keserűmandula-mag 20.
ca
netböngészés, neten, netezés
44.
név tagolásban: Észak-budai Vízműtelep 39. Bb
névmás és névutó
jelentésváltozásban: Dolgozz,
ahelyett hogy siránkozol! 27. c
névsorban: Ábrahám, Adorján 1. e
névutó -i
képzővel: bokor alatti, ebéd utáni 27. a
névutó, külön: bokor
alatt, ebéd után 27. a
New York-i,
Scott-tal 43. d
nincs kitéve a
rag: boltajtó (a boltnak az
ajtaja), égzengés, marhahús 26. b
nincs kitéve a
tárgyrag: életunt, fékevesztett
24. c
növényvédő
szer, személyszállító kisiparos 22. c
nyakatekert,
porlepte 17. d
nyíló ablakszárny 22. c
nyitva tartás, nyitvatartási
(idő) 30. b
nyomócsapágygyűrű,
váltótalpfa 18. j
nyomósítás:
igen keserű, csoda bátor 18. f
-ó, -ő
végű igenév, és
egyszerű szó: éhező gyermek 18. j
-ó, -ő
végű összetett melléknév: ablaktörlő lapát, árammérő
óra 22. c
odamegy a
rendőrhöz, még odébb megy 28. d
olajáramlás-relé 20.
cd
óra és a perc
számjegyes alakja: 10.15
61. l
orvos rendelte
(gyógyszer) 17. a
oxigéngáztartály 20. cd
őhozzájuk 29. a
önmagában nem
használt szó: infravörös, metálkék
19.bf
önmagában
összetétel = külön: gyémánt üvegvágó, kősó kocka 18. k
önmagukban nem
használatos szók: al-, alap-, átlag-, bel-, csere-, egyed-
stb. 18. h
összetett szó,
színárnyalat: sötétzöld, halványpiros 19. b
öt vagy több
számot hármas csoportokban, szóközt hagyva: 2 323 012 61. b
ötvenedmagunkkal 23. f
partra száll, partraszállás
25. a, c
pattogat, pattogtat 6. b, c
pechhé, ronggyá 8. a
Pe-king 46.
2. b
permetezőszer
22. b
Peugeot-t,
voltaire-i 43. e
Piszkés-tető 38. b
port = kapu 44.
pra-xis 46.
1. a
Rác Rácz, Rátz 1. h
ragok másfélék: háztól házig 14. b
rámutatás, külön: Az alatt a fa alatt nem
ázott meg a fű 27. c
Regensbur-gig 46.
2. c
rend szerint járt
el, de: rendszerint 27. b
részt vevők 24. a
rólad,
tőletek, nála 10.d
rossz ember,
rosszakarat 31. a, b
rossz szag,
rossz-szájú 18. a
rosszakarat 18.
b
Röltexszel, gyesen
(van) 59. d
rövidítések végére
általában pontot teszünk: a. = alatt, áll. = állami 58. a
rövidített
név: . . . a bank a hitelezési . . . 39. Bg
sahhal 8.
a
saját és a maga
szót külön: ők maguk, saját magam 29. a
sárga fény, sárgabarack 18. a,
b
sárga irigység
19. a
sárgarépa, sárgaréz 19. a
se, sem külön: senkinek se, a sohase, sohasem, de sose, sosem alakokat egybeírjuk
29. d
sejt-et, múlt
időben: sejt-et-te
6. b
Shakespeare,
Zweig 43.
c
Siess, de ha
elfáradnál, ülj csak le! 48. h
SMS = Short
Message Service (rövid üzenet) 44.
sor végén vagy a sor elején egyetlen betűt hagyni esztétikai hiba: É-va,
nő-i 46. 2d
söröspohár 18. j
sötét kékeszöld 18. g
sötét rózsaszín 19. bh
spanyol tenger,
spanyolviasz 31 a, b
Szahara
sivatag 38.
c
szálláslehetőség,
szállásmester 21. h
számnevet az -i,
-ú, -ű, -s, -nyi végű nem összetett szókkal egybe: félágú,
hatszögletű 23. e
szavaink
természetes alakja a különírás 14.
százegy fokos, százegy fokos 23. b
Széchenyi István, Széchényi Ferenc 37. 1
szellemvasút,
szemleút 21. f
szem előtt 27. a
személyes névmás a
saját ragozott alakjával: énrólam, őszerintük 29. a
személyes névmás
és névutó: énszerintem,
mialattunk, őmiattuk 27. c
személynév
szóösszetételt alkot az előtaggal: Kossuth-díj 37. 2b
személynevek hagyomány
szerint: Bajcsy-Zsilinszky, Dessewffy, Görgey 37. 1
szemléletbeli
különbség névadásban: Tiszai Vegyi Kombinát Rt., Egyesült
Vegyiművek Rt. 39. Be
szénhidrogéngáz 20. cb
szerkezetes
megoldással: gyalogos-aluljáró építésének vezetője 32. c
sziklasírbolt 20. ca
színárnyalat =
egybe: szürkéskék, mélykék 18. g
szó a cselekvény
alanya: olvasó lány (lány,
aki épp olvas) 22. a
szó szerint 27. a
szóelhagyás: egy- és kétrétegű 23. h
szokás szerint
egybe: dércsípte, felemás,
mennydörög 17. e
szokás szerint: fészekalja,
naplemente 26. b
szokást követve: jókívánság18.
c
szokást követve: bolygókeréktengely, csatlakozószerszám
22. d
szonáta, szonett 4. a
szőlővenyige 20. ca
szúette, napsütött (-e) 17.
e
szuperfehér 19.
bf
Szülőhelyem
egy szép nagy község. // Szülőhelyem
nagyközség. 16. bb
tajt (taj-számot) 10. h
Táncsi-csé
46. 1. a
tavaszibúza-szín/ű
19. bc
ta-xí 46. a
tessék, tetsszék 7.
a
tizedes törteket
vesszővel jelöljük: 3,56 61. e
tojássárgája 26. b
tojjanak, toljanak
7. c
toldalékot és az
utótagot a betűszókhoz kötőjellel írjuk: BKV-nál,
BKV-jegy, taj, taj-szám 59. c
toldalékot kötőjellel írjuk a rövidített alakhoz: Ft-ot,
Ft-tal 58. e
tompa ész, tompaszög 18.
a, b
tool = szerszám 44.
