Üdvözlet a Hálójárónak!

 

Kattintson egy választott szóra, és megjelenik a helyesírási szabály: az első sor vagy a kurzor jelzése a választott szó szabályát mutatja be. További tájékoztatást ad a témakörre a csillag előjelű szám (pl. *12),  valamint a szabály alpontjait jelző számjegyek, illetve a zárójeles betűk.

 

Ha további segítségre lenne szüksége, keressen itt:  lektor@vnet.hu

 

__

%-ká 8. a 

„-len” fosztóképzőnk nincs 5.a

°C-kal, 4-gyel  9. f

A kertben a kerítésnél hó volt.  48. f

a kutya futtában összeesett; az utolsó sorban ültek  30. a

a Petőfi írta (vers) 17. a

a, e, az, ez névmás összetételben: "szavuk sem igen van, azalatt, míg esznek" 27. c

adásvétel 14. d

adóazonosító jel  34.

adóbevallásívminta-készítés 34

adó-vis­szafizetés 34

Ady Endre szavalókórus, Balaton tó, Benedek család 21. a

Ady-vers, áfatörvény 21 d

áfát, szjáról, Hungexpónál  59. e

áfa-visszaigénylés 32. b

agresszív, agresszivitás 43. a

aka-rat, ar-chívum 46. a

akarva, akarva-akaratlan 14. g

akasztófára való 25. a

alkalmi szókapcsolat: Hol van a kulcs? 14. a

államok, a közterületek neve, és a jelölt utótag: Magyar Köztársaság, Gyula pihe­nője barlang 38. c

állandó cím: Élet és Tudo­­­mány 42 e

álmos gyermek, álmoskönyv 18. a, b

alsó-feketefalvi-rés 38. ec

alsó-szárazvölgyi-csorba38. ec

Amarillal, Anettal 13. c

anyagellátás, gyalogjáró ( = járda)  25. b

anyagnév = egybe: acélpenge, ezüstkanál 18. k

Annyi pontot teszünk, ahány szó a kifejezés: úgynevezett = ún., annyi mint = a. m.  58. b

annyiadmagatokkal  29. b

árboc, bőrönd, lakos 2. e

Arra kérem tisztelt Jegyző urat . .  36. c

árú 2. i

attachment = melléklet  44.

azé a rekedté 9. e

bal oldal = melyik? (az előtag minőségjelző) 16. c

baleset-biztosítás 32. b

banner = reklám (szószerint = zászló) 44.

barikád, biliárd 4. b

bármelyik szó összetétel, külön: áttetsző lila 19. bh

bármelyik tag összetett szó: előadásra megy, hívásra odautazik 25. a

barna cipő, barnaszén 18. a, b

barnaszénfélkoksz  20. cc

Bar-tha, u7Berety-tyó 46. c, a

Bat-thyá-ny   46. c

Be üres ez a kancsó! 48. g

Békaháza-tanya 38. b

 Belg-rád, fotog-ráfia  46. 2b

bennlakó v. bentlakó  10. g

benső, fenség 10. g

bent, fent, kint, lent 10. g

beteg fiú, jósda 8. a

Betűvel a számot kétezerig egybeírjuk:   ezerkilencszázkilencvenkilenc  61. b

birtokos kapcsolat: Duna-híd, Jókai-regény 26. c

birtokszó végén ki van téve a rag: a feje     búbja 26. a

bízás, bízhat, bizalom   2. b

biztosítótársaság vezetője  35. a

Boldog új évet kíván = B. ú. é. k.  58. b

bookmark = könyvjelző 44.

Bp. = Budapest  58. a

Bpestre                            58.d

brikett-tárolás, cikk-kivágás 13. e

brosúra, celofán 4. b

browser = böngésző  44.

búcsújáró hely  22.c

Budapest Bank-fiók  26. c

budapes-ti, csak-is      46.1. a, 2. a

bumm!, cakompakk 4. b

Bu-shé  46. a

byte = legtöbbször 8 bit-ből álló digitális egység 44.

Canon-nyomtató 26. c

célra vezető utasítás 25. a

cs, dz, dzs, gy, ly, ny, sz, ty, zs, ch csak hosszú alakban   választható el: ccs = cs-cs  46. e

csak annyi pénze van (csupán annyi)  29. c

csapágybélésfém 20. cd

csapot, papot otthagyott 14. h

csihi-puhi, csiricsáré 14. i

csodálatra méltó  25. a

csöbörből vödörbe 14. b

 de facto, de jure 43. 2. a

default = alapértelmezés  44.

déligyümölcs  18. j

demok-rácia  46. 2. b

deviza-folyószámla 32.b

díj nevében kis kezdőbetűk: Varga Irma akadémiai díjas 42. c

-dik képző: huszadik alkalom  23. c

díszszázad, fénynyaláb, kulcscsomó, nagygyűlés 13. b

DOS-verzió  59. c

dühvé, dühvel 9. d

dzsessz-szö­vet­ség 13. e

ea. (előadó) 49. 6)

egy szuszra 23.a

egy   fogaske­re­kű, másfél kilós  23. b

egybe fognak kelni 28. c

egybeírjuk: agyafúrt  17. d

egyébként, egyelőre 4.a

egyedi cím: A Noszty fiú esete Tóth Marival 42. f

 egyedi döntés szerint: Kapu Cetrum, Magyar     Energia Hivatal 39. Bc

egyet ért, egyetért  31.a

egyez, egyetlen, egyetlenegy 10. e

egykutya ( = mindegy 23. d

egymás mellett+i / egymás melletti+ség = egymásmellettiség 30. b

egymilliárd 61. b

egynéhány 23. d

egynemű jelzők: zöld csíkos szoknya, (vessző nélkül, ha a csík a zöld) 19. d

egyszersmind, egyszervolt 10.e

egyszínű 19. be

egyszersmind 23. d

együgyű, együtt érez 10. e

éjféltájban, éjféltájt, ekkortájt  27. b

elem, köpeny, ripityára 4. a

elöl (hol?) elől (honnan?) 2. f

Előre brigád 21. a

előre csomagol 28. d

előtag önmagában nem használatos: nőttön-nő 14. g

előtag személyragos: anyja nevelte (gyermek) 17. c

előtagon tárgyrag: fejet hajt, igazat mond 24. a

első sorban (ül),  elsősorban (mindenekelőtt)   31. a

első szó végén rag van, külön: bajba jut, sarkon      fordul 25. a

elszaladt, anélkül hogy kabátot vett volna magára   (= kabát nélkül szaladt el)  48. c

e-mailt 60.

Emi-lé 46. a

eminen-sek 46. a

épp­annyi 29. c

ér-etlen, él-etlen 5. b

ergonómia = ergonomikus 43. a

érvényes fizetőeszköz   18. j

Erzsébet királyné útja 38. c

esetlen, esztelen, fedetlen  5. b

esze tokja 26. a

é-tlen, té-tlen 5. d

EU-integráció  59. c

euróárfolyam  60.

euró-forint valuta 60.

eurokapitalizmus  60.

eurokonform  60.

Európa tanácsi   60.

Európa-bajnoksági 60.

eurót 60.

EU-tag 59. c

ezermagtömeg 23. d

ezüsthársszín  19. bh

ezüstkanál, faépület, kőpárkány 18. k,  20. a

f. v. (felelős vezető) 58. a

fájlok, fájlban, fájlja, fájllal  44.

Fát és szenet vásárolt  48. d

faxszal 8. a

fehér rózsa, fehérrépa  18. a, b

fehérarany, sárgaláz = fajta neve 19. a

fekete lyuk 19. a

fél cipő (az egyik a párból) 23. a

fel-ad  46. 2. a

félbarna, félfehér 19. be

felelőtlenség hozta (hiba)  17. a

felemelkedik, feljebb emelkedik   28. d

félév (= vizsgaidőszak) 23. d

félévben vizsgázni fogunk 16. bb

felkelő nap 22. a

fe-lül 46. 1. a, // 46. 2. a

felvételiző diák 22. a

fenyőfa ajtó, műanyag fogaskerék  20. b

férfialkat, férfi vendég 21. d, 21. ca

férfi-motorkerékpár 21.d

férfitalálkozó 21. d

file = állomány 44.

foglalkozás, kor, nyomósítás: mérnök barátom, tanár úr  18. i

fogódz-zdatok  46. e

fogyó energiaforrás 22. a

forint­kiutalás 26. b

fő gond, fő szempont 18. f

föld körüli utazás, ingyenes uta­zás 21.g

földrajzi fogalmak a névadó szóhoz: Fekete-tenger, Margit-sziget  38. b

Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. 39. b

friss víz 18. a

fszla.-kivonat = folyószámla-kivonat 58. f

fuj, fúj 2. i

füstölő kémény 22.a

gallok 4. b

gkv. (gépkocsivezető)  58. a

gombaölő szer  22. c

gopher' (= hörcsög) = egy internetalkalmazás neve 44.

grammal 9. b

gránit burkolókocka 20. b

gyereklány  18. j

gyesgondozás  59. d

gyest  59. d

gyorsíróiskola  22. d

gyönyörű szép (nő) 18. f

ha felismerhető az összetétel: foto-gráfia   46. 2.a

Ha nem jössz, maradsz. Nem jött, de üzent. 16. b

haha, nini, nono 14. f

hajlító igény­bevétel  22. c

halmazállapot: sárgadinnyelekvár 20. cb

hasonlítás, egybe: eperszín/ű, füstszín/ű 19. bc

határozószók  mint összetételek: alulírott, bennlakó 25. d

határozószós nyomósítás: egész fekete,     nagyon sárga 19. bd

hatnál több szótag, kötőjel: gyalogos-aluljáró   32. c

hazautazás, jutalomutazás 21.g

házi feladat, házikabát  18. a, b

hercehurca, hókuszpókusz 14. d

hessegessed, kitálalhassanak 7  7. b

híd, kút, lúd, rúd, út          3. b

hideg kocsonya, hidegvér          18. a, b

hóhányó gép                22. c

hólepte = mi lepte? (alany)   16. ab

hollófekete, hófehér     19. bg

hónap első napjához a toldalékot j-vel kezdjük:1-jén, 1-jei, 1-ji, 1-jétől  61. h

hónap),  fél óra  (= pontosan 30 perc)  23. a

hosszabb szóval kimondható adatokat, összege­ket számjegyekkel írjuk: 54 986 – 61. a

hossz-szelvény, kormánynyilatkozat 13. e

Hosszú, tagolatlan Móra F.-től: Lattengitterwetterkotterbeutelratte  33.

húsz, húszat, húszas 3. a

-i képző kötőjeles szavakhoz: fekete-tengeri, nap-hegyi 38. ea

-i képző, az előtag közszó:  kis-jégvölgyi-toronyi, kis-kő-hegyi 38. ec

-i képző, az előtag tulajdonnév:  Hunfalvy-     hágói, János-hegyi  38. eb

-i képző: ferencvárosi, kisalföldi  38. e

iafia, icipici  14. d

iga­zat szólva  24. eigh.-sel  8.a

ima, íme 2. a

inni való (víz),  innivaló (ital) 30. a

internet-hozzáférés      32. b

internetszolgáltató-katalógus  44.

intézmény nagy egysége:      Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatal 39. Bh

intézménycsoport: a felügyelőbizottság, az  igazgatóság 39. Bh

intézményi alárendelt nagyobb egységek: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság  39. Bh

intézménynév elhagyott tagja: Vám- és Pénzügyőrség O. P.  39. Ba

intézménynév:  Radnóti Úti Gimnázium, 44. Sz. Építőipari Kft. 39. a

Írásjelek a mondat végén       56.

irat, irka, iromány, iroda    3. a

írni-olvasni, ringyes-rongyos 7  14. h

irónia, ironi­kus    2. f

ismétlődő rendezvény: Ünnepi Könyvhét 39. Bj

Istállós-kő   38. b

István mint mérnök kapott állást   48. b

ívvé, orvvá  9. c

J  toldalékos szókban:  gyűrűje, haja, hangjuk, héja, sírjuk, szidja, szórj, utolja 12.

J és ly: az egy szótagú szavak  végén pontos a j: alj, baj, éj, fej, haj, héj, jaj, juj 11. d

J és ly: egyszerű szavakban  t előtt és r után pontos a j: bojt, borjú, böjt, fürj, sajt 11. b

járműjavító műhely  22. c

járó-kelő emberek    14. i

Jávor-völgyi Zöld-tó        38. b

jelentésváltozás elvének érvényesüléséről   16.

jó, egy, ön, önnön szavakhoz a maga névmás: egymagatok, jómagam 29. b

jobb láb 18. a

jobb oldal, jobboldal (politikai ért.) 16. b

jól esik (az eső) = hogyan esik? (módhatározó) jöttment (sehonnai),  16. a  jött-ment 14. h

jótáll, semmitmondó          16. d  // 24. b

kacsingat, tekinget, rángat   8.d

kavi-csok  46. 1. a

kékakác           18. b

Kelemen széke    38. c

kellek     ( = kell+lek)          13. c

keltezés változatai:      2002. január 26.;  2002. jan. 26.;  2002. I. 20. v. 1. 20. – 61. g

kemény víz, keménygumi      18. a, b

keramitburkolat, téglaépület           18. k

kertész nevelte (virág)                17. a

kész őrület, kész szerencse, készpénz     31. a, b

kétszáztizenkilenced-magával 23. g

kevésbé, többé 4. c

kímélő üzemeltetés       18. j

kis hiba, kis nemzet, kis pajtás 18. a

kis kez­dőbetűvel: anya, béke, ég, elnök 35. a

kis madár (kicsi) 18. a

kis távolság, kisbaba   18. a, b

kismadár(fióka)   18. b

kissé,  kisebb-ség  10. b

kitüntetés fokozata:  Kis Péter Az Év Legszebb Könyve kitüntetést vette át   42. d

kopottól     ( = kopott+tól) 9. c

kormánynyilatkozat, lakk-kezelés   13. b, e

Kossuth-szobor =    Kossuth rádió 26. c

könnyel, meggyel, rosszá  9. b

könnyű ruha, könnyűipar 31. a

kötőjeles előtag: kék-fehér zászló 19. c

középiskola, magánügy    18. h

krikszkraszot 14. d

kultúra, kulturális     2. f

külön: anyja szoptatta      (csecsemő)  17. a

lakatosüzem 18. j

lásd,  bocsásd  7. b

le akar írni   28. c

le- és leír    28. a

Leghátsó-Jávor-torony     38. b

légi forgalom, légi kalóz, légi út,     légikikötő, légiposta  31. a

lengő csapszeg        22. c 

lényegbevágó ( = nagyon fontos) 16. e

lényegre törő                25. a

lesz: sohasem írjuk hosszú sz-szel      10. a

leveles pogácsa 18. a

liszteszsák      18. j

lovaglóút, műút  21. e

lovaglóút, műút       21. f

lőjél, írj 7. c

lösz, ofszet          4. b

lucaszéke        26. b

luxusgépkocsiadó-kivetés    34

ly-os szók (12 db):   mely, mély mily, moly, ily, oly, boly, foly, hely, súly, süly, gally 11. d

ly-os szók:       az -ály és az -ély képző ly-nal: apály, sirály, engedély 11. c

ly-os szók:           csak a lyuk szó kezdődik ly-nal: lyuggat, lyukak           11. d

ma-chináció              46. 1. a

Madá-chot           46. 2. c

magvaváló (szilva) 17. e

ma-dzag     46. 1. a

magába szállás, hadba szállás 21. h

magán-, mellék-,  mű-, ős-, pót-, segéd-, szak-, vég-: cseregyerek 18. h

ma­gyar tanár, magyartanár 16. b

máj, nyáj, paréj pej, pfuj, szíj, tej 11. e

mályva (kalap)    19. a

Manner Építő- és Tüzelőanyag-kereskedés   39. Ba

marhalábszár  26. b

Mária Terézia császárnő   37. 2. a

márkanév értelmező szava: Afrin  orrspray, Gillette borotvahab 41. c

márkanév nagy kezdőbetűs: Balfi Ásványvíz 41. b

má-sik      46. 1. a

másik anyagnak  összetevője:   klinkersalakcement, műgyantalakk  20. cc

Maupassant-nal       37. d

meg fogja bánni, megfogja   28. c

megfázás okozta (láz)    17. a

megint alszol!           14. a

melléknév, külön: aranyos szép  19.ba

mélyfekete, sötétkék    19. b

mennyiségjelző: egy lehetőség, fél év (= 6 hónap)  23. a

Mercedesz, Párizs, Róma, Svájc, Vezúv  43. b

mérnök kimérte (házhely)   17. a

mi mindannyiunk     29. a

minden áron (odaadja a cseresznyét) 29. e

minden-, vala-, bár-, akár- előtagú alakzatok:   akárkivel, valaki 29. e

mindenekelőtt      31. b

mindennap          29. e

minek a valamije?, mivel kapcsolatos?, mire való?:  fekete ruha, fő hiba, jobb oldali (fájdalom  18. a

minőséget:      ajándék csokoládé, férfi látogató 21. ca

Kossuth államtitkár, Kossuth család 37. 2a

minőségjelző felismerése: az előtagra milyen? melyik? kérdés  tehető fel 21.d

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 39. Ba

mosat, nyomat, nyomta    6. b, c

mosdókagyló 22. b

moss, mosd         7. a

mozaikszóhoz az utótagot: áfa-bevallás, ENSZ-közgyűlés 26. c

munkanélküli segélyt kér      16. bb

műgyantahabarcs  20. cc

működési egység, szerkezet: ajtószemöldökfa, csapágyház 20. cd

nagy hideg     18. a

nagy szájú (üveg)   18. e

nagy­betűvel a név:  a Paksi Atomerőmű  39. Bf

Nagykötőjelet kell írni 215.   55. d, e, f

nagyotmondó, nőtisztelő  24. bc

nagyra becsült         25. a

nagyszájú (hangoskodó)      18. e

nap nap után       14. b

napközben           27. b

négy számjegyig egybeírunk: 3457 –  61. b

néhány száz       23. a

nehezen értelmezhető (metafora): aranysárga, dióbarna 19. bg

nekimegy a falnak,  neki megy a levél  28. d

nem csak (beszél),  nemcsak (a hanem párja a mondatban) 31. c

nem csak ennyi szilva termett / nemcsak üzent,   hanem meg is érkezett   16. b

családi nevekben: Kiss-sel, Széll-lel 13. d

Nem egyszerűsítünk: közszói összetételekben: csekk-küldés, itt-tartózkodás  13. e

Nem egyszerűsítünk: az összetett szavakban: rossz-szívű, sakk-klub, státuszszimbólum  13. e

Nem egyszerűsítünk: összetett szavak határán: össz-szám, síkköszörű 13. e

nem kell szótagokat számlálni:matematikuskonferenciáikon  32. a

nem készített tárgy: cseppkőbarlang, eperfa­gally, keserűmandula-mag 20. ca

netböngészés,  neten, netezés       44.

 név tagolásban:      Észak-budai Vízműtelep 39. Bb

névmás és névutó jelentésváltozásban:  Dolgozz, ahelyett hogy siránkozol! 27. c

névsorban: Ábrahám,  Adorján 1. e

névutó -i képzővel: bokor alatti, ebéd utáni 27. a

névutó, külön: bokor alatt, ebéd után     27. a

New York-i, Scott-tal        43. d

nincs kitéve a rag:   boltajtó (a boltnak az ajtaja),    égzengés, marhahús 26. b

nincs kitéve a tárgyrag: életunt, fékevesztett  24. c

növényvédő szer, személyszállító kisiparos 22. c

nyakatekert, porlepte         17. d

nyíló ablakszárny    22. c

nyitva tartás, nyitvatartási (idő)  30. b

nyomócsapágygyűrű, váltótalpfa 18. j

nyomósítás: igen keserű, csoda bátor    18. f

-ó, -ő végű igenév,  és egyszerű szó: éhező gyermek 18. j

-ó, -ő végű összetett melléknév: ablaktörlő lapát, árammérő óra 22. c

odamegy a rendőrhöz, még odébb megy 28. d

olajáramlás-relé        20. cd

óra és a perc számjegyes alakja: 10.15 –  61. l

orvos rendelte (gyógyszer) 17. a

ox­igéngáztartály           20. cd

őhozzájuk 29. a

önmagában nem használt szó: infravörös,  metálkék 19.bf

önmagában összetétel = külön: gyémánt üvegvágó, kősó kocka 18. k

önmagukban nem használatos szók: al-, alap-, átlag-, bel-, csere-, egyed- stb. 18. h

összetett szó, színárnyalat: sötétzöld, halványpiros     19. b

öt vagy több számot hármas csoportokban, szóközt hagyva: 2 323 012 –61. b

ötvenedmagunkkal   23. f

partra száll, partraszállás 25. a, c

pattogat,         pattogtat  6. b, c

pechhé, ronggyá               8. a

Pe-king      46. 2. b

permetezőszer           22. b

Peugeot-t, voltaire-i  43. e

Piszkés-tető               38. b

port = kapu                44.

pra-xis              46. 1. a

Rác  Rácz, Rátz    1. h

rafia, stop, ventilátor    4. b

ragok másfélék:   háztól házig 14. b

rámutatás, külön:          Az alatt a fa alatt nem ázott meg a fű 27. c

Regensbur-gig         46. 2. c

rend szerint járt el,   de: rendszerint    27. b

részt vevők           24. a

rólad, tőletek, nála 10.d

rossz ember, rosszakarat  31. a, b

rossz szag, rossz-szájú     18. a

rosszakarat          18. b

Röltexszel, gyesen (van)  59. d

rövidítések végére általában pontot teszünk: a. = alatt, áll. = állami 58. a

rövidített név:  . . .  a bank a hitelezési . . . 39. Bg

sah­hal        8. a

saját és a maga szót külön: ők maguk, saját magam 29. a

sárga fény,                    sárgabarack 18. a, b

sárga irigység 19. a

sárgarépa,       sárgaréz 19. a

se, sem  külön: senkinek se, a sohase, sohasem, de sose, so­sem alakokat  egybeírjuk  29. d

sejt-et, múlt időben:          sejt-et-te             6. b

Shakespeare, Zweig     43. c

Siess, de ha elfáradnál, ülj csak le! 48. h

SMS = Short Message Service (rövid üzenet) 44.

sor végén vagy a sor elején egyetlen betűt hagyni esztétikai hiba: É-va, nő-i  46. 2d

söröspohár     18. j

sötét kékeszöld    18. g

sötét rózsaszín    19. bh

spanyol tenger, spanyolviasz   31 a, b

Szahara sivatag       38. c

szálláslehetőség,          szállásmester 21. h

számnevet az -i, -ú, -ű, -s, -nyi végű  nem összetett szókkal egybe: félágú, hatszögletű 23. e

szavaink természetes        alakja a különírás  14.

százegy fokos,     százegy fokos 23. b

Széchenyi István,         Széchényi Ferenc   37. 1

szellemvasút, szemleút     21. f

szem előtt  27. a

személyes névmás a saját ragozott alakjával: énrólam, őszerintük  29. a

személyes névmás és névutó:  énszerintem, mialattunk, őmiattuk 27. c

személynév szóösszetételt alkot az előtaggal: Kossuth-díj    37. 2b

személynevek hagyomány szerint: Bajcsy-Zsilinszky, Dessewffy, Görgey   37. 1

szemléletbeli különbség névadásban: Tiszai Vegyi Kombinát Rt., Egyesült Vegyiművek Rt. 39. Be

szénhidrogéngáz               20. cb

szerkezetes megoldással: gyalogos-aluljáró építésének vezetője 32. c

sziklasírbolt          20. ca

színárnyalat = egybe:      szürkéskék, mélykék 18. g

szó a cselekvény alanya: olvasó lány  (lány, aki épp olvas) 22. a

szó szerint       27. a

szóelhagyás:       egy- és kétrétegű  23. h

szoftver­jog-átruházás            44.

szokás szerint egybe: dércsípte, felemás, mennydörög 17. e

szokás szerint:    fészekalja, naplemente 26. b

szokást követve:     jókívánság18. c

szokást követve:     bolygókeréktengely, csatlako­zószerszám 22. d

szonáta, szonett           4. a

szőlővenyige 20. ca

szúette, napsütött (-e)  17. e

szuperfehér    19. bf

Szülőhelyem egy szép nagy község. //   Szülőhelyem nagyközség.  16. bb

tajt (taj-számot)   10. h

Táncsi-csé      46. 1. a

tavaszibúza-szín/ű 19. bc

ta-xí        46. a

tessék, tetsszék 7. a

tizedes törteket        vesszővel jelöljük: 3,56 –61. e

tojássárgája     26. b

tojjanak, toljanak          7. c

toldalékot és az utótagot a betűszókhoz kötőjellel írjuk: BKV-nál, BKV-jegy, taj, taj-szám 59. c

toldalékot kötőjellel írjuk a rövidített alakhoz: Ft-ot, Ft-tal  58. e

tompa ész, tompaszög      18. a, b

tool = szerszám   44.

