Alapszabály

SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLY

Egységes szerkezetben

A Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének 2005. november 3. napján

kelt alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetben

Debrecen, 2009.október 22.

Preambulum

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Hajdú-Bihar megyei szervezete 60 évvel ezelőtt /1950-ben / alakult meg. A Siketek és Nagyothallók Országos szövetségének és helyi csoportoknak a megalakulása évszázadok társadalmi fejlődésének és változásainak eredménye.

A siket embereket sokáig nem tekintették emberi lénynek.

A rabszolgatársadalomban nem volt értéke. A középkorban is csak a templomokat és búcsújáró helyeket elárasztó kolduló elesettek számát szaporította. A felvilágosodás századában fordul feléjük a figyelem, melynek eredményeképpen 1770-ben, Párizsban, megalakult a siketnémák első intézete.

Az intézetet Charles Michel de l' Épée /1712-1789/ alapította. Másfél évtizedig az alapító saját vagyonából működött. A francia forradalom nemzeti intézetté nyilvánította. Hatására Európa többi országában is sorra alakultak az intézetek és rendszeresen foglalkozni kezdtek a siketnémák intézményes, iskolai oktatásával.

Hazánkban 1802-ben Vácott alakult meg a siketnémák első intézete. Ennek nyomán létesültek nagyobb vidéki városaink intézetei is, köztük a debreceni intézet is 1904-ben.

A 170 éves magyar siketnéma-oktatás nagy utat tett meg. Ipariskolák alakultak külön a siketek számára. A tanügyi rehabilitáció mellett alkotmányunk biztosította a munkához való jogukat és teljes emberi-jogi rehabilitációjukat. Kulturális igényük iskolán kívüli fejlődésének biztosítására megalakult 1907-ben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és ennek keretében sorra alakultak a helyi, illetve megyei csoportok.

A debreceni helyi csoport, ma SINOSZ Hajdú-Bihar megyei szervezete 1950-ben alakult meg Debrecenben. Alapítója Pányoki Lajos volt. Napjainkban már önálló egyesületként működünk mint az Országos ernyőszervet tagszervezete.

2003. január01-től az Észak-alföldi régióban élő hallássérült állampolgárok részére megalakítottuk a Regionális Jelnyelvi Tolmácsszolgáltatást.

Utunk nem volt töretlenül egyenes, de szándékunk, hogy mindig becsületesen haladjunk az egyetemes hallássérült ügyet szolgálni.

Jelen alapszabály szerint az alapító tagok, élve a Magyar Köztársaság demokratikus jogrendje által biztosított jogukkal, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény VI. fejezete 8. pontja, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján Közhasznú Egyesületet hoznak létre, az alábbi feltételekkel, alulírott helyen és időben:

I. Fejezet - Általános rendelkezések

1./ Az Egyesület neve:

1.1./ Teljes név: Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar megyei Egyesülete

1.2./ Rövidített név: SINA-HBME

2./ Az Egyesület székhelye: 4024 Debrecen Varga u. 8.

3./ Az Egyesület önálló jogi személy.

Az Egyesület jellege: közhasznú egyesület.

4./ Az Egyesület céljai:

Az Egyesület a területén élő siket és nagyothalló személyek érdekeinek szervezett és szakszerű védelme, érdekeinek képviselete, a társadalomba való beilleszkedésüknek elősegítése. Ennek keretén belül:

- elősegíti a siket személyek részére a jelnyelv alkalmazhatóságát,

- elősegíti a nagyothalló személyek részére a hallás-rehabilitációban való részvételt,

- érvényesíti az esélyegyenlőséget a siket és a nagyothalló személyek részére,

- közösségi, szociális szolgáltatásokat nyújt, kedvezményeket és támogatásokat szerez, elősegíti az ezekhez való hozzáférés lehetőségét,

- közreműködik az állami és önkormányzati ill. egyéb szervek, testületek és civil szerveződések által nyújtott támogatások, kedvezmények és szolgáltatások siket és nagyothalló személyek általi igénybevételében, jogszabály, illetve szerződés által biztosított felhatalmazás útján.

5./ Az Egyesület feladatai:

- Szociálpolitika

- Érdekképviselet biztosítása.

- Kommunikációhoz és információhoz való hozzáférés jogainak érvényesítése

-- Jelnyelvi tolmács-szolgálat (jelnyelvi, orális, telefon, író- és relé tolmácsolás) szervezése és működtetése

-- Az Egyesület rendezvényein a kommunikáció zavartalanságának biztosítása,

- Médiakommunikáció hozzáférhetővé tétele (a verbális kommunikáció láthatóvá tétele feliratozás vagy jelnyelvi tolmács által) a helyi televíziókban.