Tóthné Barna
Mária 48. a
tovább áll (5
percnél), továbbáll 28. d
tovább tanul
(időben), továbbhalad (térben)
28. d
továbbmegy, még tovább megy 28. d
többtagú név funkcióra utalással: Ferihegyi repülőtér 39.
Bi
túl fehér 19. bd
túlzófok: a legeslegszomorúbb eset 14. c
turistaút,
turistaútlevél 21. e
túrós, túros 2.
f
tűz-oltó 46. 2. a
új év, újbor 10. f
új főnév a
szóhoz: István király plébániatemplom, Julianus
barát szobor 21. b
uj!, ujuj!, ujujuj
10.f
újra
megválasztották, újraválasztották 28. a
újság, újonnan 10.f
URL = (Uniform Resource Locator) 44.
úszónadrág,
futóárok 18. j
utam, utú 3. b
útkarbantartás 26.b
az utolsó betű kiejtett hang: Kossuthok 37. 2c
utolsó betű
nem kiejtett hang: Charlotte-tal
37. 2d
utótag határozó
egybe: biztosítótű ( a tűvel biztosítanak) 22. b
utótag -ó,
-ő, -ás, -és végződésű: hosszan tartó, nyitva
tartás 25. c
utótag összetétel: halvány rózsaszín 18.
g
utótag -ú, -ű, -s, -i képzős: kék
virágú 19. bb
utótaghoz -i,
-s, -ú, -ű, -jú, -jű: legtöbbször külön : kék
ruhás 18. e
utótagon toldalék
van: dúsgazdagon 14. d
útvonal,
útvonaltérkép 21. cd
ügyvéddé, ügyvédé 9. e
üzemanyag-fogyasztás
32. b
üzleti utazás, világ körüli utazás 21.g
változatlan tagok
kettőzése: egy-egy 14. f
vasbeton
talpgerenda 20. b
vendéglátóipar 22. d
vesz = végy, vedd
7. e
Vesszőt teszünk. A helységnév után, ha a kerület
sehogy sincs írva: Budapest I., Só u. 11. 47. 9
Vesszőt
teszünk "Majd az édesanya
képét odahagyva, Az özvegyasszonyra
repült gondolatja." (Arany) 47. 7
Vesszőt
teszünk A
benzin is, mint tudjuk, folyton drágul. 47. 8
vibráló fény 22. a
vigalom,
vigasztalás 2. b
VII. Gergely pápa 37. 2. a
Viseg-rád 46. b
visz = vígy, vidd 7. e
webalapú. 44.
webszolgáltatás-árjegyzék.
44.
Windows = 'Windows' (=
ablakok) 44.
zárójelben a
évszámot pont nélkül: (1848)
61. j
zöld, sárga
(szín/ű) 19. a
züri-chi 46. 1. a
________________________________________________________________________________________
a) Az azonos
kezdőbetűs szavak sorrendjét az első eltérő betű
ábécébeli helye határozza meg:
bab, baba, diadal,
Diósi, divaté, divatja stb.
b) Az
egyjegyű kezdőbetűket a hasonló kezdetű
többjegyűektől elkülönítve soroljuk, s az egyjegyű van
előbb:
cipel, cókmókja, cseveg,
Zebegény, zúgás, Zsigray stb.
c) A
szókezdő kis- és nagybetűk között nem teszünk különbséget:
Horváth, kisebb,
levegő, Simon, utca, ülnek stb.
d) A
kettőzött betű (pl. bb) második jegye külön sorolandó: díszes,
dísszel, díszszemle, zsebe, zsebbe stb.
e)
Ha a kezdőbetűk magánhangzókban különböznek, akkor a rövid vagy hosszú magánhangzó
között nem
teszünk különbséget, s csak a
mássalhangzók sorrendjét követjük: Ábrahám
Adorján, árok, asztal stb.
f) Ha a szavak
csak a magánhangzók időtartamban különböznek, akkor a rövid van
előbb: falu (település), falú
(pl. meszelt falú ház), Örs,
őrs stb.
g) A különírt, a
kötőjeles vagy az egybeírt szavakat úgy tekintjük, mintha egyszerű
szók lennének: írás elhanya-
golása, írás-olvasás, írástanítás stb.
h) A
fenti szabályok érvényesülése a régi magyar családnevekben: Tóték, Tóthék, Rác
Rácz, Rátz stb.
i) Az idegen
betűket elemeire bontva soroljuk: mecenatúra, mechanika,
Goethe, Golgota stb.
j) Az idegen,
mellékjeles betű helye a magyar után van: tatig, Tátig,
tätig stb.
További példák megfigyelésre,
rendszerezésre
Ágoston, Ágoston-rend, Ágota; Avignon,
A-vitamin; Ausztrál-Alpok, ausztrál gyapjú;
Aurél, Aurélia, Auréliát, Auréllal; Bartók Béla,
Bartók-est, Bartók-zene, Bartók-zeneterem;
Brasília, brasília, Brazíliaváros, Brassai,
Brassó, Brecht, Bréma; Chagall, chagalli,
Chagall-lal, Challenger, Chamberlain, Chamonix,
chamonix-i, Chamonix-val; e táj, etalon,
etán, etángáz, et cetera, e tekintetben; Etelköz,
Etelközi Pál, Etelközy Pál, éves jelentés, évi jelentés,
évi közgyűlés, e világi, évjárat; forintos,
fszla., fszt., Ft, Ft-ot; gázszállítás,
gázszállító kocsi, gázszárítás, gázszegény terület; kerék,
kerékabroncs, kerékagy, kerékanya, kerekes kút;
költség, költségelem, költségelemzés, költséges,
költségkímélő; nyilvántartásba vétel, nyilvántartási adat,
nyilvántartási lap; polimer benzin, polimer folyamat,
polimerizáció, polimerizálás; T alakú idom, T
keresztmetszet, T kötés, TM-kapcsoló; víz alatti
beton, víz alatti betonozás, víz alatti bevezetés; stb.