Tóthné Barna Mária     48. a

tovább áll (5 percnél), továbbáll  28. d

tovább tanul (időben), továbbhalad (térben)  28. d

továbbmegy,  még tovább megy  28. d

többtagú név funkcióra utalással: Ferihegyi repülőtér 39. Bi

túl fehér               19. bd

túlzófok:     a legeslegszomorúbb eset 14. c

turistaút, turistaútlevél          21. e

túrós, túros         2. f

tűz-oltó       46. 2. a

új év, újbor           10. f

új főnév a szóhoz: István király plébániatemplom,   Julianus barát szobor  21. b

uj!, ujuj!, ujujuj        10.f

újra megválasztották, újraválasztották 28. a

újság, újonnan 10.f

URL  =                  (Uniform Resource Locator)  44.

úszónadrág, futóárok 18. j

utam, utú   3. b

útkarbantartás         26.b  az utolsó betű kiejtett hang: Kossuthok   37. 2c

utolsó betű nem kiejtett hang: Charlotte-tal   37. 2d

utótag határozó egybe: biztosítótű ( a tűvel biztosítanak) 22. b

utótag -ó, -ő, -ás, -és végződésű: hosszan tartó, nyitva tartás 25. c

utótag összetétel:              halvány rózsaszín 18. g

utótag -ú, -ű, -s, -i képzős:         kék virágú 19. bb

utótaghoz -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű: legtöbbször külön : kék ruhás  18. e

utótagon toldalék van:          dúsgazdagon 14. d

út­­vonal, útvonaltérkép      21. cd

ügyvéddé, ügyvédé     9. e

üzemanyag-fogyasztás 32. b

üzleti utazás,       világ körüli utazás  21.g

vállpánt, visszér       8.c

változatlan tagok kettőzése: egy-egy 14. f

vasbeton talpgerenda      20. b

vendéglátóipar   22. d

vesz = végy, vedd        7. e

Vesszőt  teszünk. A helységnév után, ha a kerület sehogy sincs írva: Budapest I., Só u. 11. 47. 9

Vesszőt teszünk   "Majd az édesanya képét odahagyva,  Az özvegy­asszonyra repült gondolatja." (Arany) 47. 7

Vesszőt teszünk           A benzin is, mint tudjuk, folyton drágul. 47. 8

vibráló fény                   22. a

vigalom, vigasztalás    2. b

VII. Gergely pápa    37. 2. a

Viseg-rád             46. b

visz = vígy, vidd           7. e

webalapú.       44.

webszolgáltatás-árjegyzék. 44.

Windows =                   'Windows' (= ablakok) 44.

windowsos, Windowsszal     44.

zárójelben a évszámot pont nélkül: (1848)  61. j

zöld, sárga (szín/ű)      19. a

züri-chi                 46. 1. a

________________________________________________________________________________________

 

A BETŰK

_______________________________________________________________________________________

 

A betűrendbe sorolás szabályai *1

a) Az azonos kezdőbetűs szavak sorrendjét az első eltérő betű ábécébeli helye határozza meg:

     bab, baba, diadal, Diósi, divaté, divatja stb.

b) Az egyjegyű kezdőbetűket a hasonló kezdetű többjegyűektől elkülönítve soroljuk, s az egyjegyű van előbb:

     cipel, cókmókja, cseveg, Zebegény, zúgás, Zsigray stb.

c) A szókezdő kis- és nagybetűk között nem teszünk különbséget:

     Horváth, kisebb, levegő, Simon, utca, ülnek stb.

d) A kettőzött betű (pl. bb) második jegye külön sorolandó: díszes, dísszel, díszszemle, zsebe, zsebbe stb.

e) Ha a kezdőbetűk magánhangzókban különböznek, akkor a rövid vagy hosszú magánhangzó között nem

       teszünk különbséget, s csak a mássalhangzók sorrendjét követjük: Ábrahám  Adorján, árok, asztal stb.

f) Ha a szavak csak a magánhangzók időtartamban különböznek, akkor a rövid van előbb: falu (település), falú

     (pl. meszelt falú ház), Örs, őrs stb.

g) A különírt, a kötőjeles vagy az egybeírt szavakat úgy tekintjük, mintha egyszerű szók lennének: írás elhanya­-

     golása, írás-olvasás, írástanítás stb.

h) A fenti szabályok érvényesülése a régi magyar családnevekben: Tóték, Tóthék, Rác  Rácz, Rátz stb.

i) Az idegen betűket elemeire bontva soroljuk: mecenatúra, mechanika, Goethe, Golgota stb.

j) Az idegen, mellékjeles betű helye a magyar után van: tatig,  Tátig,  tätig stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

Ágoston, Ágoston-rend, Ágota; Avignon, A-vitamin; Ausztrál-Alpok, ausztrál gyapjú; Aurél, Aurélia, Auréliát, Auréllal; Bartók Béla, Bartók-est, Bartók-zene, Bartók-zene­te­rem; Bra­sí­lia, brasília, Brazíliaváros, Brassai, Brassó, Brecht, Bréma; Chagall, chagalli, Chagall-lal, Challenger, Chamberlain, Chamonix, chamonix-i, Chamonix-val; e táj, etalon, etán, etángáz, et cetera, e tekintetben; Etelköz, Etelközi Pál, Etelközy Pál, éves jelentés, évi jelentés, évi közgyűlés, e világi, évjárat; forintos, fszla., fszt., Ft, Ft-ot; gázszállítás, gázszállító kocsi, gázszárítás, gázszegény terület; kerék, kerékabroncs, kerékagy, kerékanya, kerekes kút; költség, költségelem, költségelemzés, költséges, költségkímélő; nyilvántartásba vétel, nyilvántartási adat, nyilvántartási lap; polimer benzin, polimer folyamat, polimerizáció, polimerizálás; T alakú idom, T keresztmetszet, T kötés, TM-kapcsoló; víz alatti beton, víz alatti betonozás, víz alatti bevezetés; stb.

 

    

A magánhangzók időtartama *2

Alapszabály: a szavakat és a szóelemeket a művelt köznyelvi kiejtés szerint kell írni.

a) Szótövekben kétféle az i: bír, dicsér, ima, íme, papír, papiros, sík, sikk, sima, szelíd,

     szolid, Tibor Zrínyi stb.

b) Némely toldalékban megrövidül: bízás, bízhat, bizalom; tíz, tízes, tízet, tized; csíp,

    csípős, csipked; stb.

c) Az -ít képző magánhangzója mindig hosszú: tanít, tanítás, tanítgat, taníthatatlan, tanító stb.

d) Az -ig magánhangzója csakis rövid lehet: estig, házig, mindig, sokáig stb.

e) Az o-ö: csak néhányat tévesztünk el. Pl. helyesen: árboc, bőrönd, lakos, posta, körút stb.

f) Váltakozások: elöl (hol?) elől (honnan?); túrós, túros; videó, videózik, videofilm; Sebes- Körös, Kiskőrös;

    filozófus, filozofál; Torino, torinói; Oslo, Oslóban; stb.

g) A főnevek végén legtöbb -ú-ű hosszú, de rövidek: alku, anyu, áru, daru, falu, hamu, Icu stb.

h) A melléknevek végén az -ú-ű mindig hosszú: bőkezű, jószívű, jó vizű, keserű, savanyú stb.

i) Más a jelentés: áru, árú; zug, zúg; fuj, fúj; ujj, új, rugó, labdarúgó, furat, fúrat; stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

(mérsékelt) árú, abszolút, agresszív, agresszivitás, allegória, allegorikus, apu, aroma, áru, batyu, bízik, bűnhődik, cím, csibor, dúl, dulakszik, dús, dülled, eszté­tika, esztétikus, fúzió, fuzionál, gúzs, gyújt, gyullad, gyűjtöget, gyűszű, hínár, hízeleg, hun, húszas, húz, huzakodik, húzódzkodik, intim, íny, ínyenc, ír, irka, írmag, irónia, ironi­kus, kakadu, katolikus, kísér, kolléga, kollegiális, korzó, Körös (folyó), Kőrösi Csoma Sándor, kultúra, kulturális, kun, kusza, mulat, Nagykőrös, naiv, nono, Nyíregyháza, nyűgös, óvoda, rádió, rímel, síp, sújtás, szerviz, szív, szivacs, szolid, szúr, szurkál, szűr, tipikus, típus, tizedik, tízek, túsz, tűr, türelem, türelmes, új, újdonsült, ujj, ujjas, uram, uszoda, űrbeli, üreg, videó, videofelvétel, videója, videoklip, vigad, vigalom, vigasztalás, zsír stb.

 

Változó magánhangzók a szótövekben *3

Az í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak

 a) A legtöbb szó megőrzi a hosszú magánhangzóját, de néhány a toldalékos alakban rövidre vált: zsír, zsírt,

      zsíros,

de: zsiradék; húsz, húszat, húszas, húszon (alul), de: huszad, huszonegy; tíz, tízes, tízen (vannak),

de: tized, tizenegy; ír (ige) írat, de: irat, irka, iromány, iroda (főnév); stb.  

 b) A másik csoportban a változás szabályszerű és könnyen megtanulható: a megjegyzéséhez a jól felis-

      merhető változást érdemes megfigyelni: nyár, nyárban, nyárnak, nyárra, nyártól, de: nyaras, nyarak,

     nyarat, nyarunk. Hasonlóak az esetek az ér szóval is stb.

A csoport szavai: híd, ín, nyíl, víz / lúd, kút, nyúl, rúd, úr, út /, fűz, nyű (főnév), szűz, tűz.

 

A próbasor:

nyár

nyárra

nyaras

nyarak

nyaram

nyarú

víz

vízre

vizes

vizek

vizem

vizű

kút

kútra

kutas

kutak

kutam

kutú

ín

ínra

inas

inak

inam

inú

fűre

füves

füvek

füvem

füvű

tűz

tűzre

tüzes

tüzek

tüzem

tüzű

út

útra

utas

utak

utam

utú

  A híd, kút, lúd, rúd, út szavak 3. személyű birtokos személyragos alakjaiban azonban ez a törvényszerűség nem érvényesül, mert itt a birtokos toldalék -ja, -juk (nem pedig -a, -uk), ezért a ragos alakok ilyenek: hídja, kútjuk, lúdja, rúdjuk, útja stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

éren, erezet, füze, Hidasnémeti, kutam, nyaraitokat, nyaraláskor, nyárias, nyilaz, nyúlon,  rudazat, tüzű, ural, úrhatnámság, úri, utasok, vizesedéstől, víztelenítve, nyaralók, nyaraltatás, nyárára, nyárjaim, nyila, nyiladék, nyilas, utas, utazás, utazik, utazó, útiak, útjában, úton-módon, úttalan stb.

 

                                                                               

A mássalhangzók időtartamának jelölése *4

A szavakat és a szóelemeket a művelt köznyelvi kiejtés szerint kell írni.

a) Az egyszerű szavakban: bakancs, csat, Diána, egyéb, egyetlen elem,peny, ripityára, pad, szalag, áll,

csattan, friss, guggol, orr, szakáll, ujj, varr, váll, Zsuzsanna  stb.

b) A közhasználatú idegen szavakban is: akkumulátor, bagatell, barikád, biliárd, bizarr,fé, dilettáns,

korrekció, mill,  ofszet, program, pulóver, rafia, stop, ventilátor stb.

c) A következő toldalékokban: -at, -et, -tat, -tet (képző): dolgozat, gyűjtet, lát/tat, írat, írtat

        

-atik, -etik, -tatik, -tetik (képző): tudatik, kéretik, íratik, írtatik

-b, -bb (fokjel): öreg/b/ít, jobbít, szebbít, kevésbé, többé,

-d, -dd (személyrag): kérd, kérd/d, álld, áld/d, mond/d, add, edd

-képp, -képp/en (képző): másképp/en, ilyenképp/en, ekképp

-l-ll (képző): kapál, sugall, rugdal, javall, darál, mesél, szökell

-t (tárgyrag): asztalt, sót, iratot, mesét, reményt, vért, vizet

-tlan, -tlen (képző): sótlan, főtlen, ér/e/tlen, fátlan, ésszerűtlen

-tyú, -tyű, -ttyú, -ttyű (képző): fogantyú, dugattyú, billentyű, pörgettyű stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

Attila, azonnal, bumm!, cuk­kol, csalán, csatos, csinna­dat­ta, csip, egyebekben, egyébként, egyelőre, egyenként, egyetem, egye­t­lenegy, egyezés, együtt, éj, éjszaka, elképesztő, gallér,  gumi, hal, halad, hall, halvány, hegesztés, iszo­nya­tos, Ke­lenföld, kelet, kell,  kipufogó, köpeny, kullancs, lábadozás, meggy,múlva, nyúlik,  orrol, ott, öcs,  pö­fög, püfölget, sok, sokk, szál, száll, szálldogál, szálldos, szállingózik, szalonka, sza­lonna, szenny, szikes, szik­kad, szivattyú, szőlő, ügető, ványadt, var (sebhely) stb.

arrogáns, aszimmetrikus, asszír, atoll, attasé, Attika, attrakció, barokk, Ba­ross, basszus, bébi­szitter, bigott, brosúra, cakompakk, Celldömölk, celofán, cirill, colstok, defenzív, dekagramm, dop­ping,  eszencia, fitnesz, fitneszek, frakció, frakk,  Gallia, gallok, karikatúra, kartell, kilo­gramm, klub, , monogram, Ot­tava, paralel, puding, re­ne­­szánsz, stallum, stopos (utas), stukkó, szett, szonáta, szonett, szonettja,  szvetter, szvit, tenisz stb.

 

 

Könnyű a fosztóképző írása *5

a) Két t-vel nem kezdődhet a képző, és „-len” fosztóképzőnk nincs! Csakis:

      -tlan, -tlen / -atlan, -etlen

     -talan, -telen                 

b) A jelen idejű, egyes szám harmadik személyű alanyhoz kapcsolódik: fő-tlen vagy főnévhez: só-tlan, nő-tlen.

 Nagy hiba tehát az efféle írásmód: „engedettlen”, „fegyelmezettlen”, ” érettlen”, „élettlen”, ésszerűttlen, mert

 a képzőt tagolva jól látható a helyes íráskép: enged-etlen, fegyelmez-etlen, ér-etlen, él-etlen, ésszerű-tlen stb.

c) Ha a szó t-re végződik, természetesen két t lesz a képzés határán: part-talan, út-talan stb.

d) Különlegességként megjegyzendő: é-tlen, té-tlen, vé-tlen (dímatlan, irdatlan = tájnyelvi alakok) stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

apátlan, aratatlan, bontatlan, csírátlan, dolgavégezetlen, építetlen, esetlen, fedetlen, fejetlenség, fésületlen, fi­gyel­metlen, ha­tá­­ro­zatlan, íratlan, irtatlan, képezhetetlen, képtelen, képzetlen, keresetlenség, kerítetlen, látatlan, láztalan, merítetlen, me­zí­telen, meztelen, nyitatlan, oltatlan, olvasatlan,  pénztelen, rendezetlen, számítatlanul, tanulatlan, ügyetlen, ülepítetlen, vértelen, vetetlen, álomtalan,  esztelen, főtelen, gyermek­telen, hangtalan,  igaz­ta­lanság, kárta­lanítás,  minduntalan, nyomta­lanul, , sótalan, szívtelen, szük­ség­telen, unos-unta­lan stb.

 

 

A műveltető igeképző írása *6

a) A műveltető igeképzők (-at, -et, -tat, -tet) csak a t-re végződő igék mellett okoznak helyesírási problémát. Más igékhez a (művelt) kiejtés szerint írjuk: ír-at, lép-tet, néz-et, olvas-tat stb.

Ha t-re végződik a szó, a következőket kell figyelembe venni:

b) Van-e a t előtt mássalhangzó? Ha van, akkor a magánhangzóval kezdődő képzőt írjuk a szóhoz:

-at, -et

      sejt-et             múlt időben:        sejt-et-te

     gyűjt-et-jük                                   gyűjt-et-tük

     halaszt-at-ják                               halaszt-at-ták stb.

c ) Ha t végződés előtt magánhangzó áll, akkor a -tat, -tet-hez a mássalhangzóval kezdődő toldalékot kell

kacsolnunk:

-tat, -tet

     köt-tet-i             múlt időben: köt-tet-te

     jut-tat-juk                                   jut-tat-tuk

     lát-tat-nánk                                lát-tat-tuk volna stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

(ámulatba) ejtető, adat, altat,  ásat, áztat, bemutattat, bíztat, buktat, csináltat, dobat, éget, elképzeltet,  építtet, eresztget, etet, felejtet, folytat, foszlat, gépeltet, gyönyörködtet, hánytat, hívat, húzgáltat, indíttat,  ingat, itat, ké­szíttet, kialakíttat,  koptat, könnyeztet, köttet, lövet, másoltat, mondatja, mosat, műveltető, nevettet, nézet, nyo­mat, nyomtat, oltat, osz­lat, patto­gat, pattogtat, penget, pörget, rakat,  rángattat,  rántat, rímeltet, ringat, rin­gat­tat, sirattat, szám­láztat,  szántat, szoptat, szövet, tükröztet, tüntet, ugrat, vágat, veret, vitet, zavartat, zörget stb.

 

 

A felszólító mód jele az írásban *7

Ez a jel mindig a j betű, amelynek sokféle módosulása az alábbi rendszerezésben látható.

(Ugyanez a szabályszerűség figyelhető meg a kijelentő módú j-s tárgyas személyragok írásában is.)

a)

b)

c)

d)

Az ige végződése: -s, -sz, -z, -dz

-t

egyéb hang

d vagy magánhangzó

mos, úsz(-ik) 

hallgat, tanít

vág, ír, foly(-ik)

áld, ,

néz, edz

szeret, rejt

hagy, ad   

kezd,

Írásszabály: hasonulás

-ss vagy -ts

alanyi ragozásban

mindig kiírjuk a j-t

tárgyas ragozás, rövid alak,

egyes szám 2. személy =+d

moss, mosd*       

hallgassuk,

vágjuk, jél, írj

add

ússzál, úszd*

szeressél, rejtsd*

folyjék, fájjon    

áldd

nézzük, nézd*

hallgasd*

hagyjál, adjatok    

fogadd

eddzük, edzd*

szeresd*

fogadjad   

kezdd

 

 

 

lődd

 

 

 

ródd

e) Kivételek:

hisz =higgy

lát, bocsát = láss, bocsássuk,

 

jön = jöjj

lásd*, bocsásd*

 

 

Tőváltók:

vesz = végy, vedd*

 

visz = vígy, vidd*

*Rövid alakok a csoportjukban.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

adasd,  adassék,  bántsd,  bocsássanak,  dobasd,  dobd,  fejjem,  fessenek,  fogadjunk,  fogóddzál,  fogyaszd,  fojt­son,  folyasd,  folyjanak,  hagyd,  hagyjátok,  hallatsszék,  hallgattassék,  hessegessed,  hunyjuk,  húzd,  idd,  id­do­­gáljatok,  kérd el,  kérdd meg (az indulási időt),  kezdhessél,  kiálts,  kitálalhassanak,  kitalálhassuk,  küld­jük,  mászd,  mászkáljon,  messed,  nőjetek,  oszd,  rúgjanak,  szálldogálhasson,  szavaljad,  szí­janak,  szőjön,  tátsad,  tépd,  tépdesd,  tessék,  tetsszék,  tojjanak,  toldják,  toljanak,  ujjongjatok,  üljenek,  ültessük,  üssék,  vájjátok,  valld,  valljátok,  vesszük,  vetítsetek,  vidd,  vonzzátok,  zúgjon stb.

 

 

A mássalhangzók minőségi változásai és a helyesírás *8

A folyamatos és hangos beszédben a mássalhangzók sokszor megváltoznak, és ebből helyesírási problémák adódnak a következők szerint.

a) Hasonulás  (csak az egyik mássalhangzó változik meg a kiejtéskor)

A részleges hasonulás ejtése: betek fiú,  józsda, símpár, vákta a változást írásban nem jelöljük.

                                                            írása: beteg fiú, jósda,  sínpár, vágta stb.

A teljes hasonulás ejtése és írása megegyező: %-, eddzétek, Ft-tal, gallyal, km-rel, pechhé, ronggyá, ússzatok, vízzé, Kodállyal, Kossuthtal, Marxszal az ejtési változást írásban feltün­tet­jük stb.

b) Összeolvadás (több mássalhangzó változik a kiejtésben, és ezekből új jön létre),

ejtése: bottya, eccer, kívánnya, meccitek, monggyuk, szabaccság az írásban nem jelöljük stb.

írása: botja, egyszer, kívánja, metszitek, mondjuk, szabadság stb.

c) Rövidülés, kiesés (a hosszú mássalhangzó kiejtéskor rövid lesz),

ejtése: könycsepp, láncal, töbre, válpánt, viszér stb.

írása: könnycsepp, lánccal, többre, vállpánt, visszér  az írásban néhány eset­ben jelöljük: benső, fenség.  stb.

d) Kiesés  (több mássalhangzó egymás mellett torlódik, ezért az ejtés könnyítése végett az egyik kiesik),

ejtése: asz hiszem, közs meg, minnyájan, rak fel, rentartás   az írásban nem jelöljük

írása: azt hiszem, kösd meg, mindnyájan, rakd fel, rendtartás  az írásban  csak néhány esetben jelöl-jük: kacsingat, tekinget, rángat stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

°C-kal, 4-gyel, adjunktus, arccal, ássátok, azonban, bolondság, c-kkel, cukrászda, csapda, csehhé, dkg-mal, eddzék, egyszer, élősdi,  faxszal, féltjük, forinttal, Grimm-mel, halljuk, harccal, hídjainkat, horpadtan, ig.-val, igh.-sel, jósda, keszkenő, kft.-, lebzsel,  lélegzés, másszor, Maupassant-nal, méhvel, nagyjaitok, nyomd meg, obsitos, ósdi, ötödször, pechel, pechhel, pléhvel, pünkösd, rögtönzés, rt.-vel, sah­hal, szén-monoxid, tanítja, tettel,  t-kkel, tősgyökeres, varrták, vízszintes stb.

 

 

A -val, -vel, -vá, -vé alakváltozásai *9

A szó végső mássalhangzójával azonos formában írjuk a rag v betűjét

a) rövid mássalhangzóhoz: cukorral, gipsszé, gyémánttá, kenőccsé, kerttel, késsel, ronggyal, teltté stb.

b) hosszú mássalhangzóhoz, gallyal, ismertté, könnyel, meggyel, rosszá, többel, vádlottá, vállal stb.

c) ha szó vége -v, kiírjuk változatlanul a ragot: ívvé, orvvá, örvvel, sávval, sérvvé, szervvel, szívvel stb.

d) ha a szóvég -h,

de nem ejtjük ki: dühvé, dühvel, juhval, méhvé, méhvel stb., és

     kiejtjük: dohhal, MÉH-hel (vállalat neve), potrohhal stb.

e) A -vé toldalékot összetéveszthetjük  hasonló hangzása miatt az birtokjellel! Pl.  a zsebkendő azé a rekedté; 

     a jegy a csoporté, az egészé; a táska egy ismerősé, egy emberé; stb. A szöveg értelme azonban eligazít.

f)  Rövidítésekhez, számokhoz a hozzátoldott és a kiejtés szerinti hasonult részt írjuk: 5 km-mal, 3%-kal stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

 asszonnyal, galyal, gallyal, ronggyá, rosszal, Sassé, Sass-sal, szentté, szenté, ügyvéddé, ügyvédé stb.

 

 

Eltérés a kiejtéstől *10

A kiejtésben olykor eltérünk a szó írásbeli alakjától. Ez az eltérés megzavarhatja visszaemlékezésünket a helyes írásképre. Különösen az alábbi példákban:

a) lesz: sohasem írjuk két vagy hosszú sz-szel;

b) kis: csak a teljes hasonulásos alakjában írunk hosszú  s-et: kissé. Tehát: kisebb-ség stb.

c) erős,  magas, merész: mindig rövid  s vagy sz: erőset, magasan, természetesek, egészen, merészet stb.

d) A -ról, -ről, -tól, -től, -nál ragokból alkotott szavakban rövid l-et írunk: rólad, tőletek, nála ugyanígy: előle,

belőle,

de: benne stb.

e) Az egy számnév alakváltozataiban rövid gy a helyes: egyes, egyez, egyetlen, egyetlenegy, egyke, együtt

 de: eggyel (több), eggyé (válik ) stb.

f) Az uj- és az új változataira is ügyeljünk: új: újság, újonnan, újdonság, újdonatúj, újfent, újat, újráz, uj!, ujuj!, ujujuj!, ujjé!, ujjong, ujj, ujjak, ujjas, ujjatlan;  stb.

g) A benn, fenn, kinn, lenn alakjaira emlékeztetnek: benső, fenséges, bent, fent, kint, lent;  bennszülött,

 kinnlevőség; stb.

h) A szóvégi -t írására is kihat a kiejtés, és gyakori hiba okozója: Csatt, csitt, ért, gitt,  termet, vet, vért (szótő); csatot, Évát, gittet, sót, sírt, vért (tárgyrag); írt, írtott, vett, volt (múlt idő); alatt, imént, most, Pécsett (névutó, határozószó, ill. rag); stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

abszint, advent, áfát, akként, alkot, ámult, apaszt, asztalt, avítt, azért, azt, bájt, bált, bánt, bár, bar, (mér­ték­egység),  bennlakás, bennlakó v. bentlakó, benzint, bit, bojt, bont, bot, böjt, CD-t, csalt, csapat, csat, csíp, csip (integrált áramkör), csitt, csont, csűrt, dermedt, egyesével, egyezmény, egyszersmind, egyszervolt, egy­ujjnyi; együttható, együgyű, együtt érez, együttes, együttesen, ejt, éleszt, élt, e-mailt, épít, ereszt, erezet, esküt, evett, fájront, fáradt, fejt, fennen (hirdet), fennforog, fennhéjázó, fennkölt, fennszóval; új év, fent, flotta, folt, folyt, fordít, forgat, forrt, földszint, fúrt, fut, fuvallat, gazdálkodott, gunnyaszt, gyapot, gy-t, gyújt, hadjárat, hajt, halmazat, hánt, hat, hát, helyett, hét, hibbant, hor­­dott, huncut, ígéret, ijedt, indult, iránt, itt, Jánost, javít, jelenet, jelent, jött, juszt, kanalat, kávét, kelet, kellett, képzett, kereszt, két, kiált,  kilométert, km-t, koszt, költ, köt, között, kürt, l (liter), l. (lásd), lakat, lapát, lát, lét, letorkol, lift, liget, lót-fut, lovat, mert, nénit, nevel, New York-ot, oszt, öt, part, pusztít, ránt,  rét, robbant, rovat, rozzant, sántít, sarkalatosan, selejt, siket, sivít, sót, sőt, súlyt, süt, számított, szemközt, szerint, szett, szövet, szövetkezet, tajt (taj-számot), tanít, tant, tb-t, tekint, teremt, természet, tett, tévét, tószt, tört, tűt, tv-t, újbor, Újdelhi; újdonsült, újesztendő napja, Újév (jan. elseje) ujgur, újhold, ujjabélés, újjáépítés, ujjlenyomat, ujjnyi, Új-Mexikó, újonc, Újpest, újpiros, Újvilág (Amerika), út, utóirat, üt, Vácott, vágtat, veszt, vet, vét, villogtat, virradat, viselt, viszont, vitt, vonat, vont, vonyít, zsinat vonat, vont, vonyít, zsinat

 

 

A j hang kétféle írása *11

1) Erre nincsenek minden részletet felölelő szabályok, hanem a kialakult hagyományt követjük az írásban. Ez is az

     oka néha a bizonytalankodásnak. Négy szabályfélét azon­ban könnyű megjegyezni:

a) Csak a lyuk szó és származékai kezdődnek ly-nal: lyuggat, lyukak, lyukas, lyukasztó, lyukban stb.

b) A toldalék nélküli, egyszerű szavakban t előtt és r után pontos j-t kell írni: bojt, borjú, böjt; felejt, fürj, sajt,

sarjú, sejt, selejt; férj, varjú;  stb.

 c) A toldalékban pontos j-t írunk: fejjük, folyójuk, kabátja, menjünk, tudja stb.

kivéve az -ály és az -ély képzőjű szókat: apály, sirály, engedély stb.

 d) Az egy szótagú szavak végén pontos a j: alj, baj, éj, fej, haj, héj, jaj, juj, száj, szíj, táj, tej, vaj, váj, zaj stb.

kivéve 12 szót: mely, mély mily, moly, ily, oly, boly (hangyáé), foly(ik), hely, súly, süly (betegség), gally.

 e) A többi szóban meg kell jegyezni, mikor milyen a j. (Vannak még más szabályszerűségek is, de ezek komp­likál­-

     tak, és  sok bennük a kivétel.)

2) A történelmi családok neveit is a hagyomány szerinti alakjukban írjuk: Rákóczy, Rákóczi, Wesselényi, Batthyány.

     (Bővebben a személynevek írása c. fejezetben.)

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

aj-aj!, aszály, bej, borbély, borzadály, bögöly, búj, burzsuj, cikkely, coboly, csermely, csuhaj, díj, dobaj, dörej, ej, erély, erkély, estély, fajsúly, fekély, fogoly, fuj, ganéj, gerely, gerendely, gomoly, göböly, guzsaly, gyógyhely, haj, hajaj, házhely, héj, hodály, ihaj, íj, ispotály, jaj, kacaj, karabély, karaj, karéj, karvaly, kastély, kegyhely, kéj, kesely, kétely, király, konkoly, korhely, lapály, leshely, máj, messzely, moholy, moraj, muskotály, műhely, nadály, némely, nyáj, óhaj, olaj, padmaly, páholy, paraj, paréj, paszuly, pej, pendely, persely, pfuj, ragály, ráspoly, rostély, sávoly, segély, sipoly, szabály, székely, szentély, szíj, tarsoly, tartály, tartály, téboly, tégely, tej, tengely, topoly, tökély, tönköly, törköly, tűzhely, tyuhaj, uszály, veszély, viszály, vőfély, zugoly, zsámoly stb.

 

 

A j és a ly írása a toldalékokban *12

A toldalékban pontos j-t írunk, kivéve az -ály és az -ély képzőt: fejjük, folyójuk, kabátja, menjünk, tudja; apály, sirály, engedély; stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

adja, adjátok, alája, alja, ceruzája, cukrászdája, csináljad, csókja, erdeje, ereje, gyűrűje, haja, hangjuk, héja, imádjátok, karjuk, lagzijuk, menjél, miséje, mondjuk, pólyájuk, rohanjanak, sírjuk, szidja, szórj, utolja, üdülj, verjen, viseljenek, zsákja stb.

 

 

 

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD

__________________________________________________________________________________________                                                                    

 

A többjegyű betűk kettőzésekor általában egyszerűsítünk *13

a) A többjegyű betűk kettőzésekor csak az első jegyet ismételjük meg:

     arany,  arannyal, bocs,  boccsal, lösz,  lösszel, edz,  eddzünk;

     Arannyal, Dugoviccsal, Keménnyel, Kodállyal; stb.

b) Nem egyszerűsítünk azonban az összetett szavak határán:

     díszszázad, fénynyaláb, kulcscsomó, nagygyűlés, rongygyűjtés; Jászszentandrás; stb.

c) A toldalékok kapcsolódásakor három azonos betűjegyet kettőzöttre egyszerűsítjük:

     mellel    ( = mell+lel)          naggyá ( = nagy+gyá)

     kellek    ( = kell+lek)          rosszal  ( = rossz+szal)

    kopottól     ( = kopott+tól)         lösszerű     ( = lösz+szerű) ( a -szerű = nem önálló szó, hanem toldalék)

     hosszal  ( = hossz+szal)         Yvettel   ( = Yvett+tel) [utónév, az egyszerűsítésben köznévnek tekintjük] stb.

d) Nem egyszerűsítünk a hosszú mássalhangzós végű családi nevekben:  Hermann-nal, Széll-lel, Papp-pal, 

Rott-tal stb.,

e) továbbá a közszói összetételek határán:

     csekk-küldés, itt-tartózkodás, zsilett-tartó ę Különlegesség: blöff-féle, dzsessz-szerű  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

aggal, Amarillal, Anettal, balett-terem, barakk-kapu, brikett-tárolás, cikk-kivágás, Cirillel, cseppel, deka­grammal, dzsessz-szö­vet­ség, dzsin­nel, fallabda, fékkulcs, féllánctalpas (traktor), fémmegmunkálás, gallok, gipsz­szobor, gitt-tömés, grammal, hossz-szelvény, hússzor, kormánynyilatkozat, kulcscsont, lakk-kezelés, maket­tel, mészszappan, össz-szám, piruettel, reneszánsszal, rossz-szívű, sakk-klub, síkköszörű, sokk-kutatás, státusz­szimbólum, Veress-­sel stb.

 

 

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS

__________________________________________________________________________________________

Bevezető

Az összefüggő szöveg szavainak természetes alakja a különírás. Ettől csak fontos ok miatt térünk el, amikor is egybeírással vagy kötőjelezéssel új jelentésű szót hozunk létre. Az új jelentés felismerése a legnagyobb mindig körül­tekintést igényli.

 

A mellérendelő szókapcsolatok írása *14

Különírjuk:   a) az alkalmi szókapcsolatokat: hová tetted a kulcsot?;  nézte, nézte, majd sírt; Pistám, Pistám, már

                              megint alszol!; tűt, cérnát, ollót vett elő; stb.

b) a szóismétléseket, ha a ragjuk különféle, vagy névutó áll utánuk: háztól házig, váll váll mellett

   stb.

Egybeírjuk:   c) a túlzófokú melléknevet: a legeslegszomorúbb eset, a legeslegtöbben ott voltak stb.

d) az ikerszókat, ha csak az utótaghoz írható toldalék: csiricsárét, dúsgazdagon, hányavetiség,

                                   krikszkraszot stb.

e) néhány kivételes esetben: aprócseprőség ( = kisdedek), járókelők ( = gyalogosok)  stb.

Kötőjelezzük: f) a változatlan tagok kettőzését: egy-egy, olykor-olykor,  de: haha, nini, nono stb. 

                         g) ha a szóismétlés egyik tagja önmagában nem használatos: nőttön-, réges-régi stb.

h) ha mindkét tag azonos (jellegű) toldalékot kap: írni-olvasni, ringyes-rongyos, csapot-papot

(otthagy) stb.

i) ha a tagok általában nem toldalékolhatók: zöld-fehér trikó, járó-kelő emberek . . .  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

adásvétel, ad-vesz, ága-boga, ág-bog, akarva, akarva-akaratlan, ákombákom; csapot, alig-alig, ásó-kapa, búskomor, csigabiga, csihi-puhi, csonkabonka, csöbörből vödörbe, dérrel-dúrral, egykettőre, egyre-másra, elejétől végig, gyimgyom,  hanyatt-homlok, hébe-hóba, hercehurca, hipp-hopp, hókuszpókusz, huzavona, iafia, icipici, jöttment (sehonnai), kézen-kö­­zön, le-fel, locspocs,  men­de­­gélt; jött-ment, messze-messze, nagyon-nagyon; hejehuja, nap nap után, nem akarva,  régestelen-régen, szán­tó-ve­tő emberek,  sziszifuszi, telis-tele, tipp-topp, tővel-heggyel stb.

 

 

 

A mellérendelő szókapcsolatok írása *15

Vizsgáljuk meg az alábbi szövegben, hogy jól megértettük-e a fenti szabályokat!

 

Rozgonyiné

 

Zsigmond király 1428-ban apró, cseprő dolgait félretéve, nagy nehezen, ímmel-ámmal szembeszállt a törökkel Galambóc várában. — Erről regél Arany János szépséges balladája, a Rozgonyiné.

A hős asszony a csatába induló férjét megharagítja az éjt, napot eggyé tett könyörgésével, hogy vissza­tartsa őt a harctól. Hasztalan. Végül elhatározza, hogy vele megy a csatába. Magára ölti hát tengerzöld ruháját, felül cso­da szép Muci nevű paripájára, és csillogó-villogó öltözékében a harcmezőn találkozik a királlyal. Zsig­mond királynak igen-igen megtetszik a szemrevaló harcos, és udvarló szavak­kal szól hozzá katonái előtt. Azt mondja mézes-mázos szóval a bájos da­li­ának, hogy az bizony, amint látja, nyilat nem kezében, de szép szemében hozott a csatába...

A török közben köröskörül felsorakozik a Dunán, s megindul az ost­rom a Morava folyón is. Rozgonyiné a férje mögött haladva, lelkesíti a katonákat, hogy azok egytől-egyig tartsanak ki. Óráról-órára változik a csata állása, végül szorongatott helyzetbe kerülnek a védők. Maga a király is csak ideig-óráig képes már ellenállni a százezernyi tö­röknek. Hiába sürögnek-forognak körülötte a vitézek, véges-végig tes­tük­kel fe­de­zéket alkotva számára. Aztán egérutat találva, elmenekül Zsig­mond ki­rály. Rozgonyi fedezi az útját. —  A kétségbeesés határán levő kato­nák egyszer csak megpillantják Rozgonyi feleségét. Kitörő lelkesedés váltja fel  az eddigi állapotot, amint látják, hogy az asszony kiemelkedve a ha­bok­ból, feléjük irányít egy gályát. Libeg-lobog csodálatos haja, és sugárzó arccal messziről kiáltja: "Én, én ho­zom, gyönge asszony, hajómat az éjben. Ülj fel, uram, Zsigmond ki­rály, te is édes férjem!" — A tetőtől talpig bá­tor, bűbájos asszony alakját így őrizte meg a történelem és a költői fantázia.

 

A dőlten írt szövegben  6 szókapcsolat hibás írású. — Melyek ezek?

 

 

 

A hibák kijavítása: apró-cseprő, éjt-napot, mézesmázos, körös-körül, egytől egyig, óráról órára

 

 

Az alárendelő szókapcsolat és szóösszetétel  *16

Az első szó (előtag) a másodikkal (utótag) olyan kapcsolatban van, mint a mondatrészek egymással:

a) jól esik (az eső) = hogyan esik? (az előtag módhatározó)

b) hólepte = mi lepte? (az előtag alany)

c) bal oldal = melyik oldal? (az előtag minőségjelző)

d) híradó = mit adó? (az előtag tárgy)

e) lényegbevágó = mibe vágó? (az előtag képes helyhatározó)

f) ötszáz = hány száz? (az előtag mennyiségjelző)

A továbbiakban ezt a kiválasztó módszert követjük, és az előtag mondattani szerepe szerint fogjuk vizsgálni a sokféle kapcsolatot. A szavak írásának bonyolult rendszerében az egybe-, illetve a különírás­nak vannak a köz­meg­egyezésre (a kialakult nyelvszokásra) hivatkozó  példái is, emellett azonban föl kell ké­szül­­nünk a szabályok­ban csaknem mindenütt jelen lévő ún. jelentésváltozás elvének érvényesülésére is. Konk­rétan: az alárendelő vi­szonyban levő tagokat két­fé­leképpen írhatjuk egymás mellett:

a) Ha mindegyik tag eredeti (szótári) jelentésű, akkor a különírás a helyes: jól esik az eső.

Ha azonban a tagok bármelyikének a jelentése megváltozott, vagy ha a változás nem ismerhető fel, de magá-­

val az összetétel tényével új jelentés jön létre, ezt az új jelentésű szót helyesírásunk egybe­írás­sal fejezi ki: jól­

esik az étel (jólesik = ízlik).

Jobb, ha esik, mint ha fagy. /  Mintha egész nap esett volna, olyan az utca stb.

Ha nem jössz, maradsz. / Nem jött, hanem üzent stb.

Egy  részt én is kaptam a tortából. / Egyrészt igazad is van abban, amit állítsz stb.

Csak hogy megérts, ismétlem szavaimat. /  Csakhogy megjöttél! stb.

Nem csak ennyi szilva termett. /  Nemcsak üzent, hanem meg is érkezett stb.

Ebben a fél évben tartják a lagzit. /  Ebben a félévben vizsgázni fogunk stb.

A száraz földben  elsárgulnak a növények. /  Szárazföld a Föld felszínének az a része, amelyet nem borít

tenger stb.

A kézi munkát gépivel váltották fel. /  A kézimunkát kivasalva tette a szekrénybe stb.

Szülőfalum egy szép nagy község. /  Szülőfalum nagyközség stb.