Alapszabály: a szavakat és a szóelemeket a
művelt köznyelvi kiejtés szerint kell írni.
a) Szótövekben kétféle
az i: bír, dicsér, ima, íme,
papír, papiros, sík, sikk, sima, szelíd,
szolid, Tibor Zrínyi stb.
b) Némely toldalékban megrövidül: bízás,
bízhat, bizalom; tíz, tízes, tízet, tized;
csíp,
csípős,
csipked; stb.
c) Az -ít képző magánhangzója
mindig hosszú: tanít, tanítás, tanítgat, taníthatatlan,
tanító stb.
d) Az -ig magánhangzója csakis
rövid lehet: estig, házig, mindig, sokáig stb.
e) Az
o-ö:
csak néhányat
tévesztünk el. Pl. helyesen: árboc, bőrönd, lakos,
posta, körút stb.
f)
Váltakozások: elöl (hol?) elől (honnan?); túrós,
túros; videó, videózik, videofilm;
Sebes- Körös, Kiskőrös;
filozófus,
filozofál; Torino, torinói; Oslo, Oslóban; stb.
g) A főnevek végén legtöbb
-ú-ű hosszú, de rövidek: alku, anyu, áru, daru,
falu, hamu, Icu stb.
h) A melléknevek végén az -ú-ű
mindig hosszú: bőkezű, jószívű, jó vizű,
keserű, savanyú stb.
i) Más a jelentés: áru,
árú; zug, zúg; fuj, fúj; ujj, új, rugó, labdarúgó, furat,
fúrat; stb.
További példák megfigyelésre,
rendszerezésre
(mérsékelt)
árú, abszolút, agresszív, agresszivitás, allegória,
allegorikus, apu, aroma, áru, batyu, bízik,
bűnhődik, cím, csibor, dúl, dulakszik,
dús, dülled, esztétika, esztétikus, fúzió,
fuzionál, gúzs, gyújt, gyullad, gyűjtöget,
gyűszű, hínár, hízeleg, hun, húszas,
húz, huzakodik, húzódzkodik, intim, íny,
ínyenc, ír, irka, írmag, irónia, ironikus,
kakadu, katolikus, kísér, kolléga, kollegiális,
korzó, Körös (folyó), Kőrösi Csoma Sándor, kultúra,
kulturális, kun, kusza, mulat, Nagykőrös,
naiv, nono, Nyíregyháza, nyűgös, óvoda,
rádió, rímel, síp, sújtás, szerviz, szív,
szivacs, szolid, szúr, szurkál, szűr,
tipikus, típus, tizedik, tízek, túsz,
tűr, türelem, türelmes, új, újdonsült,
ujj, ujjas, uram, uszoda, űrbeli, üreg,
videó, videofelvétel, videója, videoklip, vigad,
vigalom, vigasztalás, zsír stb.
Az í, ú,
ű hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak
a) A legtöbb szó megőrzi a hosszú
magánhangzóját, de néhány a toldalékos alakban rövidre vált: zsír,
zsírt,
zsíros,
de: zsiradék; húsz, húszat, húszas,
húszon (alul), de: huszad, huszonegy; tíz, tízes,
tízen (vannak),
de: tized,
tizenegy; ír (ige) írat, de: irat, irka, iromány,
iroda (főnév); stb.
b) A másik csoportban a változás
szabályszerű és könnyen megtanulható: a
megjegyzéséhez a jól felis-
merhető változást érdemes megfigyelni:
nyár, nyárban, nyárnak, nyárra, nyártól, de:
nyaras, nyarak,
nyarat, nyarunk.
— Hasonlóak az esetek az ér
szóval is stb.
A csoport szavai:
híd, ín, nyíl, víz /
lúd, kút, nyúl, rúd, úr,
út / fű, fűz, nyű (főnév),
szűz, tűz.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A híd, kút, lúd, rúd,
út szavak 3. személyű birtokos személyragos alakjaiban azonban
ez a törvényszerűség nem érvényesül, mert itt a birtokos toldalék -ja,
-juk (nem pedig -a, -uk), ezért a ragos alakok ilyenek: hídja,
kútjuk, lúdja, rúdjuk, útja
stb.
További
példák megfigyelésre, rendszerezésre
éren, erezet, füze, Hidasnémeti, kutam,
nyaraitokat, nyaraláskor, nyárias, nyilaz, nyúlon, rudazat, tüzű, ural,
úrhatnámság, úri, utasok, vizesedéstől,
víztelenítve, nyaralók, nyaraltatás, nyárára,
nyárjaim, nyila, nyiladék, nyilas, utas,
utazás, utazik, utazó, útiak, útjában, úton-módon,
úttalan stb.
A szavakat és a szóelemeket a művelt
köznyelvi kiejtés szerint kell írni.
a) Az
egyszerű szavakban: bakancs,
csat, Diána, egyéb,
egyetlen elem, köpeny, ripityára, sápad,
szalag, áll,
csattan, friss, guggol, orr,
szakáll, ujj, varr, váll,
Zsuzsanna stb.
b) A
közhasználatú idegen szavakban is: akkumulátor, bagatell,
barikád, biliárd, bizarr,
büfé, dilettáns,
korrekció, millió,
ofszet, program, pulóver, rafia, stop,
ventilátor stb.
c) A következő
toldalékokban: -at,
-et, -tat, -tet
(képző): dolgozat, gyűjtet, lát/tat, írat,
írtat
|
-atik, -etik, -tatik,
-tetik
(képző):
tudatik, kéretik, íratik, írtatik |
|
-b, -bb (fokjel): öreg/b/ít, jobbít,
szebbít, kevésbé, többé, |
|
-d, -dd (személyrag): kérd, kérd/d,
álld, áld/d, mond/d, add,
edd |
|
-képp, -képp/en (képző): másképp/en,
ilyenképp/en, ekképp |
|
-l-ll (képző): kapál, sugall,
rugdal, javall, darál, mesél,
szökell |
|
-t (tárgyrag): asztalt, sót, iratot,
mesét, reményt, vért, vizet |
|
-tlan, -tlen (képző): sótlan,
főtlen, ér/e/tlen, fátlan,
ésszerűtlen |
|
-tyú, -tyű, -ttyú, -ttyű
(képző): fogantyú,
dugattyú, billentyű, pörgettyű
stb. |
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
Attila, azonnal, bumm!, cukkol, csalán, csatos,
csinnadatta, csip, egyebekben, egyébként, egyelőre, egyenként, egyetem,
egyetlenegy, egyezés, együtt, éj, éjszaka, elképesztő, gallér, gumi, hal, halad, hall, halvány, hegesztés,
iszonyatos, Kelenföld, kelet, kell,
kipufogó, köpeny, kullancs, lábadozás, meggy,múlva, nyúlik, orrol, ott, öcs, pöfög, püfölget, sok, sokk, szál, száll,
szálldogál, szálldos, szállingózik, szalonka, szalonna, szenny, szikes, szikkad,
szivattyú, szőlő, ügető, ványadt, var (sebhely) stb.