Munka nélküli módon akar pénzt keresni. /  Munkanélküli segélyt kér stb.

c) Az egybetartozás kötőjeles változata csak a szabályokban meghatározott esetekben helyénvaló, például a föld­rajzi nevek írásában: Fe­kete-tenger,  személynév és köznév kapcsolatának kifejezésére: Ady-vers. —  Az egy­be- vagy a különírás bizonytalanságának kifejezésére („átmeneti megoldásul”) nem alkalmaz­ha­tó!

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

alávaló ( = aljas), egyet ért, egyetért, három szög, háromszög, jobb oldal, jobboldal (politikai ért.), ma­gyar tanár, magyartanár, negyed alma, negyedóra, semmitmondó,( tányér) alá való (terítő), úgy mond, úgymond stb.

 

Az alanyos szókapcsolatok és összetételek írása *17

Az alanyos szószerkezet

a) elemeit általában külön kell írnunk: anyja szoptatta (csecsemő), felhő borított/a (égbolt), apám

     feladta (csomag), bíróság küldte (idézés), család választotta (lakás), orvos rendelte (gyógyszer),

     rendőr igazoltatta (járművezető);

b) különösen, ha valamelyik tag önmagában összetett szó: (a) jégeső verte (táj),  mérnökember tervezte    

     (lépcső), (a) nagyapa mesélte (történet), (a) szél odahordta (szemét) stb.

c) Ha az előtag személyragos, a különírás a helyes: anyja nevelte (gyermek), bará­tom írta (levél) stb.

       határaink jelölte (terület), színészed játszotta (szerep), szomszédaink aláírta (nyilatkozat) stb. 

d) Ha az alkotó tagok jelentése együtt más, mint azoké külön-külön, egybeírjuk az össz­etételt: agyafúrt

                    (= ravasz), ka­­to­­na­viselt (férfi),  nyakatekert ( = bonyolult), színehagyott ( = fakult) stb.

e) A szokást megtartva az összetételeket egybeírjuk: dércsípte, molyrágta,   szúette, napsütött (-e) stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

a biztosító fizette (összeg),  a cég elhárította (felelősség),  a Petőfi írta (vers),  agyafúrt,  agyalágyult,  bádog­borította (tető),  farkasordító,  felelőtlenség hozta (hiba),  gutaütött,  gyulladás előidézte (fájdalom),  inaszakadt,  jégeső verte (szőlő),  kertész nevelte (virág),  központ ellenőrizte (számítás),  madár építette (fészek),  ma­dár­átta,  magvaváló (szilva),  mama ígérte (sütemény),  megfázás okozta (láz),  mérnök kimérte (házhely),  molyrágta,  nap­­­égette,  nevelőnő kísérte (gyermek),  nyakatekert,   pollen okozta (allergia),  porlepte,  szülő iránti stb.

 

 

A minőségjelző a helyesírásban *18

a) külön: fekete ruha,  jobb oldali (fájdalom), leveles pogácsa, jó napot, kis madár (kicsi), vizes ruha stb.

b) jelentésváltozásban = egybe: főorvos, kismadár(fióka), gyorsvonat, nagylány (felnőtt) rosszkedv stb.

c) a kialakult szokást követve = egybe: aprópénz, jókívánság, hadianyag, fiatalkor, magasfeszültség stb.

d) Ha bármelyik tag önmagában összetétel = külön: zöld esőkabát, vasrácsos ablak, munkaköri kötelesség stb.

e) Ha az utótaghoz -i, -s,,, -jú, -jű képző járul = legtöbbször külön : kék ruhás, nagy szájú (üveg) stb.

     de: jelentésváltozás miatt = egybe: nagyméretű, nagyfeszültségű, nagyszájú (hangoskodó) stb.

f) Ha a jelző jelentése nyomósítás = külön: borzasztó keserű, csoda bátor, fő kérdés, gyönyörű szép (nő) stb.

g) Ha a jelző színárnyalatot fejez ki = egybe: szürkéskék, mélykék, világossárga, almásszürke stb.

     de: ha az utótag önmagában összetétel = külön: halvány rózsaszín, sötét kékeszöld  stb.

h) Ha az előtag önmagában nem használatos (al-, alap-, átlag-, bel-, csere-, egyed-, egyen-, éh-, él-, ét-, köz-,

közép-, kül-, magán-, mellék-, mű-, ős-, pót-, segéd-, szak-, típus-, vég- ) = egybe: cseregyerek,    egyen­­ru­ha, középiskola, magánügy, pótágy, segédlelkész stb.

i) Ha a jelző foglalkozást, kort, nyomósítást jelent = külön: csibész kölyök, tanár úr, Sanyi bácsi stb.

j) Ha a jelző fajtamegjelölés =egybe: ácsmester, diákfiú, gyereklány, iparvágány, lakatosüzem, tölgyerdő stb.

k) Ha a jelző anyagnév = egybe: acélpenge, ezüstkanál, faggyúgyertya, keramitburkolat, téglaépület stb.

     de: ha bármelyik tag önmagában összetétel = külön: gyémánt üvegvágó, kősó kocka, vasbeton oszlop stb.

j) Ha az előtag -ó, -ő végű igenév, ha egyszerű szó, külön: éhező gyermek, ácsorgó utasok; akkor is, ha va­la­me-­

     lyik tag összetétel: mintakészítő gép, érvényes fizetőeszköz; stb.

     de: jelentésváltozásban egybe: úszónadrág, futóárok; nyomócsapágygyűrű, váltótalpfa, védőellenállás;  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

álarc, álmos gyermek, álmoskönyv, álokoskodás, apró szemcse, barna cipő, barnaszén, fehér egér, fehér holló, fehér rózsa, fehérrépa, főbejárat, főbíró, főhadnagy, házi feladat, házikabát, hideg kocsonya, hidegvér, hosszú lejárat, hosszú ujjú (ing), jeges ital, jó kapcsolat, kék harisnya, kék ruha, kék szilva, kékakác, kékcinke, kékgálic, kékharisnya (tudálékos nő), kemény dió, kemény víz, keménygumi, kis adag, kis hiba, kis nemzet, kis pajtás, kis távolság, kisbaba, kiskun, kispap, lágy víz, nagy hideg, nehéz súly, nehézvíz, rossz szag, rövid futamidő, rövidáru, sárga fény, sárgabarack, tompa ész, tompaszög stb.

 

A színek nevei *19

A gondot az okozza, hogy többféle módon nevezzük meg a színeket és a színek árnyalatait.

a) Egyszerű szóval,

 melléknévvel, különírva.: piros, kék, zöld, sárga, fekete, fehér (tárgy, szín, dolog) stb.

               de: vörösbor, zöldhagyma, kékfestő, fehérarany, sárgaláz = nem szín, hanem fajta neve stb.

 főnévvel ( = milyen?) külön: arany (tapéta), ibolya (szem), mályva (kalap), mogyoró (vakolat) stb.

b) Összetett szóval, színárnyalat, egybeírva: sötétzöld, halványpiros, sárgásbarna, mélyfekete, sötétkék stb.

Ha azonban az első szó nyomósító, fokozó, hasonlító, nehezen értelmezhető vagy önmagában nem használt,

és

ba) melléknév, különírjuk: aranyos szép, gyönyörű lila, hideg kék, jó piros, szép piros, tört fehér stb.

bb) melléknév, különírjuk: ha az utótag -ú, -ű, -s, -i stb. képzős: kék virágú, zöld szín stb.

bc) főnév (hasonlítás), egybeírjuk: eperszín/ű,stszín/ű, hószín/ű, tejszín/ű, rózsaszín/ű stb.

bd) határozószó, különírjuk: egész fekete, majdnem fekete, másféle kék, nagyon sárga, túl fehér stb.

be) számnév, egybeírjuk (jelentésváltozás miatt: félig) félbarna, félfehér; egyszínű (homogén) stb.

bf) önmagában nem használt szó, egybe: infravörös, középsárga, metálkék, szuperfehér stb.

bg) nehezen értelmezhető szók (metafora), egybe: aranysárga, dióbarna, hollófekete, hófehér stb.

bh) ha önmagában összetétel bármelyik szó, külön: áttetsző lila, narancssárgás fekete, rózsaszín stb.

       esőkabát, sötét rózsaszín; nemzetiszín (kokárda), tökvirág színű, vöröses halványkék; stb.

c) A kötőjeles előtagtól az utótagot különírjuk: kék-fehér zászló, fekete-piros mez stb.

d) Az alárendelt értelmű, egynemű jelzők tagolása: zöld csíkos szoknya, (vessző nélkül = ha a csík a zöld);

     zöld,  csíkos szoknya (vesszővel = ha a szoknya a zöld); stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

aranyszín/ű (kártya), bézs színű (kabát), búzavirágkék, citromsárga, citromszín/ű, cseresznyepiros, dohányszín, egérszürke, egyszínű, élénksárga szín/ű, ezüstfényű, ezüsthársszín, fakózöld, fekete lyuk, feketeszén, fűzöld, haj­nalpírvörös, hamuszín/ű, karmazsinpiros, kármin­piros, korallszín/ű, koszosbarna, középszín/ű, lágy szín/ű, láng­vörös, márványszínű, méregzöld, mérgeszöld, mézszín/ű, narancsszín/ű, nyers színű, örökzöld, pasztellszín, piros ász, piros betűs (ünnep), piros rózsa, pirostarka, sárga irigység, sárga nőszi­rom, sárga rózsa, sárgaláz, sárga­liliom, sárgarépa, sárgaréz, semleges színű, tavaszibúza-szín/ű, tengerzöld, többszínű, vajszín/ű, zöld felső, zöld­ár, zöldbab, zöldfőzelék, zöldfülű, zöldidő (közlekedésben), zöldövezet, zöldpaprika, zöldterület, zöldtrágya stb.

 

 

Az anyagnevek írása *20

A készített tárgyak anyagának az előtagban levő főnevét kétféleképp írjuk:

 a) ha mind az előtag, mind az utótag egyszerű szó, egybeírjuk az összetételt: ezüstkanál, faépület, kőpárkány,

nejlontasak,  pamuting, porcelántégely, vasrács stb.

b) ha akár az előtag, akár az utótag összetett szó, a különírás a helyes: fenyőfa ajtó, műanyag fogaskerék, műkő

párkány, ró­zsafa bot, vasbeton födém  stb.

c) Nem alkalmazzuk a szabályt

ca) a nem készített (a természeti) tárgyakra: cseppkőbarlang, eperfagally, keserűmandula-mag,

 mészkőhegység,  nyárfaerdő, vadgesztenyefa stb.

cb) a tárgyak helyett azok halmazállapotára: barnaszéngáz, őszibarackszirup, sárgadinnyelekvár,

zöldborsóleves stb.

cc) ha az anyag egy másik anyagnak az összetevője: foszforműtrágya, klinkersalakcement,

műgyantalakk, nemesfémötvözet stb.

cd) ha működési egység, szerkezet a jelölt tárgy: ajtószemöldökfa, csapágyház, fémhengermű,

fémfűrészkeret, gázolajporlasztó, higanygőzlámpa, ox­igéngáztartály, turbina-lapátkerék  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

acélrudas (tengelykapcsoló), aerob oxidáció, akácfagally, anyasejt, árpaszalmakéve, báriumföldpát, barnaszén­-

-félkoksz, barnaszénkoksz, csapágybélésfém, D-glükóz, faszénparázs, grafitanódblokk, gránit burkolókocka, gyü­­mölcsfagally, homokaszfalt (útburkolat), kohósalak-portlandcement, műgyantahabarcs, műkő felület, nyárfatek­nő, olajanyakőzet, olajáramlás-relé, porvasmag, szénhidrátok, szénhidrogénelegy, szénhidrogéngáz, szikrafogó háló, vasbeton talpgerenda, vasbeton vázszerkezet stb.

 

A főnévi minőségjelző a helyesírásban *21

a) A jelző tulajdonnév = külön: Ady Endre szavalókórus, Balaton tó, Benedek család, Budapest főváros; Hauer

cukrászda,   Előre brigád, Erzsébet híd, Gyöngyös város, István király, János bácsi, Kertész utca, Kovács úr, Odol fogkrém; Noszty fiú, Tisza folyó, Tomi Mat mosópor stb.;  uralkodóház és -család azonban kötőjellel:  Árpád-ház, Jagelló-család; stb.

b) Ha az alakulathoz újabb főnév járul = külön: István király plébániatemplom, Julianus barát szobor, Tas vezér

utca stb.

c) A jelző köznév = külön:

     ca) minőséget jelöl: ajándék csokoládé, férfi látogató, kamasz fiú, kör alakban, kuruc kor stb.

cb) foglalkozást, kort, nyomósítást fejez ki: csibész kölyök, rendőr tizedes, tanár úr, tolvaj szarka stb.

cd) fajtamegjelölés: ácsmester, diákfiú, gyereklány, iparvágány, lakatosüzem, sörgyár, tölgyerdő  stb.

d) A nehézséget a minőségjelzői jelentés felismerése okozza. A lényeg: ha az előtagra milyen? melyik? kérdés tehető fel, akkor az minőségjelző. Ha nem, csak minek a valamije?, mivel kapcsolatos?, mire való? stb., akkor je­löletlen össze­tételt alkot, ezért az egybe- vagy a kötőjeles írás a helyénvaló: Ady-vers, áfatörvény, autó-adásvé­tel; diákfiú, Erzsébetváros,  internetszolgáltató, Kossuth-díj; kutya-macska barátság, lézernyomtató, MÁV-

-ellenőr, mobiltelefon, napolaj, taj-szám,  tb-kártya, Tisza-híd, vendégművész; marketingigazgató, webmester; stb.

 

Utazóknak való

 

e) turista

minden kapcsolatát egybeírjuk: turistabot, turistacsoport, turistafelszerelés, turista­forgalom, turis­ta­ház, turistaidény, turistajelzés, turistakirándulás, turistalátványosság, turistalevél, turistaosztály, turistaruha, turistaszállás, turistaszálloda, turistatájékoztató (iroda), turistatérkép, turistaút, turis­ta­útlevél, turistavonaljegy, turistavonat stb.

f) út

Egybeírjuk: autóút, betonút, diadalút, egérút, életút, földút, hajóút, karavánút, kerékpárút, kereszt­út, kocsiút, kőút, közút, kutatóút, légút, lovaglóút, műút, nász­út, országút, öszvérút, pos­taút, próba­út, sétaút, síút, sugárút, szellem vasút, szemleút, tanul­mányút stb.

g) utazás

Egybeírjuk: hazautazás, jutalom utazás, kéjutazás, körutazás, nász­uta­­zás, repülőutazás, űrutazás stb.

Különírjuk: (nem csak főnévi kapcsolatban) felfedező utazás, föld körüli utazás, ingyenes uta­zás, kedvezményes utazás, légi utazás, oda-vissza utazás, sivatagi utazás, száraz­földi utazás, társas utazás, ten­ge­ri utazás, üzleti utazás, világ körüli utazás stb.

h) szállás

Egybeírjuk: legényszállás, munkásszállás, szállásadó, szállásbér, szálláscsinálás, szállás­hely, szál­lás­­ké­rés, szálláskeresés, szálláskörlet, szálláslehetőség, szállásmester, szállás­változás, tömeg­szál­lás, vándorszállás stb.

Különírjuk: magába szállás, hadba szállás, harcba szállás, lóra szállás, nyeregbe szállás, sírba szál­lás, táborba szállás stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

férfi alkalmazott, férfi énekes, férfi szereplő, férfi takarító, férfi vendég, férfialkat, férfiarckép, férfibetegség, férficsapat, férfihang, férfiing, férfikabát, férfika­land, férfikelme, férfikor, férfimeglátás, férfimodor, férfi-motorkerékpár, fér­­fiöltö­zőőr, férfiőszikabát, férfirátartiság, férfisport, férfiszokás, férfiszórakozás, férfitalálkozó, férfiügy, férfiviselkedés stb.

tévút, útburkolat, útegyen­ge­tés, útellenőrzés, útelzárás, útemelkedés, útépítés, út­feljáró, úthasz­ná­lat, úthenger, útjavítás, útjelzés, útkarbantartás, útkeresztezés, út­kö­zép, útleírás, út­mut­a­tó, útpadka, útrendészet, útszakasz, úttest, úttörővasút, úttükör, útvám, út­­vonal, útvonaltérkép, vasút stb.

 

 

Melléknévi (-ó, -ő végű) igeneves szerkezetek írása *22

a) Ha a jelzett szó az igenévvel kifejezett cselekvény alanya (lehet) = mind az egyszerű, mind az összetett

szavakat különírjuk: olvasó lány (lány, aki olvas); varró nő (aki éppen varr),  állandó adósság, állító mondat, áramló rendszer; lengő csapszeg, dermesztő hideg, égő szén, fogyó energiaforrás, füstölő kémény, izzó vas, nyíló ablakszárny, rohanó vonat, síró gyermek, súrlódó felület, szállító görg­ő­sor; stb.

 

b) Ha azonban nem alany az utótag, hanem határozó (valamire való rendeltetést fejez ki vagy típust jelöl az

összetétel), az egyszerű szavakat egybeírjuk: biztosítótű ( a tűvel biztosítanak), adóantenna, javítófesték, leszállósáv, tisztítóeljárás (az egy szótagú igekötő nem számít külön szónak), gyakorlóiskola, írógép, nyomógomb, permetezőszer, úszónadrág stb.

 

c) Az összetett szavakat azonban különírjuk: ablaktörlő lapát, árammérő óra, búcsújáró hely, gyakorló közép­

iskola, gyorsíró tanfolyam, járműjavító műhely, lappangó munkanélküliség, lyukfúró gép, növényvédő szer,

személyszállító kisiparos, utasszámláló ellenőrzés stb.

 

d) Mindeme világos példák ellenére, a kialakult szokást követve vagy a jelentést értelmezve, eltérünk a fenti

szabályoktól: bolygókeréktengely, csatlakozószerszám, érzéke­lőrendszer, fogpiszkálótartó, forgórészát­mérő, termelőcsőfej, védőgázegyensúly, vendéglátóipar stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

aláírás-hitelesítő (program), álmodó gyermek, aratógép, beugrató tréfa, célra vezető utasítás, éb­resz­tőóra, éhező állat, életbevágó ügy, élményszerző kirándulás, érezhető szag, fejőedény, feladóve­vény, félrevezető elő­-írás, fel­vé­teliző diák, forgóeszközök, futó eső, futó pil­lantás, futó­növény, futószalag,  futó­tűz, gyakorlókönyv, gyors­tü­zelő pisztoly, helyeslő válasz, hóhányó gép, hul­ló­csillag, igenlő szavazat,  kezdő éne­kes, kezdőbetű, Kincs­kereső kis­köd­mön, kínzóeszköz, kiváló mes­ter, látogató vendég, mosdókagyló,  muzsi­káló tavasz, számítógép, szenvedő be­teg, tényke­dő gazda, ter­melőszövetkezet, törlőruha, tündöklő bizonyítás, út­tisz­tító gép, világítótorony stb.

 

A mennyiségjelzős szókapcsolatok és összetételek írása *23

 Külön:

a) általában: egy lehetőség, fél év (= 6 hónap),  fél óra (= pontosan 30 perc),  két ízben, öt ló, pár szem, sok ezer,

sok minden, néhány száz stb.

különösen, ha a mennyiségjelző főnév: 5 cserép virág, kisebb rakás fa, nagy láda sör stb.

b) ha bármelyik szó már összetétel: egy fogaskerekű, fél kilogrammos, másfél kilós, tizenhat kerekű stb.

c) ha a számnév -dik képzős: huszadik alkalom, második évi, negyedik sorban, sokadik esetben stb.     

 

Egybe:

d) ha a két szó jelentése az összetételben megváltozik: egykutya ( = mindegy),  hatökör ( = buta),  félév

(= vizsgaidőszak),  félóra (= kb. 30 perc) stb.

e) az -i,,, -s, -nyi végű nem összetett szókkal:lágú, hatszögletű, hatvanórányi, kétoldali, ötéves stb.

f) a -d számnévképzős előtaggal a szókapcsolatot: harmadfél, harminchatodrangú, másodízben, ötödéve stb.

g) ugyanezt a visszaható névmással: ötvenedmagunkkal, sokadmagával, száztizedmagatokkal  stb.  

 

Kötőjellel

h) a szóismétlést, a vagylagosságot, a többszörös összetételt, a szóelhagyást: egy-egy, egy- és kétrétegű,

kétszáztizenkilenced-magával, öt-hat stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

egy negyed rész (az almából), egy szál magában, egy szó, egy szuszra, egy tized, egykristály, egymilliárd, egyne­gyed, egynéhány, egyöntetű, egy­pú­pú (teve), egyszer-egyszer, egyszersmind, egyszólamú, egyszóval (röviden), har­madikutas (politika), három és fél év, három ízben, háromannyi, jó sok, két befogójú (szerkezet), két műsza­kos (alkalmazás), kétéltű (jármű), két-három szék, kéthavonta, kétlakásos (ház), kétnemű, kétoldalú (szerződés), kétütemű (motor), kilenclyukú (híd), kilencvennégymilliárd, millió forint (M Ft), millio­modrész, mint száz, né­hány méternyi, néhány oldalas (füzet), néhány száz méteres, néhányadmagával, rengeteg javaslat, sok milliárd, sok száz, sokbeszédű, sokistenhit, tengernyi ötlet, több száz, több szófajú (szó), többszólamú (zene), többtel­jesít­mény, töméntelen hiba stb.

 

A tárgyas szókapcsolatok és összetételek írása    *24       

Ha a tárgyrag az előtagon ki van téve = különírás a helyes: fejet hajt, igazat mond, részt vesz, vállat von stb.  

b) Jelentésváltozáskor azonban egybeírjuk az efféléket: jótáll, semmitmondó, semmirekellő, szörnyethal stb.  

c) Ha tárgy ragja nincs kitéve = egybeírjuk a szavakat: életunt, fékevesztett, színehagyott, világlátott stb.

d) A már összetett tagokat is  egybeírjuk: létszámellenőr, sírhantgondozó, útkarbantartó, vadnyúlbefogó stb.

e) Ha az előtag névszó, és az utótaghoz ,, -ás, -és, -va, -ve járul = a különírás a helyes: helyet foglaló,

 iga­zat szólva, írni tudás, sokat fogyasztó, szavát tartva stb.