arrogáns, aszimmetrikus, asszír, atoll,
attasé, Attika, attrakció, barokk, Baross, basszus, bébiszitter, bigott,
brosúra, cakompakk, Celldömölk, celofán, cirill, colstok, defenzív, dekagramm,
dopping, eszencia, fitnesz, fitneszek,
frakció, frakk, Gallia, gallok,
karikatúra, kartell, kilogramm, klub, , monogram, Ottava, paralel, puding, reneszánsz,
stallum, stopos
(utas),
stukkó, szett, szonáta, szonett, szonettja,
szvetter, szvit, tenisz stb.
Könnyű a
fosztóképző írása *5
a)
Két t-vel nem kezdődhet a képző,
és -len fosztóképzőnk nincs! Csakis:
-tlan,
-tlen / -atlan, -etlen
-talan, -telen
b) A jelen idejű, egyes
szám harmadik személyű alanyhoz kapcsolódik: fő-tlen vagy főnévhez:
só-tlan, nő-tlen.
Nagy hiba tehát az efféle
írásmód: engedettlen, fegyelmezettlen, érettlen, élettlen,
ésszerűttlen, mert
a képzőt tagolva jól
látható a helyes íráskép: enged-etlen, fegyelmez-etlen, ér-etlen,
él-etlen, ésszerű-tlen stb.
c) Ha a szó t-re
végződik, természetesen két t lesz a képzés határán: part-talan,
út-talan stb.
d)
Különlegességként
megjegyzendő: é-tlen, té-tlen, vé-tlen (dímatlan,
irdatlan = tájnyelvi alakok) stb.
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
apátlan, aratatlan, bontatlan, csírátlan,
dolgavégezetlen, építetlen, esetlen, fedetlen,
fejetlenség, fésületlen, figyelmetlen, határozatlan,
íratlan, irtatlan, képezhetetlen, képtelen,
képzetlen, keresetlenség, kerítetlen, látatlan, láztalan,
merítetlen, mezítelen, meztelen, nyitatlan, oltatlan,
olvasatlan, pénztelen,
rendezetlen, számítatlanul, tanulatlan, ügyetlen,
ülepítetlen, vértelen, vetetlen, álomtalan, esztelen, főtelen, gyermektelen,
hangtalan, igaztalanság, kártalanítás, minduntalan, nyomtalanul, ,
sótalan, szívtelen, szükségtelen, unos-untalan stb.
a) A műveltető igeképzők
(-at, -et, -tat, -tet) csak a t-re végződő igék mellett
okoznak helyesírási problémát. Más igékhez a (művelt) kiejtés szerint
írjuk: ír-at, lép-tet, néz-et,
olvas-tat stb.
Ha t-re
végződik a szó, a következőket kell figyelembe venni:
b) Van-e a
t előtt mássalhangzó? Ha van, akkor a magánhangzóval
kezdődő képzőt írjuk a szóhoz:
-at, -et
sejt-et múlt
időben: sejt-et-te
gyűjt-et-jük gyűjt-et-tük
halaszt-at-ják halaszt-at-ták
stb.
c ) Ha t
végződés előtt magánhangzó áll, akkor a -tat, -tet-hez a
mássalhangzóval kezdődő toldalékot kell
kacsolnunk:
-tat,
-tet
köt-tet-i
múlt időben: köt-tet-te
jut-tat-juk
jut-tat-tuk
lát-tat-nánk
lát-tat-tuk volna stb.
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
(ámulatba)
ejtető, adat, altat, ásat, áztat, bemutattat, bíztat,
buktat, csináltat, dobat, éget, elképzeltet,
építtet, eresztget, etet,
felejtet, folytat, foszlat, gépeltet, gyönyörködtet,
hánytat, hívat, húzgáltat, indíttat, ingat, itat, készíttet, kialakíttat,
koptat, könnyeztet, köttet,
lövet, másoltat, mondatja, mosat, műveltető,
nevettet, nézet, nyomat, nyomtat, oltat, oszlat,
pattogat, pattogtat, penget, pörget, rakat,
rángattat, rántat, rímeltet, ringat, ringattat,
sirattat, számláztat, szántat, szoptat, szövet, tükröztet,
tüntet, ugrat, vágat, veret, vitet, zavartat,
zörget stb.
A felszólító
mód jele az írásban *7
|
|||||
|
Ez a jel mindig a j betű,
amelynek sokféle módosulása az alábbi rendszerezésben látható. |
|||||
|
(Ugyanez a
szabályszerűség figyelhető meg a kijelentő módú j-s
tárgyas személyragok írásában is.) |
|||||
|
a) |
b) |
c) |
d) |
||
|
Az ige
végződése: -s, -sz,
-z, -dz |
-t |
egyéb hang |
d vagy
magánhangzó |
||
|
mos, úsz(-ik) |
hallgat, tanít |
vág, ír, foly(-ik) |
áld, rí, |
||
|
néz, edz
|
szeret, rejt |
hagy, ad |
kezd, nő |
||
|
Írásszabály:
hasonulás |
-ss vagy -ts |
alanyi
ragozásban mindig kiírjuk
a j-t |
tárgyas
ragozás, rövid alak, egyes szám
2. személy =+d |
||
|
moss, mosd* |
hallgassuk, |
vágjuk, lőjél, írj |
add |
||
|
ússzál, úszd* |
szeressél, rejtsd* |
folyjék, fájjon |
áldd |
||
|
nézzük, nézd* |
hallgasd* |
hagyjál, adjatok |
fogadd |
||
|
eddzük,
edzd* |
szeresd* |
fogadjad |
kezdd |
||
|
|
|
|
lődd |
||
|
|
|
|
ródd |
||
|
e) Kivételek:
|
hisz =higgy |
lát, bocsát = láss, bocsássuk, |
|||
|
|
jön = jöjj |
lásd*,
bocsásd* |
|||
|
|
|
||||
|
Tőváltók:
|
vesz = végy,
vedd* |
||||
|
|
visz = vígy,
vidd* |
||||
|
*Rövid alakok a
csoportjukban. |
|||||
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
adasd, adassék, bántsd, bocsássanak, dobasd, dobd,
fejjem, fessenek, fogadjunk, fogóddzál, fogyaszd, fojtson, folyasd, folyjanak, hagyd,
hagyjátok, hallatsszék, hallgattassék, hessegessed, hunyjuk, húzd,
idd, iddogáljatok, kérd el, kérdd meg (az indulási
időt), kezdhessél, kiálts, kitálalhassanak, kitalálhassuk, küldjük, mászd,
mászkáljon, messed, nőjetek, oszd,
rúgjanak, szálldogálhasson, szavaljad, szíjanak, szőjön, tátsad, tépd,
tépdesd, tessék, tetsszék, tojjanak, toldják, toljanak, ujjongjatok, üljenek, ültessük, üssék,
vájjátok, valld, valljátok,
vesszük, vetítsetek, vidd,
vonzzátok, zúgjon stb.
A folyamatos és hangos beszédben a
mássalhangzók sokszor megváltoznak, és ebből helyesírási problémák adódnak
a következők szerint.
a) Hasonulás (csak az egyik mássalhangzó változik meg
a kiejtéskor)
A részleges hasonulás ejtése:
betek fiú, józsda, símpár, vákta
—
a
változást írásban nem jelöljük.
írása:
beteg fiú, jósda, sínpár, vágta stb.
A teljes hasonulás ejtése és írása megegyező: %-ká, eddzétek, Ft-tal,
gallyal, km-rel, pechhé, ronggyá, ússzatok,
vízzé, Kodállyal, Kossuthtal, Marxszal
— az
ejtési
változást írásban feltüntetjük stb.
b) Összeolvadás (több mássalhangzó
változik a kiejtésben, és ezekből új jön létre),
ejtése: bottya,
eccer, kívánnya, meccitek, monggyuk, szabaccság
— az írásban nem jelöljük stb.
írása: botja,
egyszer, kívánja, metszitek, mondjuk,
szabadság stb.
c) Rövidülés,
kiesés (a hosszú mássalhangzó kiejtéskor rövid lesz),
ejtése: könycsepp,
láncal, töbre, válpánt, viszér stb.
írása: könnycsepp,
lánccal, többre, vállpánt, visszér
—az írásban néhány esetben jelöljük: benső, fenség. stb.
d) Kiesés (több mássalhangzó egymás mellett torlódik, ezért az ejtés könnyítése végett az
egyik kiesik),
ejtése: asz hiszem, közs meg, minnyájan,
rak fel, rentartás — az írásban nem jelöljük
írása: azt hiszem, kösd meg,
mindnyájan, rakd fel, rendtartás
— az írásban csak néhány
esetben jelöl-jük: kacsingat, tekinget, rángat
stb.
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
°C-kal, 4-gyel, adjunktus, arccal,
ássátok, azonban, bolondság, c-kkel,
cukrászda, csapda, csehhé, dkg-mal, eddzék,
egyszer, élősdi,
faxszal, féltjük, forinttal, Grimm-mel,
halljuk, harccal, hídjainkat, horpadtan, ig.-val,
igh.-sel, jósda, keszkenő, kft.-vé,
lebzsel, lélegzés, másszor,
Maupassant-nal, méhvel, nagyjaitok, nyomd meg,
obsitos, ósdi, ötödször, pechel, pechhel,
pléhvel, pünkösd, rögtönzés, rt.-vel, sahhal,
szén-monoxid, tanítja, tettel, t-kkel, tősgyökeres,
varrták, vízszintes stb.
A szó végső mássalhangzójával azonos
formában írjuk a rag v betűjét
a) rövid mássalhangzóhoz: cukorral,
gipsszé, gyémánttá, kenőccsé, kerttel, késsel,
ronggyal, teltté stb.
b) hosszú mássalhangzóhoz,
gallyal, ismertté,
könnyel, meggyel, rosszá, többel, vádlottá,
vállal stb.
c) ha szó vége -v, kiírjuk változatlanul a ragot: ívvé, orvvá,
örvvel, sávval, sérvvé,
szervvel, szívvel stb.
de nem ejtjük ki: dühvé, dühvel, juhval, méhvé,
méhvel stb., és
kiejtjük:
dohhal, MÉH-hel (vállalat neve), potrohhal stb.
a jegy a csoporté, az egészé;
a táska egy ismerősé, egy emberé; stb. A szöveg értelme
azonban eligazít.
f) Rövidítésekhez, számokhoz a hozzátoldott és a kiejtés
szerinti hasonult részt írjuk: 5 km-mal, 3%-kal stb.
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
asszonnyal, galyal, gallyal, ronggyá, rosszal,
Sassé, Sass-sal, szentté, szenté, ügyvéddé,
ügyvédé stb.
A kiejtésben olykor eltérünk a szó
írásbeli alakjától. Ez az eltérés megzavarhatja visszaemlékezésünket a helyes
írásképre. Különösen az alábbi példákban:
a) lesz: sohasem
írjuk két vagy hosszú sz-szel;
b) kis:
csak a teljes hasonulásos alakjában írunk hosszú s-et: kissé. Tehát: kisebb-ség
stb.
c) erős, magas, merész: mindig rövid s vagy sz: erőset,
magasan, természetesek, egészen, merészet stb.
belőle,
de: benne stb.
e) Az egy számnév alakváltozataiban
rövid gy
a helyes: egyes,
egyez, egyetlen, egyetlenegy, egyke, együtt
de: eggyel (több), eggyé
(válik ) stb.
f) Az uj-
és az új változataira is ügyeljünk: új: újság, újonnan,
újdonság,
újdonatúj, újfent, újat, újráz, uj!,
ujuj!, ujujuj!, ujjé!, ujjong,
ujj, ujjak, ujjas, ujjatlan; stb.
g) A benn, fenn, kinn,
lenn
alakjaira
emlékeztetnek: benső, fenséges, bent, fent,
kint, lent; bennszülött,
kinnlevőség; stb.