­­­­­­­­­­­­­­­­­­

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

(a) részt vevő (hallgatók), adót fizet, áldozatvállaló, álláshirdető, bűnbánat, derülátó, ebédet főt, elszámolást készíttet, eszét vesztő, gyökeret ver, határt húz, házat tataroz, hegyet-völgyet jár, idejétmúlt, játékot űz, jókat nevet, karöltve, kezet fog, léket vág, matematikatanítás, pénzt szerez, pert veszít, port hint, résztvevők, részvevők, ruhát varrat, vacsorát tálal, virágot árul stb.

 

A határozós szókapcsolatok és összetételek írása *25

a) Ha a kapcsolat jelölt (az első szó végén rag van), a különírás a helyes: bajba jut, házhoz visz, sarkon fordul stb.

ugyanígy teszünk, ha bármelyik tag összetett szó: előadásra megy, hívásra odautazik, vonatin­dulás­ra vár stb.

de: egybeírjuk, ha ezzel új jelentés jön létre: síkraszáll (= érvel valamiért), ágrólszakadt (= nincstelen) stb. 

b) A jelöletlen (az első szó végén nincs rag) összetételeket egybeírjuk: anyagellátás, gyalogjáró ( = járda),

karszalag, páratelt, zsebkendő stb.

c) Ha az utótag -ó, -ő, -ás, -és végződésű, a különírást megtartjuk: hosszan tartó, lábon álló, nyitva tartás stb.

de: jelentésváltozás miatt itt is lehet egybeírás: lényegbevágó ( = nagyon fontos), küszöbönálló ( = bekövetke­-

ző), bérbeadás, hátbavágás, kézhezvétel, világraszóló ( = igen jelentős) stb.

d) A határozószók gyakran alkotnak összetételeket, ezeket egybeírjuk: alulírott, bennlakó, egyedülálló stb.

de: Nincs jelentésváltozás (csak rossz szokás!): egyszer csak, gyalog járó (személy), még egyszer, minél

      előbb, nagy részben, semmi áron stb.

    

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

egy negyed rész (az almából), egy szál magában, egy szó, egy szuszra, egy tized, egykristály, egymilliárd, egynegyed, egynéhány, egyöntetű, egy­pú­pú (teve), egyszer-egyszer, egyszersmind, egyszólamú, egyszóval (röviden), harmadikutas (politika), három és fél év, három ízben, háromannyi, jó sok, két befogójú (szerkezet), két műszakos (alkalmazás), kétéltű (jármű), két-három szék, kéthavonta, kétlakásos (ház), kétnemű, kétoldalú (szerződés), kétütemű (motor), kilenclyukú (híd), kilencvennégymilliárd, millió forint (M Ft), millio­modrész, mint száz, néhány méternyi, néhány oldalas (füzet), néhány száz méteres, néhányadmagával, rengeteg javaslat, sok milliárd, sok száz, sokbeszédű, sokistenhit, tengernyi ötlet, több száz, több szófajú (szó), többszólamú (zene), többteljesítmény, töméntelen hiba stb.

 

A birtokos jelzős szókapcsolatok és összetételek írása *26

a) Különírjuk: ha a birtokszó végén ki van téve a rag: a feje búbja, a könyv lapjai, az ország népe stb.

b) Egybeírjuk: ha az elő- és az utótag együttes jelentése más, mint azok külön-külön: holdtölte, istennyila stb.

ha nincs kitéve a rag: boltajtó, égzengés, marhahús , sertéslapocka, vashulladék stb. 

a kialakult szokás szerint: fészekalja, naplemente, névnap, tojássárgája stb.

c) Kötőjelezzük a tulajdonnév és a köznév birtokos kapcsolatát: Duna-híd, Jókai-regény, Nádasdy-kastély stb.

a szóösszevonáshoz és a mozaikszóhoz az utótagot: áfa-bevallás, ENSZ-közgyűlés, FŐTÁV-

 igazgató, Malév-járat, TOTAL-kút, URH-kapcsolat stb.

A rag nélküli birtokos jelzős (azaz a birtokost jelző) szókapcsolat nem tévesztendő össze a szintén jelöletlen

ha­tározóival (Kossuth-szobor = Kossuthról elnevezett, ill. Kossuthnak emléket állító szobor) és az ugyanígy

raggal nem jelölt minőségjelzővel (melyik? = Kossuth rádió = Kossuth nevű rádió); IBM-gyártmány és IBM

szá­mítógép stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

ablaküveg, ádámcsutka, ajtózár, államtitkár, asztalláb, Audi-alkatrész, Beethoven-szimfónia, bolondokháza, borjúcomb, Budapest Bank-fiók, Canon nyomtató, cirkuszigazgató, disznóvágás, égbolt, eperszem, esze tokja, fatörzs, forint­kiutalás, földárverés, gyárkémény, halikra, háza tája, háztető, hp-márka, ingatlanforgalmazás, jegypénztár, jövedelemadó, költséghely, kurucfelkelés, lelkiismeret-furdalás, libamáj, lucaszéke, lúdtojás, madár­fészek, madárfióka, marhalábszár, marhapásztor, Marshall-terv, MÁV-állomás, méhkas, mellhártya­gyulladás, miniszterelnök, neve napja, Orion-gyártmány, OTP-pénztár, röntgensugár, Strauss-keringő, születése napja, tehéntej, zsoldosvezér stb.

 

 

A névutós szerkezetek írása *27

a) Alapjelentésben a névutót különírjuk a főnévtől: bokor alatt, ebéd után, év közben, házunk mögött, magasság

     fölött, számozás nélkül, szó szerint stb.

A különírást akkor is megtartjuk, ha a névutóhoz -i képző járul :  bokor alatti, ebéd utáni, házunk mögötti, magasság fölötti, számozás nélküli, szó szerinti stb.

b) Ha a szavak jelentése megváltozik, az egész más jelentésű, mint az utótag önállóan:

     a rend szerint járt el, de: rendszerint ( = gyakran) késik; utazás közben: útközben; stb.

     munka nélküli jövedelme van,  de: munkanélküli ( = szociális) segélyben részesül stb.

     föld alatti vízáramlás mérése,  de: a földalatti ( = kéregvasúti szerelvény) ma késett stb.

c) Az a, e, az, ez mutató névmások sokszor összetételt alkotnak (azaz jelentésük megváltozik). Ezt más

     szavakkal való egybeírásuk mutatja: Dolgozz, ahelyett hogy siránkozol! ( = az említett dolog helyett) stb.

Ha azonban a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, a névutó különírása a helyes: Az alatt a fa alatt nem ázott meg a fű. A szerint az utasítás szerint járt el. (Ilyen szerkezetben könnyű felismerni a névutót, mert megismétlődik.) stb.

A személyes névmással egybeírjuk a névutót: énszerintem, mialattunk, őmiattuk, tiutánatok stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

állásnélküliek, annak előtte, azelőtt, egyfelé, ennélfogva, ezáltal, földnélküliek, könyv nélkül, mennyi felé, mindenekelőtt, mindenfelé, minden iránt, miszerintünk, módfelett, munka közben, négyszemközt, reggel felé, soron kívül, szám szerint, tavalyelőtt, tudomása szerint, tudtán kívül stb.

 

Az igekötő írása *28

A fő szabály példákban kifejezve:

                                                                                      

a) leír / le-leír / le- és leír (az és előtt szóköz) 

d) Egyéb szabályszerűség:

 

Az igekötő nem ragozható, nem fokozható, a felé névutóval nem egészíthető ki

Ha mégis, akkor az határozós kapcsolat: nekimegy a falnak (igekötő),  neki megy a levél (határozó)odamegy a rendőrhöz (igekötő), odébb megy (határozó) hazamegyek  (igekötő), hazafelé megyek(határozó)továbbmegy (igekötő), még tovább megy  (határozó)

Két ellentétes igekötőt kötőjelezünk s különírjuk

az igét: le-föl tekinget, ide-oda ráncigál

b) nem ír le

 

 

c) le akar írni

le fog írni,

le tud írni

 

 

 

 

 

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

alább ír, alább látható, aláír, befelé tart, bele-belefog, egybe fognak kelni, egybekeltek, előre csomagol, előre-

-hát­ra kapcsolgat, előrenéz, előreszalad, felemelkedik, feljebb emelkedik, félrebeszél, félrenéz, hátrafele megy, hozzá is fog, hozzá szeretne menni, hozzáfog, hozzámegy, le-föl nézeget, lejjebb lép, lelép, meg fogja bánni, meg szerettem volna mondani, meg tudta nézni, megfogja, megszerettem, megtudta (a megoldást), szertefoszlik, szer­te­­szét foszlik, tovább áll (5 percnél), tovább tanul (időben), továbbáll, továbbhalad (térben), továbblapoz, újra megválasztották, újraválasztották, véges-végig néz, végignéz stb.

 

 

Névmási szókapcsolatok és összetételek *29

a) A személyes névmást a saját ragozott alakjával  egybeírjuk: énrólam, őszerintük, teneked, tiutánatok stb.

A saját és a maga szót azonban különírjuk: ők maguk, saját magam, ti magatok stb.

b) Ha a jó, egy, ön, önnön szavakhoz, továbbá a -d képzős számnevekhez járul a maga névmás, egybeírjuk

a kapcsolat tagjait: egymagatok, jómagam, önnönmagát, tizenhatodmagával stb.

c) Ha a szint-, ugyan-, csak-, épp- szavakhoz névmás vagy határozó járul, egybeírjuk a szavakat: csakúgy,

        épp­annyi, szintolyan, ugyanaz; stb.

          de ha az épp jelentése  csupán, éppen, éppen csak, vagy ezeken van a hangsúly,

a különírás a helyes: csak annyi pénze van (csupán annyi); épp annyi ideje maradt (éppen annyi); stb.

d) Ha a se, sem szavak névmások és határozószók után állnak az alkotóelemeket  különírjuk: senkinek se,

       sehol se, sehová se, semmitől se, semmi sem  stb.

       de a sohase, sohasem, sose, sosem alakokat  egybeírjuk. Stb.

 e) A minden-, vala-, bár-, akár- előtagú alakzatokat is  egybe kell írni: akárkivel, bármekkorára, mindenáron,

         valaki stb.

         de: minden áron (odaadja a cseresznyét); minden bizonnyal, minden egyes alakokat különírjuk!; stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

egymagadban, harmadmagukkal, mi magunkat, mi mindannyiunk, mindahhoz, mindekképp, mindennap, őbenne, őbennük, saját maga, sehol sem, semekkora, semerre sem, semmikor sem, szintolyan, ti mindannyitok, vala­mennyi; bármiképp, bármikorra, csakannyi

 

Gyakori szókapcsolatok írása *30

a) A jelentésváltozást nem mutató szókapcsolatokat különírjuk:

a kutya futtában összeesett; az utolsó sorban ültek; úgy szólván hozzá, ahogy illett; hacsak nem utazik el, meg­­látogatom; inni való szörp; enni való szalonna; sütni való hús; ne felejts el csengetni; járó-kelő emberek; stb.

Az új jelentést ezeket a példákban egybeírással fejezünk ki:

kutyafuttában (hamarjában), utolsósorban (végül), úgyszólván (szinte, majdnem), hacsaknem (legfeljebb), innivaló (ital), ennivaló (étel), sütnivaló (ész), nefelejcs ( virág: mysotis), járókelő (gyalogos, sétáló)  stb.

b) Ha a különírt szókapcsolathoz egynél több képző vagy jel* kapcsolódik: az egybeírás a helyénvaló:

     egymás mellett+i / egymás melletti+ség = egymásmellettiség

     nyitva tart+ás / nyitva tartás+i = nyitvatartási (idő)

     szívhez szól+ó / szívhez szóló+bb* / leg+szívhez szólóbb* = legszívhezszólóbb stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

kis haszon, kishaszonbérlet, nenyúljhozzám (virág), ne nyúlj hozzám!, nem kívánatos (hogy), nem soká várt, nem törődöm vele, nemkívánatos dolog, nemsoká megjött, nemtörődöm ember, úgy szintén (jó lesz), úgyszintén (ugyanúgy), (az) úton álló (autó), útonálló stb.

 

A jelentésváltozás és a helyesírás *31

A helyesírás egyik fő rendező elve a jelentésváltozásé.

a) Pl. eladó lány (férjhez adandó),  eladólány (boltban);  három szög ( 3 db szög),  háromszög (síkidom);  fél év (6 hónap),  félév (iskolai időszak);  fél óra (30 perc),  félóra (kb. 30 perc);  egyet ért (a sokból),  egyetért (azo­no­sul valamivel);  jól esik (nagyon esik),  jólesik (tetszik);  egyszer egy (ember),  (az) egyszeregy; stb.

 

b) Gyakori esetek:

első sorban (ül),  elsősorban (mindenekelőtt), munka nélküli (járadék),  (egy) munkanélküli;  ne mulass (sokáig), (majd lesz) nemulass; ez előtt (a ház előtt),  ezelőtt (régebben);  (a fogadáson) részt vevő tag,  (egy) rész(t)vevő; (itt a polc) ezen felül (van hely), ezenfelül (és még); inni való (víz),  innivaló (ital); látni való, hogy ...,   látnivaló (látvány);  járó-kelő (emberek), (a) járókelő; (egészen) kis mértékben, kismértékben (kicsit);  föld alatti (vezeték) (a kis) földalatti;  jobb oldal (az utcán),  jobboldal (párt);  még hozzá (is szólt), méghozzá (azért is); stb.

 

c) Példák tagadószókkal: nem csak (beszél),  nemcsak (a hanem párja a mondatban);   nem egyszer (de többször),  nemegyszer (gyakran);   nem hiába (dolgozik),  nemhiába (szerencsére); nem szeretem (a rendetlenséget), nemszeretem (dolog); nem dohányzó (nők), nemdohányzó (fülke); stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

 arcápoló krém, borotvakrém, frissen sült (hús), frissensült, használt cikk, használtcikk-bolt, idegenforgalom, ilyenfajta, ilyen fajta (a növény), isten veled, istenveledet (mond), jelen voltak, (a) jelenvoltak (a gyűlésen), kristály alakban, kristályalakzat, légi forgalom, légi kalóz, légi út, légikikötő, légiposta, mindamellett, mind amellett (szólt)  stb.

 

 

A többszörös szóösszetételek írása *32

a) Két szó egybeírásakor nem kell szótagokat számlálni: matematikuskonferenciáikon. Az egy szótagú igekötő 

     nem számít szótagszámláláskor: kinevezéskihirdetés stb.

b) Három v. több szó összetételekor szótagot számlálunk: hatnál több szótagú szavakat a két fő összetételi tag

    határán kötőjelezzük: gyalogos-aluljáró,  autópálya-felügyelet, elektroacél-gyártás stb.                                                                                                                                         

Csak a képző ‘képez’ szótagot (a jel, a rag és a kötőhang nem): gépkocsijavítás, gépkocsijavításkor,   gépko­csija­­­vításé, gépkocsijavítások stb.

c) Ha két, kötőjellel tagolt vagy különírt közszóhoz (nem tulajdonnévhez) olyan  újabb szó (utótag) járul,

amely­nek a jelentése a  kötőjeles vagy különírt szó­khoz  kapcsolódik,  a kötőjeles vagy különírt részt egybeírjuk, és a szótag­szám­tól függetlenül az utótagot kötőjel­lel kap­csol­juk ezekhez: (gyalogos-aluljáró)  gyalogosaluljáró-építés, gyalo­gosalu­ljáróépítés-vezető; (nitrátos  víz) nitrátosvíz-minta, nitrátosvízminta-vétel, nitrátosvízmin­tavétel-ha­lasztás; stb. *

d) Két v. több azonos utótagú, kötőjeles összetétel gyakran mellérendelő viszonyt alkot (víz-olaj). Ehhez a

     közös utótagot (szivattyú)  különírással kapcsoljuk: víz-olaj szivattyú; ár-érték határ, stb.

 

     * Hacsak lehet, éljünk  az ún. szerkezetes megoldásokkal: gyalogos-aluljáró építésének vezetője, 

          nitrátos víz mintavételének halasztása v. (a) nitrátosvíz-minta vételét elhalasztják stb.

 

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

adóbevallás-minta,  áfa-visszaigénylés,  baleset-biztosítás,  építésiengedély-köteles, folyószámla-nyilván­tartás,  főkönyvnyilvántartás,  gépkocsialkatrész,  gépkocsialkatrész-vásár,  kátránypapír-hulladék, nemze­tijö­vedelem-számítás,  üzemanyag-fogyasztás, vásárcsarnok-üzemeltetés,  vízállásjelenté, deviza-folyószámla, elfogadóhely kijelölése, elfogadóhely-kijelölés, forgalomelterelés, forgalommegnövekedés, forintfolyószámla, forintszámla-kivonat, futballpálya felújítása, futballpálya-felújítás, házi feladat írása, házifeladat-írás, idegen nyelv tanulása, idegennyelv-tanulás, internet-hozzáférés, készpénzfedezet, rovatvezető helyettese, rovatvezető-helyettes, távbeszélő-forgalom stb.

adóalap, adóbehajtás, adóbeszámítás, adóbevétel, adóbírság, adócsaló, adócsökkentés, adóelengedés, adóelosztás, adóeltitkolás, adóengedmény, adófelszólítás, adófőkönyv, adókivetés, adótartozás, adótörlés, adózóképesség stb.

elektromos áramkör, elektromos búvárszivattyú, elektromos ellenállás, elektromos erő, elektromos erőtér, elektromos fővezeték, elektromos nedvességmérő, elektromos rezgőkör, elektromos tápegység, elektromos teljesítmény, elektromos túlfeszültség, elektromos vezetés, elektromos zaj, rakétahajtómű stb.

 

 

A túlzottan hosszú összetett szavak írása *33

Például: békeszerződéstervezet-kidolgozás, kerekasztalkonferencia-rendezés, ezeket jobb szerkezetes megol­-  

dással he­lyet­tesíteni: a békeszerződés tervezetének kidolgozása, kerekasztal-konferencia rende­zése stb.

 

Móra Ferenc ekképp válaszol német barátjának, aki az „elnemzetietlenedés” hosszú szavunkat kifogásolta:

„Hottentottáknál (Hottentotten) sok az erszényes patkány (Beutelratte). Meg is szelídítik ezeket, és ketrecben (Kotter) tartják. A ketreceknek lécfödelük van (Lattengitter), amely vihar (Wetter) ellen védi őket. Tehát a ketrec neve németül Lattengitterwetterkotter, s a ketrecbe zárt patkány: Lattengitterwetterkotterbeutelratte."

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

árfolyam-átszámítás, árfolyamengedmény, árfolyam-ingadozás, árfolyam-ismertetés, árfolyamjegyzés, árfolyam-kalkuláció, árfolyamkiírás, árfolyam-különbözet, árfolyammozgás, árfolyam-nyilvántartás, árfolyam-politika, árfolyamrend, árfolyamrendezés, árfolyam-spekuláció, árfolyamszámítás stb.

 

 

Séma, áttekintés a szóösszetételek írására *34

Jelmagyarázat a következő képlethez

 

  szavak egymás mellett:

Első szó: 1

Második szó: 2

Harmadik szó: 3

Negyedik vagy még több szó: 4

 toldalékok:

 kötőhang, jel, rag: abc (a szó jelentése nem változik meg)

 képző: x (a szó jelentése megváltozik)

12         =  szótagszámtól függetlenül = egybeírás (ha indokolt!)

12abc =  szótagszámtól függetlenül = egybeírás

123    =  hat szótagig = egybeírás

123abc   vagy 123x = hat szótagig = egybeírás

12-3abc  vagy 12-3x = Hat szótagon felül a két fő összetételi tag határán kötőjelet kell tenni.

123-4 = Két kötőjel nem lehetséges! Csak az utolsó kötőjelet hagyjuk meg.

1-2  3 = A két első, mellérendelő, kötőjeles szerkezettől különírjuk a harmadik szót.

12-3  = Az első két, kötőjeles vagy különírt szót egy­be­írjuk, és a szótag­szá­mtól  függetlenül eh­­hez kötőjellel ír­juk a harma­dik szót.

A túl hosszú, tengerikígyószerű összetételek nem magyaros szemléletűek. Ezekben ajánlatos az ún. szerkezetes megoldást alkalmazni, amely egyszeriben világossá és magyarossá változtatja a szóösszetételt.

 

 

 

Adók

 

adó+toldalék  

adóban, adóbeli, adófajta, adóféle, adói, adói, adók, adónak, adóra, adós, adószerű, adót, adótól, adózás, adóféleségeket, adófélét, adóira, adósának, adósság, adószerűség stb.

adó+szó

adóalany, adófizető, adóhiány, adóhivatal, adókulcs, adópolitika, adótörlesztés, adóügy,

adó­rendelet, adóprés, adóreform, adósikkasztás, adóspirál, adóteher, adóazonosító,  adó­csalás, adóelőleg, adófizetés, adóhátralék, adóigazolás, adóilleték, adóív, adókedvez­mény, adómentesség, adószedő, adószabály, adótábla, adótípus, adótitok, adózóképesség stb.  

adó+szó+szó

(6 szótagig egybeírjuk) adóbevallás, adóellenőr, adóvégrehajtó, adójogszabály, adófőkönyv, adókulcsváltozás, adóbevallásív, adórendszer, adószakértő, adótanácsadó stb.

6-nál több szótagú képzett vagy összetett szót kötőjellel) adó-végrehajtói, adó-vis­szafizetés, adó-jogszabálybeli, adójogszabály-ellenőrzés, adóhátralék-törlesztés, adó-kedvezménykérés, adóbevallás-köteles, adóbevallásív-minta, adóbevallásívminta-készítés stb.

adó+szó (?)