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
abszint, advent, áfát, akként, alkot, ámult,
apaszt, asztalt, avítt, azért, azt, bájt,
bált, bánt, bár, bar, (mértékegység), bennlakás, bennlakó v.
bentlakó, benzint, bit, bojt, bont, bot,
böjt, CD-t, csalt, csapat, csat, csíp,
csip (integrált áramkör), csitt, csont, csűrt,
dermedt, egyesével, egyezmény, egyszersmind, egyszervolt,
egyujjnyi; együttható, együgyű, együtt érez, együttes,
együttesen, ejt, éleszt, élt, e-mailt,
épít, ereszt, erezet, esküt, evett, fájront,
fáradt, fejt, fennen (hirdet), fennforog, fennhéjázó,
fennkölt, fennszóval; új év, fent, flotta, folt,
folyt, fordít, forgat, forrt, földszint, fúrt,
fut, fuvallat, gazdálkodott, gunnyaszt, gyapot,
gy-t, gyújt, hadjárat, hajt, halmazat,
hánt, hat, hát, helyett, hét, hibbant,
hordott, huncut, ígéret, ijedt, indult, iránt,
itt, Jánost, javít, jelenet, jelent, jött,
juszt, kanalat, kávét, kelet, kellett, képzett,
kereszt, két, kiált, kilométert, km-t, koszt,
költ, köt, között, kürt, l (liter), l.
(lásd), lakat, lapát, lát, lét, letorkol,
lift, liget, lót-fut, lovat, mert, nénit,
nevel, New York-ot, oszt, öt, part, pusztít,
ránt, rét, robbant,
rovat, rozzant, sántít, sarkalatosan, selejt,
siket, sivít, sót, sőt, súlyt, süt,
számított, szemközt, szerint, szett, szövet,
szövetkezet, tajt (taj-számot), tanít, tant, tb-t,
tekint, teremt, természet, tett, tévét, tószt,
tört, tűt, tv-t, újbor, Újdelhi;
újdonsült, újesztendő napja, Újév (jan. elseje) ujgur,
újhold, ujjabélés, újjáépítés, ujjlenyomat, ujjnyi,
Új-Mexikó, újonc, Újpest, újpiros, Újvilág
(Amerika), út, utóirat, üt, Vácott, vágtat,
veszt, vet, vét, villogtat, virradat, viselt,
viszont, vitt, vonat, vont, vonyít, zsinat vonat,
vont, vonyít, zsinat
1) Erre nincsenek
minden részletet felölelő szabályok, hanem a kialakult hagyományt követjük
az írásban. Ez is az
oka
néha a bizonytalankodásnak. Négy szabályfélét azonban könnyű megjegyezni:
a) Csak
a lyuk szó és származékai kezdődnek ly-nal: lyuggat,
lyukak, lyukas, lyukasztó,
lyukban stb.
b) A
toldalék nélküli, egyszerű szavakban t előtt és r után pontos j-t kell írni: bojt,
borjú, böjt; felejt, fürj, sajt,
sarjú,
sejt, selejt; férj, varjú; stb.
c) A toldalékban pontos j-t
írunk: fejjük, folyójuk, kabátja,
menjünk, tudja stb.
kivéve
az -ály és az -ély képzőjű szókat: apály, sirály,
engedély stb.
d) Az egy szótagú szavak végén
pontos a j: alj, baj, éj, fej, haj,
héj, jaj, juj, száj, szíj, táj, tej,
vaj, váj, zaj stb.
kivéve
12 szót: mely, mély mily, moly, ily, oly,
boly (hangyáé), foly(ik), hely, súly, süly (betegség),
gally.
e) A többi szóban meg kell jegyezni, mikor
milyen a j.
(Vannak
még más szabályszerűségek is, de ezek komplikál-
tak, és
sok bennük a kivétel.)
2) A történelmi
családok neveit is a hagyomány szerinti alakjukban írjuk: Rákóczy,
Rákóczi, Wesselényi, Batthyány.
(Bővebben a személynevek írása c.
fejezetben.)
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
aj-aj!, aszály, bej, borbély,
borzadály, bögöly, búj, burzsuj, cikkely,
coboly, csermely, csuhaj, díj, dobaj, dörej,
ej, erély, erkély, estély, fajsúly, fekély,
fogoly, fuj, ganéj, gerely, gerendely,
gomoly, göböly, guzsaly, gyógyhely, haj,
hajaj, házhely, héj, hodály, ihaj, íj,
ispotály, jaj, kacaj, karabély, karaj, karéj,
karvaly, kastély, kegyhely, kéj, kesely,
kétely, király, konkoly, korhely, lapály,
leshely, máj, messzely, moholy, moraj,
muskotály, műhely, nadály, némely, nyáj,
óhaj, olaj, padmaly, páholy, paraj, paréj,
paszuly, pej, pendely, persely, pfuj, ragály,
ráspoly, rostély, sávoly, segély, sipoly,
szabály, székely, szentély, szíj, tarsoly,
tartály, tartály, téboly, tégely, tej, tengely,
topoly, tökély, tönköly, törköly, tűzhely,
tyuhaj, uszály, veszély, viszály, vőfély,
zugoly, zsámoly stb.
A toldalékban pontos
j-t írunk, kivéve az -ály és az -ély képzőt: fejjük,
folyójuk, kabátja, menjünk,
tudja; apály, sirály, engedély;
stb.
További példák megfigyelésre, rendszerezésre
adja, adjátok, alája, alja, ceruzája,
cukrászdája, csináljad, csókja, erdeje, ereje,
gyűrűje, haja, hangjuk, héja, imádjátok,
karjuk, lagzijuk, menjél, miséje, mondjuk,
pólyájuk, rohanjanak, sírjuk, szidja, szórj,
utolja, üdülj, verjen, viseljenek, zsákja stb.