(külön, ha az adó vagy összetétele minőségjelző) adóazonosító jel, adóbevallási ív, adófő­könyvbeli adat, adójogszabályi tétel, adómentességi igazolás stb.

szó+adó

ebadó, luxusadó, gépkocsiadó, pótadó, jövedelemadó, ingatlanadó, átalányadó stb.

szó+adó+szó

jövedelemadó-kivetés, jövedelemtöbblet-adó, jövedelemadó-többlet stb.

szó és adó

(minőségjelzős szerkezetben) egyenes adó, borforgalmi adó, kereseti adó, személyi adó, progresszív adó, közvetett adó, adóügyi előadó stb.

szó+adó+szó+szó

jövedelemadótöbblet-számítás, luxusgépkocsi-adó, luxusgépkocsiadó-kivetés stb.

 

 

 A túl hosszú, tengerikígyószerű összetételek nem magyaros szemléletűek. Ezekben ajánlatos az ún. szerkezetes megoldás, amely egyszeriben világossá (azaz "magyarossá") változtatja a példát: jövedelemtöbblet-adó helyett: (a) jövedelemtöbblet adója, adóbevallásívminta-készítés helyett: (az) adóbevallási ív mintájának (mintapéldányának) elkészítése stb.

Text Box: A példákban egy hiba található. Ez: adó-kedvezménykérés. – Hol a hiba?

 

 

 

 

A következőképpen helyes: adókedvezmény-kérés.

 

 

A KEZDŐBETŰK

__________________________________________________________________________

 

A kis kezdőbetűk írása *35

a) A közszavakat (a tulajdonnevek kivételével minden  szófajta), ha nem mondat- vagy feliratkezdők, kis kez­dő­

betű illeti meg, akkor is, ha hozzájuk erős érzelem tapad: anya, béke, ég, élet, ellenőr, elnök, forint, hála, haza, igazgató, nyár, szabad­ság, világ stb. — Az egyediség érzékeltetésekor is kis kezdőbetűt írunk: a leghű­sé­ge­sebb barát, a nagy igazság, a világegyetem, az egyetlen édesanyám, az örök­­kévalóság stb.

Kivétel: költői művekben, sajátos célból: „Én a Halál rokona vagyok.” (Ady)

b) Az ünnepek, nevezetes események nevét: anyák napja, aranylakodalom, húsvét, karácsony, nagy francia

     forradalom, peda­gógusnap, szabad­ságharc, szenteste stb.

c) A rendezvények, társadalmi mozgalmak nevét: dohányzásmentes hét, nemzetközi filmfesztivál, országos

     síbajnokság stb.

d) A népek, nemzetiségek, vallások nevét: izraelita, katolikus, magyar, néger, német, román, tót stb.

Az ügyiratokat aláíró foglalkozása, beosztása, rangja nevét:, ezredes, főigazgató, főmérnök, főorvos, közgaz­da, marke­ting­iga­z­gató, osztályvezető, parancsnok, rektor, titkár, vállalkozó, vezérigazgató-helyettes stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

a legjobb apa, a pápa, a szent igazság, az igaz szerelem, bácsi, cseh, délnyugat, drágaságom, egyház, elnökség, holnap, a szent igazság, katolikus, kedd, kelet, mozi, németség, néni, orosz, örménység, pályaudvar, pünkösd, szeretet, szülőföld, úr, ünnepély, várnai csata, vezérigazgató stb.

 

 

A nagy kezdőbetűk írása  *36

Nagy kezdőbetűvel írjuk

a) a mondatok első szavát: Holnap talán jó idő lesz. Azt mondtam: nem engedlek haza, értsd meg! stb. ;

b) a személy-, a földrajzi, a márkanév és a műalkotások címeinek a tulajdonnévi tagjait:  István király,  Kőrösi Csoma Sándor, Zsófi néni; János-hegy; Föltámadott a tenger; Sam­sung televízió; stb.;

c) levelekben a megszólítás első szavát és minden főnevét: Kedves Uraim! Kedves jó Imre Bácsi!

     Igen tisztelt Doktor Úr!  stb. — De: A szövegben két- vagy többszavas megszólításnak csak az  első

    szava nagy kezdőbetűs: Kérem tisztelt Igazgató urat, . . .  Írtam, Józsi bátyám, hogy . . .  stb.

d) Magánlevelekben: más szavak is lehetnek a szövegben nagy kezdőbetűsek a fokozott tisztelet kife­je­-

    zésére: Tudod Te jól, Barátom . . . Ha Veletek vagyok, vagy ha elmegyek Hozzátok  Amikor

Ti minálunk laktatok stb.

e) Csak kivételesen a költői művekben írhatók a közszavak nagybetűvel kezdve: „Vagytok a Ma,      

    vagy­tok a Holnap” (Ady).

f) Az útbaigazító feliratok, a táblázatok is nagy kezdőbetűsek: Bejárat, Porta, II. emelet, Zománcozott

    edények, 2. pénztár stb.

              g) Családi nevek előtt a doktor, idősb rövidítései stb. kiemelt helyzetben ( aláírás, névsor tagjaként)

    nagy kez­dő­­betűsek: Dr. Kovács Jenő, Id. Kis János, Özv. Joó Ferencné stb.

   de: mondat belsejében ezek kis­betűsek: Megjött dr. Szabó Pál is . . .  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

 Ahogy már írtam Igazgató úrnak . . .; Arra kérem tisztelt Jegyző urat . . .; Azt írod, Egyetlenem!, hogy . . . ; Igen tisztelt Uram!; Kedves Főszerkesztő Úr!; Kedves Főtisztelendő Úr!; Kedves jó Barátom!; Lelkész Úr!; Tisztelt Miniszter Úr!; Te drága Édes!; Tisztelt Szerkesztőség!; Uraim! ; stb.

 

 

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA

_________________________________________________________________________________________

 

A személynevek írása *37

1) A személyneveket (családi név és utónév) abban az alakjukban kell írnunk, amelyben a hagyomány megőrizte

     számunkra, a maiakat pedig akképpen, ahogyan azt a név használója írja, írta: Bajcsy-Zsilinszky, Dessewffy,

     Gör­gey, Konkoly-Thege, Madách, Orczy, Vörösmarty; Balogh, Kis, Kiss, Nagy Jánosné Kovács Éva; stb.

2) A nevekhez (pl. Kossuth) kapcsolódó szavakat

a) ha minőségjelzőjük a név, vessző nélkül és különírjuk: Kossuth államtitkár, Kossuth család, Kossuth lövészezred, Kossuth  Bank, Kossuth Csarnok, Kossuth Termelőszövetkezet; Kossuth Ferenc miniszter, Kossuth miniszter ház/a; stb.,

b) ha valamilyen szóösszetételt alkotnak az előtaggal, kötőjelezzük:  Kossuth-díj, Kossuth- emlékév, Kossuth-

     kötet stb. 

c) A szóelemeket (képző, jel rag) ha a név utolsó betűje kiejtett hang, egybeírjuk az egyszavas névvel: Kossu­

thok, kos­s­uthi­as, rákóczyas,  de: Rákóczi Ferencek, Rákóczi-szerű;  a többszavashoz kötőjellel írjuk a képzőt: Rákóczi Ferenc-es; stb.

d) Ha a név utolsó betűje nem kiejtett hang, kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot: (az utolsó kiejtett hang irányítja a

     hasonulást) Comte de Charoche-t , Charlotte-tal (II. Rákóczi F. és nejének neve száműzetésben)  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

Andersen, Auguste Rodin impresszionista festő, Beethoven, Bethlen Gábor, Chopin, Csajkovszkij, Descartes, Dr. Kiss Jenő, Edvi Illés Aladár, Flaubert, Geiger-Müller-számlálócső, Geissler-cső, Gombaszögi Ella, Gombocz Zoltán, Hegel, Hemingway, Hunyadi Mátyás, Ibsen, Immanuel Kant, Jávor Pál színész, Jeanne d’Arc, Johann Wolfgang Goethe, John F. Kennedy, József Attila, Kazinczy, Kőmíves Sándor, Köpeczi Béla, Lev. N. Tolsztoj, Loschmidt-szám, Lotaringiai Károly herceg, Makszim Gorkij, Marcus Aurelius, Mária Terézia császárnő, Mark Twain, Markó család, Moličre, Naszreddin Hodzsa, Özv. Simon Pálné, Petrarca, Pitagorasz-tétel, Puccini, Puskás Tivadar, Semmelweis Ignác Fülöp, Sennyei Vera, Solohov, Stern Otto Nobel-díjas fizikus, Széchényi Ferenc, Szinyei Merse Pál, Tótfalusi Kis Miklós nyomdász, Verseghy, VII. Gergely pápa stb.

 

A földrajzi nevek írása *38

Egybeírjuk

a) az ország-, a táj-, a helység- és a helységrészneveket: Ferencváros, Hód­me­­zővásárhely, Kisalföld, 

Magyarország, Margitsziget [városrész], de: mennyország, tündérország stb.

Kötőjellel írjuk

b) a földrajzi fogalmakat a névadó szóhoz: Fekete-tenger, Leghátsó-Jávor-torony,  Margit-sziget, Nap-

hegy, Velencei-, (föld­rajzi fogalom), József Attila-lakótelep, Tisza-vidék, Al-Duna, Győr-Sopron (megye), Új-Zéland stb.

Különírjuk

c) az államok, a közterületek (utcák, terek) nevét, valamint a jelölt tárgyas, a határozós, a birtokos jelzős,

valamint az értelmező szavú utótagokat: Amerikai Egyesült Államok,  Magyar Köztársaság;  a két Frankfurt, a lengyel Kárpátok, Bem tér, Gyula pihenője barlang, Hála Isten tető, József körút, Külső Pesti út, Margit híd,  Nagy Diófa utca, Nagykörút [Bp.-en], Örs vezér tere,  Pest vidéke, Rákóczi út, Szeged város, Tisza mente, Tóth Árpád sétány, Vác környéke; stb.

             kivétel: Lánchíd.

 

Az -i képző hozzáadása

d) egybeírt alakhoz: ferencvárosi, kisalföldi, magyarországi, margitszigeti stb.

e) kötőjeles összetett szavakhoz

ea) az előtag köznév v. melléknév: fekete-tengeri, nap-hegyi, új-zélandi, velencei-tavi stb.

eb) az előtag tulajdonnév: Hunfalvy-hágói, János-hegyi, Szent Ilona-szigeti, Rajna-vidéki stb.

     ec) az előtag közszó: kis-jégvölgyi-toronyi, kis--hegyi, nagy-Duna-ági stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

(a) lengyel Magas-Tátra Felső-voltai Köztársaság, (az) olasz Alpok,Alcsi-Holt-Tisza,Alsó-feketefalvi-rés, Alsó-

-Gránátfal-csorba, Alsó-szárazvölgyi-csorba, Bécsújhely, Bélai-domb, Cseh-Morva-dombság, Cserebökény, Er­zsébet királyné útja, Fehér-tavi-csúcs, Fekete-Sár-patak, Felső Göd, Felső Sas utca Csörsz-árok, Fertő tó, Fok­vá­ros, Furkota-patak, Gánt-csorba, Gerlachfalvi-próba, Gerlechfalvi-katlan, Hajdúhadház, Havasalföld, Hegy­hátszentpéter, Hunfalvy-csúcs, Jávor-völgyi Zöld-, Kisalföld, Kis-Templom-csorba, Kopa-hágó, Kriván, So­mogy-Tolnai-dombvidék, Szahara sivatag, Székelyföld, Szépasszony-völgy, Széphalmi-patak, Törökkanizsa, Vi­dám vásár utca, Volga-Don-csatorna stb.

 

Az intézménynevek írása *39

A) A világos főszabály: a név minden szava (rövidítésben is) az és, továbbá a névelő kivételével nagy

          kezdőbetűs: Gazdasági  Minisztérium, Radnóti Úti Gimnázium, 44. Sz. Építőipari Kft. stb.

 

B) Részletező szabályok a névírásban:

a) Az összetett szó elhagyott tagja helyett kötőjelet írunk: Vám- és Pénzügyőrség O. P., Kulacs Bortermelő

       és -é­­rtéke­sítő Szövetkezet stb.

b) A névírás szabályait követjük a tagolásban is: Észak-budai Vízműtelep, Dél-magyarországi Áramszol­-           gáltató Kft. stb. 

c) A névadó döntése szerint jelenik meg a köznév vagy a tulajdonnév, ill. a melléknévi igenév minőségjelzői

jelentése a különírás által: Kapu Centrum, Magyar Energia Hivatal, Országos Rádió és Televízió Testület, Budapest Bank Rt.,  CAMPONA Italgyártó és Forgalmazó Kft stb.;

d) vagy ezeket az előtagokat a névadó valamilyen jelöletlen összetétel részének tekinti: K­e­res­k­­­edelmi és

       Hitelbank Rt., Média és Közterületi Reklámügynökség, Kísérleti Orvostudományi Ku­ta­tóintézet stb.

e) Szemléletbeli különbség mutatkozhat meg a nyelvhasználati ingadozás miatt egyéb szókapcsolatokban is: 

Buda­pest-Bau Építőipari Kft., Budatrade Külkereskedelmi Kft., Tiszai Vegyi Kombinát Rt.,  Egyesült Vegyiművek Rt. stb.

f) Az intézménynévben írt helységnév általában kis kezdőbetűs: . . . miskolci Avar Szálló, de lehet része a

       névnek, s akkor  nagy­betűvel kezdjük: . . . a Paksi Atomerőmű stb.

g) A rövidített név kis kezdőbetűs: (Postabank) a bank . . . , nagy, ha egyedítő a szó: (Magyar Állami 

      Operaház) az  Operában stb.

h) Az intézmény alárendelt nagyobb egysége nagy kezdőbetűs: Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatal, a

       kisebbek és  a cso­portjellegűek kisbetűvel kezdődnek: a felügyelőbizottság, az igazgatóság stb.

      (ezek használatában is nagy eltérések alakultak ki: az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság ) stb.

i)  Többtagú nevekben a funkcióra utaló szó kis kezdőbetűs, a tulajdonnévi rész nagybetűs: Ferihegyi

       repülőtér, Kis Kacsa uszoda, Petőfi rádió, Új Világ mozi stb.

j) A rendszeresen ismétlődő rendezvény neve nagy kezdőbetűs: Szegedi Szabadtéri Játékok, Ünnepi

       Könyvhét stb.

       k) Az intézményneveket gyakran rövidítik szóösszevonással, amely kisebb-nagyobb szórészekből áll, s

ebben az első szó betűje nagy, a többi kisbetű: Ofotért, Főtáv.(Reklámcélból azonban a nagy­be­tűs írásmód is szokásos: OFOTÉRT, FŐTÁV) vagy mozaik­szóval, amelyben minden betű nagybetű (verzál), és közöttük nincs pont: BKV, ELTE stb.

 

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

BBS-Info Könyvkiadó és Informatikai Kft., BKÁE Gazdaságtudományi Kar, EGERVIN Borgazdaság Rt., Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Mérnöki Szolgáltatások Főosztály, Győr Város Önkormányzata, HÉROSZ Építőipari Kft., Hotel Gara Füzesgyarmat, Manner & Fiai Építő- és Tüzelőanyag-kereskedés, Masterfoods Magyarország Értékesítő Bt., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Népszabadság Rt., Óbuda-Békásmegyer Képviselő-testülete, Salix Kertészeti Áruda, THG Trans Holding Group Országos Erede­tiségvizsgáló Hálózat stb.

 

Intézménynév, beosztás feliratokon *40

a) Egyszeri, akárcsak futó olvasásra is megérthető legyen!

b) Pontos legyen a jelentése!

c) Csak az első szó nagy kezdő­betűs.

d) A beosztás megnevezése nem tévesztendő össze az iratokat záró aláírás utáni v. alatti foglalkozás-, be­o­sz­­tás-­

     jelöléssel, amelynek  minden szava kis­betűs.

e) Lehetőleg azonos legyen a máshol alkalmazottal: bélyegző, névjegy stb.

f) Rajzos vagy grafikai megjelenítés is célszerű megoldás.

g) Csak a legszükségesebb szavakból álljon!

h) Feleljen meg az általános magyar nyelvi követelményeknek. (Idegen szót akkor írjunk, ha  csak az a kifejező 

     és az ismert az alkalmazott viszonyban.)

 

Belső ellenőrzési osztály

Bérszámfejtési leírók

Dél-budai üzemigazgatóság

Elektronikai főcsoport-vezetői iroda

Ellenőrzési főosztály vezetője

Elnök-vezérigazgató

Elszámolói csoport

Energiakereskedelmi vezető

Észak-dunántúli kirendeltség

Észak-pesti főműhely

Exportosztály

Felső vezetéképítési iroda

Folyószámlaosztály

Főkönyvelő

Főkönyvelői iroda

Főmérnök

Gazdasági vezető titkára

Humánpolitikai főosztály

Igazgatási osztály vezetője

Igazgatási referens titkára

Igazgató

Igazgatóhelyettesek

Importraktár

Kartonozó

Kártyaosztály

Készlet-gazdálkodási  csoportvezető

Készletgazdálkodási raktár

Kiállításkivitelezői részleg

Logisztikai vezető

Marketing igazgató

Menedzserbázis

Mérnöki térképtár

Minőségügyi osztály

Műszaki kirendeltség titkársága

Nagyfogyasztói számlázás

Oktatásiosztály-vezető

Oktatási osztály, titkárság

Pénzügyi osztály

Szakértők, adminisztrátor

Szállítási és gépjárműosztály

Számviteli főcsoportvezető

Személy- és marketingügyi vezető

Technológia

Text Box: A példaszavakban 5 hiba van. — Keressük meg ezeket!

 

 

 

 

Az 5 hiba az alábbi példákban látható:

Felső vezetéképítési iroda

Készlet-gazdálkodási csoportvezető

Marketing igazgató

Rendszer-technikai iroda

Sport- és marketingelőadó

Helyesen:

               Felsővezeték-építési iroda

               Készletgazdálkodási csoportvezető

               Marketingigazgató

               Rendszertechnikai iroda

               Sport- és marketing-előadó

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

Garázsszolgálat-vezető, Export-ellenőrzési bázis, Fejlesztési osztály laboratóriuma, Igényfelmérési szakcso­portvezető, Jogiosztály-vezető, Kárfelmérésirészleg-vezető, Kiállításrendező főcsoport, Közműépítési cso­port­vezető, Marketing osztály vezetőhelyettese, Mechanikai üzem kísérleti műhelye, Pénzügyi osztály vezetője, Tábori munkák gazdasági vezetője, Távvezetéki hibaelhárító üzemi iroda, Tereprendezési osztály, Ügyfél­szolgálati osz­tályvezető, Ügyviteli rendszerek ellenőrzési iroda, Üzemeltetési főmérnöki titkárság, Vámkezelői központi csar­nok, Vegyészetilabor-vezető stb.

 

A márkanevek írása *41

a) A gyártmányok, termékek márkája nevében a védjegyoltalomban szerzett (1969. IX. tv.) az eredeti íráskép a

    megha­tározó (a „jogos”): Alfa Romeo, Automat Bonux Color, CalciviD, Gold Fassl Special, Libexin, Old

    Man’s, Olimpus C-300, Pepsi-Cola, Renault, Skoda, Szilvia MaxiMini, Vienna Kaffee, Vnet Net&Go Basic,

    Credit Suisse Kötvény stb.

b) A márkanevekben minden szó nagy kezdőbetűs: Balfi Ásványvíz, Delma Vajkrém, Gyermelyi, Szobi Narancs,

    Tomi Kris­tály, Újfehértói Fürtös,  Aegon Belföldi Részvény stb.

c) A márkanevet kiegészítő, értelmező szó kis kezdőbetűs: Afrin  orrspray, Gillette borotvahab, Móri ezerjó,

     Tomi Kris­tály mosópor, Újfehértói Fürtös meggy,  Aegon Belföldi Részvény  csomag stb.

d) Ha nem márkanévként használjuk a szavakat, azok kis kezdőbetűsek: az asztalon egy pohár tokaji aszú volt.  

     stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

BLACK & DECKER elektromos hegesztőkészülék, BOSCH sarokcsiszoló, Completa, Dadone Activia joghurt,  DAEWOO ablakklimák, Dr. Scholl papucsok, EMESE konyhabútor, kitekat, Mestro pizza, Motorola mobilte­lefon, Nesquik,  NIKECELL szigetelőlap, Palmatex uneverzális ragasztó, Pick téliszalámi, Pepsi Blue, Phi­lips borotva, Ricci Rudi, Samsung CD-lejátszó, SENGHA ajándéktárgyak, Supralux homlokzatfesték,  Tango harmo­nikaajtó, TEFAL palacsintasütő, Tento de Luxe toalettpapír,  Theodora ásványvíz,  Tuborg sör, WALTER  férfi­divat stb.

 

 

A kitüntetések, a díjak neve és a címek írása *42

a) A díj és az érem stb. szavakat kötőjellel fűzzük a díj névadó tagjaihoz: Isac Newton-érem, József Attila-díj,

     Kossuth-díj, Nobel-díj, Nobel-díj, Paál László-emlékérem, Széchenyi-díj stb.