AZ
EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD
__________________________________________________________________________________________
a) A
többjegyű betűk kettőzésekor csak az első jegyet ismételjük
meg:
arany, arannyal, bocs, boccsal, lösz, lösszel, edz, eddzünk;
Arannyal, Dugoviccsal, Keménnyel, Kodállyal;
stb.
b) Nem egyszerűsítünk
azonban az összetett szavak határán:
díszszázad, fénynyaláb, kulcscsomó, nagygyűlés,
rongygyűjtés; Jászszentandrás; stb.
c) A
toldalékok kapcsolódásakor három azonos betűjegyet kettőzöttre egyszerűsítjük:
mellel ( = mell+lel) naggyá ( = nagy+gyá)
kellek ( = kell+lek) rosszal ( = rossz+szal)
kopottól ( = kopott+tól) lösszerű ( = lösz+szerű) ( a -szerű = nem
önálló szó, hanem toldalék)
hosszal ( = hossz+szal) Yvettel ( = Yvett+tel) [utónév, az
egyszerűsítésben köznévnek tekintjük] stb.
d)
Nem egyszerűsítünk a hosszú mássalhangzós végű családi nevekben:
Hermann-nal,
Széll-lel, Papp-pal,
Rott-tal
stb.,
e) továbbá a közszói összetételek határán:
csekk-küldés, itt-tartózkodás,
zsilett-tartó
ę Különlegesség: blöff-féle,
dzsessz-szerű stb.
További példák megfigyelésre,
rendszerezésre
aggal, Amarillal, Anettal, balett-terem,
barakk-kapu, brikett-tárolás, cikk-kivágás,
Cirillel, cseppel, dekagrammal, dzsessz-szövetség,
dzsinnel, fallabda, fékkulcs, féllánctalpas (traktor),
fémmegmunkálás, gallok, gipszszobor, gitt-tömés,
grammal, hossz-szelvény, hússzor,
kormánynyilatkozat, kulcscsont, lakk-kezelés, makettel,
mészszappan, össz-szám, piruettel, reneszánsszal,
rossz-szívű, sakk-klub, síkköszörű,
sokk-kutatás, státuszszimbólum, Veress-sel
stb.
A KÜLÖNÍRÁS ÉS
AZ EGYBEÍRÁS
__________________________________________________________________________________________
Bevezető
Az összefüggő szöveg szavainak természetes alakja a
különírás. Ettől csak fontos ok miatt térünk el, amikor is egybeírással
vagy kötőjelezéssel új jelentésű szót hozunk létre. Az új jelentés
felismerése a legnagyobb mindig körültekintést igényli.
Különírjuk:
a) az alkalmi szókapcsolatokat: hová tetted a kulcsot?; nézte, nézte,
majd sírt; Pistám, Pistám, már
megint
alszol!; tűt, cérnát, ollót vett elő; stb.
b) a
szóismétléseket, ha a ragjuk különféle,
vagy névutó
áll utánuk: háztól házig, váll váll mellett
stb.
Egybeírjuk: c) a túlzófokú melléknevet:
a legeslegszomorúbb
eset,
a legeslegtöbben
ott voltak stb.
d) az
ikerszókat, ha csak az utótaghoz írható toldalék: csiricsárét,
dúsgazdagon, hányavetiség,
krikszkraszot stb.
e) néhány kivételes
esetben: aprócseprőség ( = kisdedek), járókelők ( =
gyalogosok) stb.
Kötőjelezzük: f) a változatlan tagok kettőzését: egy-egy,
olykor-olykor, de: haha,
nini, nono stb.
g) ha a
szóismétlés egyik tagja önmagában nem használatos: nőttön-nő,
réges-régi stb.
h) ha
mindkét tag azonos (jellegű) toldalékot kap: írni-olvasni, ringyes-rongyos, csapot-papot
(otthagy)
stb.
i) ha a tagok általában nem
toldalékolhatók: zöld-fehér
trikó, járó-kelő emberek . . . stb.
További példák megfigyelésre,
rendszerezésre
adásvétel, ad-vesz, ága-boga,
ág-bog, akarva, akarva-akaratlan, ákombákom;
csapot, alig-alig, ásó-kapa, búskomor, csigabiga,
csihi-puhi, csonkabonka, csöbörből vödörbe, dérrel-dúrral,
egykettőre, egyre-másra, elejétől végig, gyimgyom, hanyatt-homlok, hébe-hóba,
hercehurca, hipp-hopp, hókuszpókusz, huzavona,
iafia, icipici, jöttment (sehonnai), kézen-közön,
le-fel, locspocs, mendegélt; jött-ment, messze-messze,
nagyon-nagyon; hejehuja, nap nap után, nem
akarva, régestelen-régen, szántó-vető
emberek, sziszifuszi, telis-tele,
tipp-topp, tővel-heggyel stb.
Vizsgáljuk meg az
alábbi szövegben, hogy jól megértettük-e a fenti szabályokat!
Rozgonyiné
Zsigmond király
1428-ban apró, cseprő dolgait félretéve, nagy nehezen, ímmel-ámmal
szembeszállt a törökkel Galambóc várában. Erről regél Arany János
szépséges balladája, a Rozgonyiné.
A hős
asszony a csatába induló férjét megharagítja az éjt, napot eggyé
tett könyörgésével, hogy visszatartsa őt a harctól. Hasztalan. Végül
elhatározza, hogy vele megy a csatába. Magára ölti hát tengerzöld ruháját,
felül csoda szép Muci nevű paripájára, és csillogó-villogó
öltözékében a harcmezőn találkozik a királlyal. Zsigmond királynak igen-igen
megtetszik a szemrevaló harcos, és udvarló szavakkal szól hozzá katonái
előtt. Azt mondja mézes-mázos szóval a bájos daliának,
hogy az bizony, amint látja, nyilat nem kezében, de szép szemében hozott a csatába...
A török közben
köröskörül felsorakozik a Dunán, s megindul az ostrom a Morava folyón is.
Rozgonyiné a férje mögött haladva, lelkesíti a katonákat, hogy azok egytől-egyig
tartsanak ki. Óráról-órára változik a csata állása, végül
szorongatott helyzetbe kerülnek a védők. Maga a király is csak ideig-óráig
képes már ellenállni a százezernyi töröknek. Hiába sürögnek-forognak
körülötte a vitézek, véges-végig testükkel fedezéket
alkotva számára. Aztán egérutat találva, elmenekül Zsigmond király. Rozgonyi
fedezi az útját. A kétségbeesés
határán levő katonák egyszer csak megpillantják Rozgonyi feleségét.