A névhez kapcsolt toldalék nem változtatja meg az alakzatot: Isac Newton-érmet, József Attila-díjas,

Nobel-díjas, Paál László-emlékérmet stb.

b) A díj, érem szó megjelenhet a kitüntetésnévben: Állami Díj, Kiállítási Nagydíj, Óvodai Szolgálati Érem stb.

c) A melléknév a díj nevében kis kezdőbetűs: Varga Irma akadémiai díjas tervezte a hidat. stb.

d) A kitüntetés fokozatának, típusának neve kisbetűvel kezdődik: Szabó Imre a Pro Urbe Érdemérem arany

       fokozatát  kapta; Kis Péter Az Év Legszebb Könyve kitüntetést vette át; stb.                     

e) A publicisztikai állandó címben az és kivételével minden szó nagy kezdőbetűs: Élet és Tudomány,

     Forma—1 Magazin, Magyar Nemzet, Nyelvtudományi Közlemények, Vízi Közlekedés stb.

f) Az egyedi címben (könyv, kép, szobor, zenemű stb.) csak az első szó nagy kezdőbetűs: A Noszty fiú

     esete Tóth Marival, Kék Duna keringő, a Rőzsehordó asszony, a IX. szimfónia stb.

g) A címnek szövegbe illesztése nem igényel semmilyen kiemelő megoldást (idézőjelezést, kurzív írásmódot

stb.), és a toldalékot egybeírjuk az utolsó szavával. Móricz 1910-ben írta a Sári bírót, s két év múlva a  Boldog embert. Ha azonban írásjellel záródik a cím, ehhez a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk: A Ki látott engem?-et tartotta kezében. Ilyenkor célszerű megoldás a cím idézése: a trilógia 2. részéhez, a „Rózsa Sándor összevonja szemöldökét”-hez 1941-ben kezdett. (Jobb más szerkezettel: . . . szemöldökét” c. regényét . . .  stb.

h) A -beli, -féle képzőt kötőjellel írjuk: a Magyar Nyelvőr-beli (fejtegetés), Népszabadság-beli (cikk) stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

Béres József agrármérnök, Széchenyi-díjas kutató; Kékesi Nóra Jászai Mari-díjas színművész; Kisnagy József karnagy, kiváló művész; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, Ma­gyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Magyar Köztár­sasági Ér­dem­­rend középkeresztje a csillaggal, Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Köztársa­sági Ér­dem­rend nagykeresztje, Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, Magyar Köztár­sasági Érdem­rend tisztikeresztje, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt; Jókai. Mire megvénülünk c. re­génye;  „A csitári hegyek alatt. . .”; Kovács Tamás előadóművész; stb.

 

 

AZ IDEGEN SZAVAK ÍRÁSA

__________________________________________________________________________________________

 

A szabályok *43

 

 1) Magyar írásmód szerint írjuk a latin betűs nyelvek általánosan használt

    a) közszavait: asszisztencia, csip, eszpresszó, fitnesz, malőr, menedzser, szoftver stb.

               hosszú magánhangzójuk gyakran megrövidül: passzív = passzivitás,  ergonómia = ergonomikus stb.

     b)  néhány személy- és földrajzi név is magyaros írású: Alpok, Ausztria, Csendes-óceán, Kálvin, Kolum­-

               busz, Mercedesz, Párizs, Róma, Svájc, Vezúv stb.

              a ch és az x betűket nem változtatjuk meg: monarchia, taxi, Albrecht, Luxemburg stb.

    c) A  nem latin betűs nyelvek általános használatú szavait a magyar kiejtésük szerint írjuk: dzsámi, mandzsu,

              szamuráj, tajga; Harun-ar-Rasíd, Pallasz Athéné; stb.

    d) Bármilyen nyelvből átvett idegen közszókhoz és tulajdonnevekhez a toldalékot, ha kiejtett értékű hang

      az szó utolsó betűje, a magyar szabályok szerint írjuk: cityben, Kennedyk, New York-i, Scott-tal,

            telefaxszal stb.

    e) Az a, e, o, ö helyett a szó végen magyarosan á, é, ó, ő betűt írunk: Claudiót, signorinának, malmői stb.

               ha nem kiejtett (néma) az utolsó betű, kötőjelet használunk a toldalék előtt: Maupassant-nal, Moličre-

nek, Peugeot-t, voltaire-i stb.

 

2) Idegen írásmód szerint írjuk a latin betűs nyelvek nem általános használatú

   a) közszóit: attenzione, exceptionell, lady, monsieur, signore stb.

   b) kifejezéseit: ad acta, cogito ergo sum, par excellence, rent a car stb.

   c) tulajdonneveit általában: Capek, Dvorák, Moličre, New York, Shakespeare, Zweig stb.

 

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

input, ad acta, agglomeráció, aspirantúra, Bocacciót, business, Calderón, Brindisi, design, diszhar­mónia, eg­zo­tikus, ekvivalens, Gdańsk, infrastuktúra; jacht, Jules Verne, konkretizál, kvin­tett, Lasciate ogni sperenza!, My Fair Lady, To be or not to be, punched tape card, sales promotion, de facto, de jure, Mahlerral, Mascag­ni, or­chidea, preferencia, premizál, rekviem, rentábilis, Richárd, smucig, smucigoskodik, stewardess, szisztematikus, szlavisztika, Ungheria; stb.

 

 

 

Web, internet *44

 

web

webel, webbel, webbeli, weben, webes, webezés, webre stb.

web+szó

webalapú, webböngésző, webgazda, webkereső, webmester, web­módosítás, weboldal,

webszolgáltatás, webtitkosítás stb.

web+szó+szó

webszolgáltatásár, webszolgáltatás-árjegyzék stb.

bit

bit (= bináris számjegy, "rövidítve" is bit), bitekkel, bitenként, kilobit, bitet, bithez, bithi-­

ba, bitidő, bitje, bit­je­inek, bitlista, bitnek,bit­pozí­ció, bitsebesség, bit­sorozat, bitsűrűség, bittel, bittorzulás stb.

fájl   

fájlt, fájlok, fájlban, fájlja, fájllal, fájlhoz, fájljuk, fájlom; fájlnév, fájlrend­szer, fájlát­vétel,

fájlparancs, fájlkereső, fájlbeírás,  fájlszerkesztő,  fájllista; naplófájl, parancsfájl; stb.

net (szó)    

netböngészés, neten, netezés; netbazár, netre, netszolgáltatás, nettel; stb.

internet    

interneten, internetes, internetező, internethez, internetre stb.

internet+szó 

internethálózat, internetrendszer, internet-szolgáltató, internet-szolgáltatói, inter­net-

szolgál­tatókat, internetszolgáltató-katalógus stb.

Windows  

Windowsban, Windowshoz, windowsos, Windowsszal, Windows-szerű stb.

Windows+szó    

Windows program, Windows rendszer, Windows alatt stb.

Linux

Linuxban, Linux-féle, linuxos, Linuxot, Linux-szerű, Linuxtól stb.

csip  

csip, csipben, csipek, csiphez, csipkártya, csipkatalógus, csipkészítés, csipméret, csip­-

minő­­ség;  mikrocsip, csippel; csipár, csipre, csipszabvány,  videocsip; stb.

directory  

directorykat, directoryt, directorytól, directorys, directory-szerű stb.

DOS

DOS-ban, DOS-os, DOS-komponens, DOS-t, DOS-verzió, DOS-VS stb.

szoftver 

szoftvere v. szoftverje, szoftveres, szoftveresekétől, szoftvereseinknek stb.

szoftver+szó

szoftvercsomag, szoftvergyártás, szoftverrendszer, szoftverszolgáltatás, szoftver­techno­lógia, szoftverfejlesztés, szoftveradaptálás, szoftvertermék, szoftverkereskedelem, szoft­ver­kalauz, szoftverátírás, szoftvermegvétel, szoftverkiadó stb.

szoftver+szó+szó

szoftvercsomagár, szoftvercsomag-árjegyzék, szoftvercsomagjegyzék, szoft­ver­csomag­-ki-

küldés, szoftvercsomag-rendelés, szoft­ver­jogáta­dás, szoftver­jogátru­házás, szoftverjogren­­-

dezés, szoft­verjogvédelem, szoftverjogvédelem, szoftver­jog-átruházás, szoftverjogrende-

zés, szoft­verjogvédelem, szoftverjogvédelem-meghatá­rozás stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

attachment = melléklet 

backup = másolat 

banner = reklám (szó szerint = zászló)

bit = az információ legkisebb egysége

bookmark = könyvjelző  

browser = böngésző 

byte = legtöbbször 8 bitből álló digitális egység 

CD-R = egyszer írható CD 

CD-RW = újraírható CD 

cookie = nyomozóporgram 

cursor = mutató 

default = alapértelmezés 

display = kijelző 

editor = szerkesztő

e-mail = elektronikus posta 

file = állomány 

GSM = Global System for Mobile vezeték nélküli kommunikációs rendszer
gopher' (= hörcsög) = egy internetalkalmazásnak a neve 

homepage = honlap 

interface = csatlakozási felület

login  = bejelentkezés 

microprocessor (-chip)  = jelfeldolgozó lapka

online = a hálózatra csatlakoztatva 

password = jelszó 

PC = Personal Computer

pixel = képpont 

port = kapu 

printer = nyomtató 

RAM  = tetszőleges hozzáférésű memória

shareware = mintaprogram 

SMS = Short Message Service (rövid üzenet) 

thumbnail = bélyegkép 

tool = szerszám 

URL  = (Uniform Resource Locator)

WAP = (Wirleless Application Protocol) drót nélküli alkalmazás 

 

 

Az idegen szavak hatásai *45

Az utóbbi évtizedben különösen sok idegen, elsősorban angol szó jött nyelvünkbe. Jött, tehát jövevény, azaz idegen. Éppen erről szólt Lőrincze Lajossal beszélgetve 1962-ben egy interjú­ban Kodály Zoltán: Az idegen szavaktól nem kell félni, mert azok magukon hordozzák az ide­genszerűségüket! — Egy darabig, tehetjük hozzá, aztán nem idegen, hanem jövevény­szók lesz­nek, amelyek megmaradnak közülük. És azzal nagymértékben gaz­dagszik a nyelvünk. Ez a folya­mat zajlott le az el­telt évszázadokban, és ebből nyertünk sok ezer megmagya­rosodott szót, mondjuk ki: szavun­kat. — Nem is ez a baj. A búzával a gaz is kikél, lábra kap, erősödik és elfojtja a befogadó búzáját. Más szóval, terjed az igénytelenség a magyar nyelvi kultúrában.

Hatezer hazai cég tevékenységének az interneten közzétett ismertetései közül 100 intézmény szövegeit ele­mezve, az alábbi összeg­­zés látható. A számjegyek a hibák előfordulását jelölik 100 intézmény honlapján.

 

Vannak-e hibák a szócsoportban, amelyeket az aláhúzás jelöl?

 


223

Hiányzik a kötőjel

SDN árak

ISDN vonalon

BATTENFELD gyártmányú

PVC hegesztőszálak

PMMA csövek

PS fólia

WAP oldalak

Tb tippek

Tb törvény

BAP programozók

PC alapú

IT ipar

szja elszámolása

CD felület

3D hangzás

FIDIC normák

VIP ebéd

SMD ellenállások

CD újraíró

USA piacra

GPS hálózat

HR rendszerek

 

146

Kötőjellel kell tagolni

élelmiszeripar

hívófélazonosítás

telefonkönyvelérés

humánerőforrásfejlesztés

fizetővendéglátás

ingatlanértékbecslő

szálláshelyközvetítés

értékpapírforgalmazás

élelmiszerfeldolgozás

acélszerkezetgyártás

gyógynövényfogyasztás

hiteligénykérelem

gépjárműfényezési

műanyagfeldolgozás

fémalkatrészgyártás

jelzőlámpafoglalat

felületelőkezelés

kőolajvegyipari

tárhelyszolgáltatásrendelő

hitelkártyaelfogadás

élelmiszeripari

töltőállomáshálózat

kenőanyagértékesítés

 

111

Különírandók:

úticél

vízisportok.

pihennivágyók

pácolthús

nagykapacitású

nagyalkalmassági

keménytojás

 áramvédő-kapcsoló

széleskörű

üzembe-helyezés

vegyiüzemek

világítónyomógomb

teljeskörű

hosszútávú 

egyidőben

jó-néhány

a földalatti

ránkmaradt

rövidtávú

testre-szab

sokszáz

időről-időre

nyitvatartás

nagysegítség

kékhátú

 

41

Az előtagokat egybe  és kötő­jellel ehhez az utótagot

vízisporteszközök

lengőajtó szerkezetek

felsősín vezetés

villamosenergia árak

őszi búzavetés

görgősgépjármű diagnosztika

angol nyelvismeret

német nyelv tanfolyam

emberierőforrás rendszer

gazdaságiszolgáltatás profil

homlokzatiállvány  rendszer

információs háttértámogatás

elemi szál keverő 

villamos áramszolgáltatás

elemiszálköteg szakitó

elemiszál köteghossz

optikai-kábelhálózat

folyékony szappanadagoló

rádiósreklám verseny

meleg-vízkomfort

 

53

A mozaikszók hibái:

ÁFA,  Áfa-s, Áfá-s, áfa-kulcs, TB, TB-s, tébé, tébészám, TV, tévé, T.A.J. , TAJ,

TAJ-szám, tajszám TV, gyes-en,

Uefa-torna;

 

35

A számok,  mennyiségek, adatok hibás írása:

1 000, 10,000 (ha nem tört), 12000, 5.600, 12.445; 3 g.,

 6 dag, Szív u. 2. A., Pf. 21.,

egy millió, fél évente, hat éves,

hatvan perces,  hatvan egy perces;

0,5 perc, elsőízben, egyetlen-egy;

100 EFt, 100 E FT, 100 E Ft.

sokszáz, több féle,

6.-án,

2000. májusában, 1-én

Az aláhúzott szavak tehát helyesek: szoftvereszközökre, szja elszámolása, élelmiszeripar, a földalatti, őszi búzavetés (más jelentésű: őszibúza-vetés),  tébé, 6 dag (6 dkg)                                                                  

 

A SZAVAK ELVÁLASZTÁSA

_________________________________________________________________________________________

 

Az elválasztás szabályai *46

1) Az egyszerű (nem összetett) szavak elválasztása:

a) Két magánhangzó között, ha van mássalhangzó, az utolsót visszük át az új sorba, és nem teszünk

különbséget a toldalék nélküli és a toldalékos alakok között: rosz-szak, bri-dzset, Táncsi-csé,temp-lom, dob-bant, dob-tatok, lajst-rom, le-xikon, me-chanika, me-leg,-lyen, pe-dzi, rossz-tól; stb.

b) Ha a két magánhangzó közt nincs mássalhangzó, ekképp választunk el: di-ós, le-ány, fi-ók stb.

 2) Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el,

a) ha felismerhető a magyar nyelvérzék számára az összetétel: foto-gráfia , rend-őr, szem-öldök stb.

b) Ha nem ismerhető fel az összetétel vagy az kétséges, a szótagolás szerinti elválasztás is elfogadható:

    Belg-rád, fotog-ráfia, tran-zakció, Viseg-rád stb.

c) Régi magyar családneveket, a latin betűs idegen szavakat és a mozaikszókat a mai (magyar) kiejtést

alapul véve választjuk el: Beö-thy („-ti”), Bo-lo-gna („bo-lo-nya”) Coo-per („-per”), prog-ram; EL-TE, NA-TO,-zért, Zöl-dért; stb.

de mindettől eltérően: Bat-thyá-ny, MÁV-ért – valamint, ha idegen szó végén ki nem ejtett hang 

van: Loire-on, guillotine-t stb.

d) A sor végén vagy a sor elején egyetlen betűt hagyni esztétikai hiba: É-va, Jóská-é,  -i, o-xigén; stb.

e) A cs, dz, dzs, gy, ly, ny, sz, ty, zs, ch csak hosszú alakban választható el: ccs = cs-cs, ddz =dz-dz,

    ddzs = dzs-dzs, ggy = gy-gy, lly = ly-ly stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

aka-rat, amely, ar-chívum, áru-it, ar-zén, asz-szony, Bar-tha, Bat-thyány, Berety-tyó, Bes-senyei, budapes-ti, Bu-shé, csak-is, de-magóg, demok-rácia, eksz--zis, Emi-, eminen-sek, Éváé, fel-ad, fe-lül, fia-tal, findzsa, fiú, fogódz-zdatok, galy-lyal, gya-ur, job-, kavi-csok, Kecskemé-ten, ker-tig, ket-, konk-lúzió, Köl-csey, lu-xus, ma-chináció, Madá-chot, ma-dzag, Ma-gyar-or-szág,-sik, Néme-thy, pe-dzi, Pe-king, pra-xis, pros-pektus, Regensbur-gig, rozs-szalma, Táncsi-csé, ta-, töl-gyes, tűz-oltó, züri-chi stb.

 

Az aláhúzás hibákat mutat:

Via Aurelia Nuova 41. - Ez a komp-li-kált cím nem az egyik leg-ú-jabb rend-sze-rű ext-ra-háló be-ren-de-zés már-ka-neve és tí-pus-szá-ma; se nem egy pne-u-ma-ti.kus memb-rán-mo-to-ré va-la-mely vi-dé-ki inf-ra-struk-tú-rát ja-ví-tó hid-rog-ló-busz üzem-ben tar-tá-sá-ra; és nem oxi-gént in-jek-táló, Thai-föld-ről szár-ma-zó bá-nya-men-tő lég-ző-ké-szü-lék a ba-u-xit-bá-nyá-szok-nak; s nem a Tech-nim-pex fej-lesz-té-sé-ben el-ter-ve-zett Belg-rád—Vesz-prém kö-zöt-ti, te-le-fax-szal el-lá-tott lé-gi-busz já-rat-je-le; nem egyes pe-ches me-ne-dzse-rek zseb-kom-pu-te-ré-nek egyik mik-ro-pro-cesz-szo-ros táp-egy-sé-ge, nem is fi-xir-ol-dat-re-ge-ne-rá-ló szer a fo-to-grá.fi-á-ban; és nem obsz-cén je-le-ne-tek tit-ko-sí-tott jel-zése egy bre-tagne-i bar-lang-ból va-la-me-lyik ar-che-o-ló-gus no-te-szá-ban; nem Mak-szim Gor-kij vagy Bee-tho-ven, vagy Mi-che-lan-ge-lo ha-gya-té-ká-ból ki-írt lel-tá-ri in-dex-szám; nem PKE-Mu 10. je-lű szte-nog-ram-ol-va-só se-géd-esz-köz az egyik pes-ti gyors-í-ró-is-ko-la szá-má-ra; to-váb-bá nem exp-ressz kül-de-mé-nye-ket lajst-ro-mo-zó táv-ir-dai gép; nem egy-faj-ta psze-u-do-plasz-ti-kus fo-lya-dék; nem is ja-pán di.gi-tá-lis álom-fej-tő adap-te-re; nem eszp-resz-szók-ban fel-sze-rel-he-tő, édes íze-ket rek-lá-mo-zó mi-xer-gép-már-ka; nem edzé-si terv egy "Edz-dzük ma-gun-kat a kö-pö-nyeg-for-ga-tás-ban!" jel-sza-vú tré-ning-hez; nem ma-xi-má-lis to-tó-nye-re-mény jel-kul-csa; nem is be-szé-lő or-chi-de-a-faj-ta — de nem is csak ha-lan-dzsa!

A cím-ben rög--tett szé hang--sú ki-fe-je-zés egy Itá-li-át át-sze-, ősi fő-út Ró--ban le-vő sza-ka-szá-nak a ne-ve, a szám pe-dig egy it-te-ni, ab-szo-lút je-len-ték-te-len, kis ta-xi-ál-lo-más ház-száma.

 

 Helyesen: hid-ro-gló-busz, Veszp-rém

 

 

 

AZ ÍRÁSJELEK

________________________________________________________________________________________

 

Vesszőt kell tenni: *47

1) Az értelmezős szerkezetben, ha tagjai hangsúlyosak: Neki, a fiának írtam.

2) Az értelmezett szó elé vagy utána is: Ruhát, szépet varratott magának.

3) Az indulatszó után a mondatban: Jaj, de fáj a fejem!

4) A mondatbeli megszólítás után: Fiúk, dolgozzatok egyedül!

5) A felsorolás szavai közé: Rózsa, szegfű, szarkaláb volt a vázában.

6) A páros kötőszók ismétlődésekor a második elé: Vagy beszél, vagy sír.

7) A -va, -ve, -ván, -vén hosszabb szerkezete után: "Majd az édesanya képét odahagyva, Az özvegy­asszonyra

repült gondolatja.” (Arany: Toldi)

8) A közbevetés elé és után: A benzin is, mint tudjuk, folyton drágul.

9) A folyamatosan írt cím(zés)ben a bárhogyan jelölt kerület szó vagy annak száma után. Ugyanígy a helységnév

után, ha a kerület sehogy sincs írva: Budapest I. kerület, Só u. / I. ker., Só u. / I., Só u. /  stb.

10) Az összetett mondat tagmondatai közé: Ahány ház, annyi szokás.

 

 

Nem kell vesszőt tenni *48

a) az asszonynevek tagjai közé: Tóthné Barna Mária;

b) a mint kötőszó elé, ha nem összehasonlítást fejez ki: István mint mérnök kapott állást;

c) a hogy elé az anélkül, aszerint, ahelyett stb. szókapcsolatokban, ha ez utóbbiak az első tagmondathoz

értendőek: elszaladt, anélkül hogy kabátot vett volna magára (= kabát nélkül szaladt el);

d) ha azonos mondatrészek között s, és, meg, vagy kötőszó van: Fát és szenet vásárolt. Só meg cukor volt az

asztalon;

e) az értelmező maga névmás elé: Az igazgató maga telefonált a postára;

f) az alárendelt értelmű határozók és jelzők közé: A kertben a kerítésnél hó volt. Egy kék ruhás lány  lépett a

szín­padra;

g) a be és a de nyomósító értelmű szók után: De  elfáradtam! Be üres ez a kancsó! ;

h) egymás mellett levő kötőszók közé: Siess, de ha elfáradnál, ülj csak le! stb.

 

Pontot teszünk *49

1) Az egyszerű mondat végére. Az összetett mondatot is ponttal zárjuk,

2) ha mellérendelő, és ennek utolsó tagmondata vagy az alárendelő főmondata

3) kijelentő tartalmú. Hull a hó.  Menj egyedül, én nem érek rá. Tudom, ki ő stb. 

4) A szövegbeli cím (= alcím) után: A kád beszerelése. Először is a kádat behelyezzük a...

5) A sorszámneveket jelölő számok után: 2. versszak, II. emelet stb.

6) A rövidítések egy része után: a. (= alatt), de. (= délelőtt), pl. (= például) stb.

7) Ha időpontot számjegyekkel adunk meg: 10.35 stb.

8) A keltezésben az év, a hónap és a nap számjegye után: 1848. III. 15.  stb.

9) Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jelölésére:„Enyészetről beszél regém...” (Ady: Mesét

mondok) stb.

 

Nem teszünk pontot: *50

10) A szövegből kiemelt, kijelentő tartalmú cím után: Az ember tragédiája stb.

11) A kijelentő tartalmú felirat után: Bejárat a másik ajtón; aláírásban a név után: Szabó Ottó stb.

12) A rövidítések egy része után: f (= fillér), Ft (= forint), H (= Magyarország)  stb.

13) A mozaikszó után és alkotóelemei közé: MÁV, ELEKTROIMPEX, ZÖLDÉRT stb.

14) A címzésben az irányítószám és a postafiók száma után: 1051 Bp. Pf. 10 stb.

 

Kettőspontot kell tenni *51

15) Példa vagy fontos közölnivaló bevezetésére: Jól láttad: megjött Éva stb.

16) A szerző neve és az írásmű címe közé: Arany: Toldi szerelme; de szövegben nem kell: Arany Toldi szerelme

c. művét; stb.

 

Pontosvesszőt teszünk *52

17)  A többszörösen összetett mondatban a tagmondatcsoportok közé:

„Feleségem ott a másik asztalon naplóját írja; én ma már vágtam egy verset; kinn a szél olyanokat sóhajt, mint a kovácsműhelyben a fúvó; az ebéd ideje közel ugyan, de még nincs itt...” (Petőfi: Úti levelek);

felsorolásban a különneműség érzékeltetésére: füzet, íróeszközök, joghurt; könyv, kenyér; kifli, tejföl; stb.

 

A kötőjel használata *53

 

Sokféle alkalmazását példák mutatják be:

a) hozzávetőleges jelentés: 3-4 év stb.

b) ellentétes értelmű igekötők: ki-be járkál stb.

c) hagyomány szerinti személynév: Kis-Péter János stb.

d) mellérendelő szóösszetételék: izeg-mozog, szántó-vető ember, sakk-matt, kutya-macska barátság stb.

e) földrajzi nevek kapcsolt alakjai: Csepel-sziget, Velencei-tó, Al-Duna, Duna-part, Érd-Ófalu stb.

f) hosszú szóösszetételek tagolása: élelmiszer-kereskedés, forróvíz-tartály stb.

g) tulajdonnév kapcsolata köznévvel vagy képzőszerű utótaggal: Kossuth-díj, Mátyás-templom, Petőfi-szerű stb.

h) elhagyott szó helyett: alma- és szilvalekvár stb.

i) toldalékok kötése egyes tulajdonnevekhez, számnevekhez, rövidítésekhez, mozaikszókhoz: Bonn-nál, Moličre-

hez, 5-tel, 8.-os, 1-jén, MTA-ba, tv-készülék, 5. §-tól, 2%-os stb.

j) mindig az állítmányhoz kérdőszóként: láttad-e?, meg fogsz-e győződni róla? stb.

k) a szavak elválasztásakor a sorok végén: ha-gyomány, hagyo-mány stb.

Sok hiba abból ered, hogy megszokásból teszünk ide-oda kötőjelet írásunkban. Ragaszkodjunk a felsorolt szabályokhoz!

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

°C-os, Ady Négy-öt magyar összehajol-jában, életszínvonal-emelkedés, Fekete-tenger, fel-felnézett, gyors- és gépírás, Hajdú-Bihar megye, Jókai-regény, jön-megy, jössz-e már?, Kál-Kápolna, kétezer-kettő, kg-ot, Lajta-

-hegység, Magyar Nemzet-beli, már-már, mm-es, Móricz Zsigmond-féle, New York-i, nőttön-, rossz-szívű stb.

 

 

Gondolatjelet írunk ( a nagykötőjel két oldalán szóközzel) *54

a) az elkülönülő gondolat jelölésére: „Nem nap, nem is hold, — Egész egy ég." (Garay: Egy ismeretlen széphez);

b) a közbevetés (beékelés) jelzésére: A zafír — mindenki tudja — gyönyörű drágakő;

c) a párbeszédes idézés jelölésére:

 — Talán aranyból volt az esernyő nyele?

 — Volt ördögöt. Fa volt a nyele.

 — Talán a vászna lehetett nagyon finom?

 — Ostobaság! (Mikszáth: Szent Péter esernyője) stb.

 

Nagykötőjelet kell írni (a két oldalán nincs szóköz) *55

d) A nép- és a tulajdonnevek kapcsolatának kifejezésére: svéd—finn szótár;  Ady—Kodály: Fölszállott a páva;

stb.

e) a ‘valamitől valameddig’ viszony kifejezésére: Göd—Vác közt; 1848—49; stb.

f) a géptípusok jelzésére: TU—154-es gép stb.

 

Írásjelek a mondat végén *56

1) Az egyszerű mondatok végére a következő jeleket írjuk: *56

a) pontot, ha kijelentő: Ismét ősz van. „Kukoricza Jancsi meg a királyleány | Csatahelyre értek a nap

alkonyatán.” stb.

b) kérdőjelet, ha a tartalma kérdés: Esik-e még? „Hát János vitéznek milyetén sors jutott?” stb.

c) felkiáltójelet, ha felszólítást vagy érzelmet kifejezünk ki benne: Állj fel! | „Utószor látlak én, szívem szép

tavasza! stb.

 

2) Az összetett mondatok zárása *57

a) a mellérendelő mondat utolsó tagmondatának tartalma szerint: „Rongyosan is jó az nékem, | Varrj inkább egy zászlót, feleségem!” (Petőfi) stb.

b) az alárendelő mondat főmondatának tartalma szerint: Azt kérdezte, hány óra. — „Az Óperenciás-tenger ez, tudod-e?" (Petőfi) stb.

c) Az összetett mondat, ha az idézettel kezdődik: a pontot nem, de a kérdő- és a felkiáltójelet kitesszük: „A természet vad vi­­rá­ga  vagyok én” — írta Petőfi.; „Válassz közülök egyet, Varga Manci!” — szólítja meg a lányt versében Juhász Gyula; stb.

3)  A fokozott vagy hullámzó érzelmeket az írásjelek halmozásával fejezzük ki: Megetted a levest?! — Végem van!!!  stb.

 

 

                                  

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK ÍRÁSA

__________________________________________________________________________________________

 

 A rövidítések írása *58

a) A rövidítések végére általában pontot teszünk  (kis és nagy kezdőbetűt a rövidítésben is megtartjuk):

 a. = alatt, áll. = állami, aug. = augusztus, c. = cím-ű, érk. = érkezett, t. = tisztelt, Bp. = Budapest  stb.

b) Annyi pontot teszünk, ahány szó a kifejezés: úgynevezett = ún., annyi mint = a. m., Boldog új évet kíván =

B.    ú. é. k. kivétel: s a többi = stb., vesd össze = vö., idézett helyen = i. h stb.

c) Nem teszünk pontot az égtájak, az országnevek, a mértékegységek jeleihez:  K = kelet, ÉK = északkelet, H

vagy HU = Magyarország; Ft = forint, MW = megawatt; sin = szinusz; stb.

d) Nincs pont a rövidítés után, ha annak a vége teljes szó: vki = valaki, Nyháza = Nyíregyház; Bpestre stb.

e) A toldalékot kötőjellel írjuk a rövidített alakhoz: Ft-ot, Ft-tal; u.-ban (utcában) °C-os = Celsius- fokos; stb.

f) Ha a rövidítést teljes szóhoz kapcsoljuk, kötőjelet teszünk ki: fszla.-kivonat = folyószámla-kivonat, kg-érték =

kilogrammérték stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

a (gyorsulás), adm. (adminisztrátor), ápr. (április), aug.-ban (augusztusban), cm2 (négyzetcentiméter), dec. (de­cem­­ber), ea. (előadó), évf. (évfolyam), f. v. (felelős vezető), f. év (folyó év), főv. (fővárosi), gkv. (gépkocsi­vezető), hl (hektoliter), htb. (háztartásbeli), i. h. (az idézett helyen), jkv. (jegyzőkönyv), júl. (július), jún. (június), ktsg. (költ­ség), lg (logaritmus), m. é. (múlt évi), m3 (köbméter), máj. (május), mb. (megbízott), mell. (melléklet), MeV (megaelektronvolt), min. (miniszter/i), N (newton), nov. (november), Nr, Nro (numero), ny. (nyugalmazott), okl. (okleveles), okt. (október), olv. (olvasd!), orsz. (országos), ov. (osztályvezető), q (métermázsa), r. (rész), rég. (régies), rkt. (raktár), tc. (törvénycikk), tkp. (tulajdonképpen), tp. (telep), tv (tévé), Ui. (utóirat), úm. (úgy­mint), üi. (ügyintéző), v (sebesség), váll. (vállalat), WC (vécé) stb.

 

A mozaikszók írása *59

a) A betűszók (kezdőbetűikkel alkotott rövidítések) elvben követik a rövidítések írásmódját: BKV (tulajdonnév)

stb. (= Budapesti Közlekedési Vállalat), tv (köznév) (= televízió) stb., közülük az elter­jedteket kiejtésük szerint is írjuk: tévé, téesz stb.

b) A szóösszevonásokban (kisebb szórészekből álló mozaikszókban) az első betű nagy: Ofotért (tulajdonnév)

(=Optikai, Finom­mechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), gyes (köznév) (=gyermekgondozási segély) stb.

c) A toldalékot és az utótagot a betűszókhoz kötőjellel kapcsoljuk: BKV-nál, BKV-dolgozó, taj, taj-szám, tv-t stb.

d) A szóösszevonáshoz a toldalékot és az utótagot kötőjel nélkül írjuk: gyesen (van), gyesgondozás, Röltexszel,

stb.

e) A betűszók toldalék előtti alakjaiban az a, e, o marad rövid magánhangzó: ELTE-re stb.

de a szóösszevonásokban megnyúlik: áfát, szjáról, Hungexpónál  stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

az unió, az unióban, EK-beli (európai közösségbeli), EKG-beli (európai gazdasági közösségbeli), EU-ba, EU-ban, EU-hoz, EU-nak, EU-szerű, EU-tól, marketingigazgató stb.

 

Két hiba az aláhúzás fölött látható az alábbi példasorban

kg              kg-os, kg-ot, kg-mal,  kg-súly, kg-terhelés stb.

D, DK         D, DK, D-re, DK-re, D felől, DK-irány, DK felől, D—K (= déltől keletig) stb.

OTP           OTP-t, OTP-nek, OTP-s, OTP-elnök, OTP-kamatláb, OTP-vezérigazgató stb.

Ofotért      Ofotértben, Ofotérthez, ofotértes, Ofotért-vezető, Ofotért-üzlet stb.

tb, taj         tb-t, tb-hez, tb-hálózat, tb-alap, tb-tartozás, taj-ra, taj-szám, taj-adat stb.

gyes           gyest, gyesre, gyesellátás, gyesfelelős stb.

 

                        

 

A meghonosult idegen eredetű szavakat magyarosan írjuk: *60

 

internet

internetcím, internetezik, internetfelhasználók, internetszolgáltatás, internettelefon stb.

e-mail 

e-mailen, e-mailt, e-mailben, e-mailezik, e-maileztek; e-mail cím, e-mail címtár, e-mail kapcsolat, stb.

marketing

marketinget, marketingje, marketingosztály, marketingtevékenység, marketingvezető stb.

Európa

Kelet-Európa, Nyugat- Európa, Dél-Nyugat-Európa, Közép-Európa, Középke­let- Európa; (a) Kelet, Közel-Kelet, Közép-Kelet, Távol-Kelet; stb. 

Utótaggal: Európa-fok, Európa-bajnok, Európa-bajnokság stb.

 

Melléknévi alakok: európai, európaias, európaiasan, európaisabb, európaiasab­ban, legeurópaia­­-

sabb,  kelet-európai, nyugat-európai, délnyugat-európai, közép-euró­pai, középkelet-európai; (a) ke­­-

leti, közel-keleti, közép-keleti, távol-keleti, kelet-közép-európai; stb.

Európa-foki, európa-bajnoki, Európa-bajnoksági, Európa-hírű,

 

Intézménynevekben: Európai Bizottság, Európai Gazdasági Közösség (EGK), Európai Közös­ség, Európai Parlament, Európai Unió (EU)

 

Melléknévi alakok az intézménynevekben: európai bizottsági, európai gazdasági közösségi, euró­pai közös­ségi, európai parlamenti, európai uniós, európai unióbeli stb.

de: Európa tanácsi stb.

 

Mozaikszavakban: EU (Európai Unió), EU-tag, EU-tagság, EU-konform, EU-integrá­ció stb.

 

Melléknévi alakok a mozaikszókban: EU-beli,  EU-partneri, EU-tagi, EU-tagsági stb.

 

euró (pénznem): eurót, euróval, eurónak, euróhoz, euróban, eurós, eurók stb.

Utótaggal: euróár, euróárfolyam, eurószámla, eurólikviditás, euródíj, eurószint, euró­va­­luta; euró-

forint valuta, euró-forint átszámítás, két euró, kétezer-ötszáztíz euró, öteurós, százeurós, tizenöt eurós,

ötödeurós; stb.

Előtagként: eurokapitalizmus, euroform, euroinform, eurokonform, eurorakéta stb.

 

 

Helyesen:

Délnyugat-Európa, Európa-bajnoki

 

 

EGYÉB TUDNIVALÓK

_________________________________________________________________________________________

 

A számok írása *61

a) A hosszabb szóval kimondható adatokat, összegeket számjegyekkel írjuk: 54 986, 16,84, holnap 10 órakor

stb.

b) Betűvel: a számot kétezerig egybeírjuk: ezerkilencszázkilencvenkilenc, kétezren felül a kerek ezreseket,

milliókat, milliárdokat stb. is: hárommillió, tízmilliárd stb.

Számokkal: öt vagy több számot hátulról számított hármas csoportokban írva, szóközt hagyunk: 2 323 012 stb.

négy számjegyig egybeírjuk: 3457. Számoszlopban ezeket is szóközzel tagoljuk:  3 457 stb.

c) A sorszámnevet számjeggyel, a szám után pontot téve írjuk: 8. (= nyolcadik), 8.-os, II. kötet, 5. oldal, az

1. oldal stb.

d) A tőszámnevet különírjuk, ha a jelzett szava főnévi értékű: egy negyed, három egész öt tized stb.

egybeírjuk, ha a kétféle számnév jelzője harmadik szónak: háromnegyed óra, kétharmad rész stb.

e) A tizedes törteket vesszővel jelöljük: 3,56, 45, 655 stb.

f) Általában arab számjegyeket írunk: 15 alma, 246 forint; római számokat ritkán: II. István, X. kerület, IV.

osztály; stb., IV.A (középiskolában, de 4. oszt., 4. a ált. isk.). —  Latin betűvel, s nem IV. Á, 4. á stb.

g) A keltezés változatai: 2002. január 26.;  2002. jan. 26. v. 26-án;  2002. I. 20. v. 1. 20. ; stb.

h) A hónap első napjához a toldalékot j-vel kezdjük: 1-jén, 1.jei, 1-ji, 1-jétől stb.

i) Ha az évszámot birt. jelző v. alany, v. névutó, ill. melléknév követi: pont nélkül írjuk: 1848 márciusa, 1848

után, 1848 esős márciusában, 1848 elején stb.

j) A zárójelbe tett évszámot pont nélkül írjuk: (1848) stb.

k) Az évszámhoz írt toldalék elé nem kell pontot tenni: 1848-as stb.

l) Az óra és a perc szót betűvel: 10 óra 15 perc, de helyes a számjegyes alak is, ponttal: 10.15 stb.

 

További példák megfigyelésre, rendszerezésre

egy tized milliméter, elképesztően sok, három egész hat tized, háromnegyed órai (várakozás), hetvenhárom-

-millió-négyszáztizenötezer-hatszázötven, jó pár ezer, kilenszázkilencvenmillió, nagyon sok ezer, nyolcszáz­hetvenkilencezer, sok-sok millió, számtalan ezer, több és több ezer stb.

 

Hibák vannak a szövegben, amelyeket az aláhúzás mutat:

Pistike a 4.á-ban még nem, de István a gimnázium III-A osztályában már jól dönt: nincsenek, csak a szóbeszédben. Ő tanulja, hogy Nagy Sándor (i. e. 329) már látott „repülő pajzs” alakú tárgyat az égen, és Arisztotelész i. e. 400. körül diszkosznak nevezte azt, s végül Plinius a ter­mé­szethistóriája II. könyvében „repülő, égi pajzsnak” írja. Bécs felett 1547 és 1558 között, majd Zürich egén 1802.-ben „azonosítatlan repülő tárgy”, angol nevén Unknown Flying Object (UFO) jelent meg. A II. világháborúban a hitleri légierő létrehozta a 13-as irodát a megfigyelésére, és ez idő tájt a Kaspi-tenger felett A. Aprakszin pilóta 10 000 méter magasban olyan ismeretlen tárggyal találkozott, amely kikapcsolta gépe elektromos berendezéseit, s kényszerleszállást kellett végeznie emiatt.

Folytatva a szakemberek észleléseit, 1964. IX. 1-én a Voszhod—1 űrhajósai egy igen sebesen haladó tárgyat láttak elsuhanni az űrhajó mellett. Jugoszláviában Zadar fölött több 100-zan láttak 10 kilométer magasan ufókat, és a légierő regisztrálta is azokat. Korunkban, már a XX-ik században járva, Orel fölött 1965. július végén orosz csillagászok egy 100 méternél nagyobb égi tárgyat láttak. Az obszervatórium címe: Orel I. ker., Mir u. 17/C szám. ( Pf. 25)* Újabb megfigyelésről is „jól értesült” világ: a 80-as években egy napon déli 12 h körül a Brazil Tudományos Akadémia kutatóhajója, az Almirante Saldanha az ország partjaitól pontosan 1235.5 kilométerre egy 45 m-es korongot észlelt az égbolton, amelynek a sebessége ezerkétszáz 8 kilométer volt óránként.

Befejezésül visszatérünk Pistihez: megbízható tényeket a tudomány nem ismer a tárgyban, csupán az ufóje­lenség, vagyis a szóbeszéd létezik bizonyosan.

* Kitalált cím.

Helyesen:

4. a-ban;  III. A;  400 körül; 1802-ben;  IX. 1-jén;  100-an;  XX.; 1235,5; ezerkétszáznyolc

 

 

A számítástechnikai kifejezések írása *62

A programnyelv utasításait nem szabad fonetikusan írni: return (nem ritörn), break (nem brék) stb.

A kulcsszavakat csupa nagybetűkkel írjuk  STOP, THEN, FOR, GO stb.

Az összetett elemek közé három pont kell: IF...THEN... ELSE stb.

A toldalék kötőjeles és a magyar kiejtés szerinti: GO TO-val, INKEY-vel stb.

A különleges jelhez is magyar a toldalék: INKEY S-ral, PRINT -sel (számjelzéssel) stb.

Semmiképp sem választhatjuk el, bármilyen hosszúak neve (márkanév) a kezdőbetű nagy,

ha betűszó: csupa nagybetűs Algol nyelv, Cobol nyelv; PL/I nyelv, GPSS nyelv;(Kötőjel nélkül írjuk.) stb.

A számítógépes műveleti jeleket csupa nagybetűkkel írjuk: ÉS, NEM, MEGENGEDŐ VAGY stb.

A mellérendelő jeleket kötőjelezzük: NEM-ÉS, HA-AKKOR stb.

     a hozzájuk kapcsolt főnevet azonban kötőjel nélkül írjuk: STOP utasítás, HA-AKKOR kapu stb.

A betűszók írása. Az alkotott szavak közé kötőjel szükséges: IBM-DOS, OS-VS stb.

Az ezekhez kapcsolt főnevet különírjuk: OS-VS alkalmazó, ECMA-B írás stb.

A  mellérendelt tagokat törtvonallal írjuk le: I/O csatlakozás, PL/I fordítóprogram stb.

A nem általános használatú, latin betűs írású nyelvek szavait eredetien írjuk: display, fading, set up time stb.

összetételekben is, de: kötés a magyar szabályokkal: disckel, displayjel, Wrighttal ("rájttal"), Dieselé ("dízelé") fadingkiegyenlítés, interface-csatlakozó stb.

 A ki nem ejtett hanghoz a toldalék kötőjeles és magyar: file-nak, Laplace-nál stb.

A mozaikszókhoz kapcsolt utótagot kötőjelezzük: DTL-áramkör, UNIX-program stb.

Itt nem könnyű a döntés: nincs kötőjel ui., ha az előtag márkanév vagy cégrövidítés, amelyet az utótag magyaráz, értelmez: SKF golyóscsapágy, BMW cég stb.

de: a többszavas tagoktól külön: MOS integrált áramkör stb.,

a betű-szám jeles tagoktól is: AM-3 modulátor stb.,

ugyanígy a típust: C típusú, ZA típusú,  és az alakra utalást: S kanyar, T vas stb.

A fizikai mennyiségek jelét kötőjellel kapcsoljuk más szóhoz: pH-definíció stb.,

de: a többtagú jeltől külön: p-V görbe, Fe-C diagram stb.

Ötnél több számjegyet hátulról számított hármas csoportban és szóközzel tagolunk:  1 300 023, 223 001, 

29 876,

de: 3456 (kivéve, ha oszlopban van) stb.,

de tizedes törtet a vesszőtől kezdve tagolunk, szintén hármas csoportonként: 3, 243 768 2. Stb.