Kitörő lelkesedés váltja fel az
eddigi állapotot, amint látják, hogy az asszony kiemelkedve a habokból,
feléjük irányít egy gályát. Libeg-lobog csodálatos haja, és
sugárzó arccal messziről kiáltja: "Én, én hozom, gyönge asszony,
hajómat az éjben. Ülj fel, uram, Zsigmond király, te is édes férjem!" A
tetőtől talpig bátor, bűbájos asszony alakját így
őrizte meg a történelem és a költői fantázia.
|
A dőlten írt
szövegben 6 szókapcsolat hibás
írású. Melyek ezek? |
A hibák kijavítása: apró-cseprő,
éjt-napot, mézesmázos, körös-körül, egytől egyig, óráról órára
Az első szó
(előtag) a másodikkal (utótag) olyan kapcsolatban van, mint a mondatrészek
egymással:
a) jól esik (az eső) = hogyan
esik? (az előtag módhatározó)
b) hólepte = mi lepte? (az
előtag alany)
c) bal oldal = melyik oldal? (az előtag minőségjelző)
d) híradó = mit adó? (az előtag tárgy)
e) lényegbevágó
= mibe
vágó?
(az előtag képes
helyhatározó)
f) ötszáz = hány száz? (az előtag mennyiségjelző)
A továbbiakban
ezt a kiválasztó módszert követjük, és az előtag mondattani szerepe
szerint fogjuk vizsgálni a sokféle kapcsolatot. A szavak írásának bonyolult
rendszerében az egybe-, illetve a különírásnak vannak a közmegegyezésre (a
kialakult nyelvszokásra) hivatkozó példái
is, emellett azonban föl kell készülnünk a szabályokban csaknem mindenütt
jelen lévő ún. jelentésváltozás elvének érvényesülésére is. Konkrétan:
az alárendelő viszonyban levő tagokat kétféleképpen írhatjuk
egymás mellett:
a) Ha mindegyik
tag eredeti (szótári) jelentésű, akkor a különírás a helyes: jól esik
az eső.
Ha azonban a tagok bármelyikének a
jelentése megváltozott,
vagy ha a változás nem ismerhető fel,
de magá-
val az összetétel tényével új jelentés jön létre, ezt az új
jelentésű szót helyesírásunk egybeírással fejezi ki: jól
esik az étel (jólesik = ízlik).
Jobb, ha esik, mint ha fagy. / Mintha egész nap esett volna, olyan az
utca stb.
Ha nem
jössz, maradsz. / Nem jött, hanem üzent stb.
Egy részt én is kaptam a tortából. / Egyrészt
igazad is van abban, amit állítsz stb.
Csak hogy megérts, ismétlem szavaimat. /
Csakhogy megjöttél! stb.
Nem csak ennyi szilva termett. / Nemcsak
üzent, hanem meg is érkezett stb.
Ebben a fél évben tartják a
lagzit. / Ebben a félévben
vizsgázni fogunk stb.
A száraz földben elsárgulnak a növények. / Szárazföld a Föld felszínének
az a része, amelyet nem borít
tenger stb.
A kézi munkát gépivel váltották fel. / A kézimunkát kivasalva tette a
szekrénybe stb.
Szülőfalum egy szép nagy község.
/ Szülőfalum nagyközség
stb.
Munka nélküli módon akar pénzt keresni. /
Munkanélküli segélyt kér stb.
c) Az
egybetartozás kötőjeles változata csak a szabályokban meghatározott
esetekben helyénvaló, például a földrajzi nevek írásában: Fekete-tenger,
személynév és köznév kapcsolatának
kifejezésére: Ady-vers. Az egybe- vagy a különírás
bizonytalanságának kifejezésére (átmeneti megoldásul) nem alkalmazható!
További példák megfigyelésre,
rendszerezésre
alávaló
( = aljas), egyet ért, egyetért,
három szög, háromszög, jobb oldal, jobboldal
(politikai ért.), magyar tanár, magyartanár, negyed alma,
negyedóra, semmitmondó,( tányér) alá való (terítő),
úgy mond, úgymond stb.
Az alanyos
szószerkezet
a) elemeit
általában külön kell írnunk: anyja szoptatta (csecsemő), felhő borított/a (égbolt),
apám
feladta (csomag), bíróság küldte (idézés),
család választotta (lakás), orvos rendelte (gyógyszer),
rendőr igazoltatta (járművezető);
b) különösen, ha valamelyik tag önmagában
összetett szó: (a) jégeső verte (táj), mérnökember tervezte
(lépcső), (a) nagyapa
mesélte (történet), (a) szél odahordta (szemét) stb.
c) Ha az előtag személyragos, a
különírás a helyes: anyja nevelte (gyermek), barátom írta (levél) stb.
határaink jelölte (terület), színészed
játszotta (szerep), szomszédaink aláírta (nyilatkozat) stb.
d) Ha az alkotó tagok jelentése együtt más, mint azoké külön-külön, egybeírjuk az
összetételt: agyafúrt
(= ravasz), katonaviselt
(férfi), nyakatekert ( =
bonyolult), színehagyott ( = fakult) stb.
e) A
szokást megtartva az összetételeket egybeírjuk: dércsípte, molyrágta,
szúette, napsütött (-e) stb.
További példák megfigyelésre,
rendszerezésre
a biztosító fizette (összeg),
a cég elhárította (felelősség), a Petőfi írta (vers), agyafúrt, agyalágyult, bádogborította (tető), farkasordító, felelőtlenség hozta (hiba), gutaütött, gyulladás előidézte (fájdalom), inaszakadt, jégeső verte
(szőlő), kertész nevelte (virág), központ ellenőrizte (számítás), madár építette (fészek), madárátta, magvaváló (szilva), mama ígérte (sütemény), megfázás okozta (láz), mérnök kimérte (házhely), molyrágta, napégette, nevelőnő kísérte (gyermek), nyakatekert, pollen okozta (allergia), porlepte, szülő iránti stb.
a) külön: fekete
ruha, jobb oldali
(fájdalom), leveles pogácsa, jó
napot,
kis madár (kicsi), vizes ruha stb.
b) jelentésváltozásban = egybe: főorvos, kismadár(fióka), gyorsvonat, nagylány (felnőtt)
rosszkedv stb.
c)
a kialakult szokást követve = egybe: aprópénz, jókívánság,
hadianyag, fiatalkor, magasfeszültség stb.
d) Ha bármelyik
tag önmagában összetétel = külön: zöld esőkabát, vasrácsos ablak,
munkaköri kötelesség stb.