- Szakmai tevékenységével aktív részvétel a siketek és nagyothallók szociális biztonságának javításában és annak figyelemmel kisérése.

- Hátrányos helyzetű személyek, csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, életminőségének javítása.

- A hallás rehabilitáció területi helyzetének figyelemmel kisérése és a szükséges intézkedések kezdeményezése.

- Felvilágosító munka, személyes és csoportos segítségnyújtás a hallás rehabilitációra szorulóknak (pl. hallásjavító tréningek).

- Jogsegélyszolgálat, pszichológiai tanácsadás biztosítása.

- A siketeket és nagyothallókat érintő jogszabály-tervezetek véleményezése.

- A siket és nagyothalló gyermekek oktatása fejlesztésének figyelemmel kisérése és abban szakmai véleményével aktív részvétel.

- Az általános iskolákban tanulók részére pályaválasztási tanácsadás.

- A középiskolai beiskolázás elősegítése.

- A felsőfokú oktatásban való részvétel elősegítése.

- Egyéni és csoportos tanfolyamok, átképzések szervezése és bonyolítása.

- Fogyatékos személyek komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató központjának szervezési munkájában részvétel.

- A siketek és nagyothallók kulturális életben való részvételének elősegítése, támogatása.

- Kulturális - művészeti programok szervezése.

- Amatőr színjátszó csoportok, néptánc együttesek létrehozása, támogatása.

- A színpadi műfajban a jelnyelven alapuló némajáték, pantomim, báb, árny-játékok betanulásának elősegítése.

- Nyári táborok szervezése az önképzés lehetőségének megteremtése érdekében.

- Kulturális találkozók, fesztiválok, videó fesztivál szervezése, rendezése.

- Kulturális, oktatási és érdekképviseleti rendezvénysorozatok szervezése.

- Hazai és nemzetközi kiállítások rendezése.

- Informatikai (videó, CD, DVD) – és könyvtárak létesítése és működtetése.

- Ifjúsági klubok létrehozása, működésük elősegítése.

- Érdekképviseletek működtetése.

- Kapcsolattartás hazai és külföldi hallássérülteket és nem hallássérülteket tömörítő ifjúsági szervezetekkel.

- Ifjúsági túra, táborok, különféle versenyek szervezése

- Pszichológiai személyiségfejlesztő tréningek szervezése.

- Magyar jelnyelv használatának elterjesztése.

- Jelnyelvtani szabályok rögzítése, bemutatása.

- Magyar jelek helyi jellegzetességeinek kutatása, szótár elkészítése.

- Sportkörök, sportklubok szervezése, valamint a hallók sportklubjaiba való beilleszkedés elősegítése.

- A tömegsport elősegítése, fejlesztése.

- Általános és középiskolai tanulók, továbbá felnőtt tagok részére helyi bajnokságok megszervezése.

- A siketek és nagyothallók munkába helyezése, munka rehabilitációja, szakmai képzése, át- és továbbképzések megvalósítása céljából tanfolyamok szervezése.

- A társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése.

- Lehetőség teremtése a szervezett szakmai át- és továbbképzés, valamint az ehhez szükséges segédeszközök, tolmácsok igénybevételére.

- A rehabilitációs foglalkoztatás elősegítése.

- Alap- és középfokú kommunikációs tanfolyamok szervezése a jelnyelv elsajátítása érdekében.

- A tanfolyamokhoz könyvek, kazetták, szakmai kiadványok terjesztése.

- A tanfolyamot végzett jelnyelvi tolmácsok tevékenységének összefogása, részükre szakmai tréningek, találkozók szervezése.

- Helyi jelnyelvi verseny rendezése az iskolákban és a felnőttek részére.

- Kapcsolat tartása a társszervezetekkel.

Az egyesület céljai megvalósítása érdekében – Hajdú- Bihar megyében élő hallássérültek érdekében – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Khtv.) 26. §.c) pontja alapján az alábbi tevékenységet végzi:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

4. nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

5. kulturális tevékenység

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

12. emberi és állampolgári jogok védelme

14. sport, a munkaviszonyban és polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások elvégzése

6./ Az Egyesület működési területe: Hajdú-Bihar Megye területe.

7./ Az Egyesület pecsétje: Kör alakú, benne „Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar megyei Egyesülete, középen vízszintesen a székhelye Debrecen.

8./ Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési illetve önkormányzati képviselőjelöltet az 1996. évi XXVII. törvény megjelenését megelőző utolsó választásokon nem állított és nem támogatott, és ezt a továbbiakban az 1997. évi CLVI. Közhasznú szervezetekről szóló törvény 4.§-ának d.) pontja alapján is kizárja.

9./ A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) előírásainak megfelelően betartja, illetve teljesíti a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásokat.

10./ Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében kéri közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

II. Fejezet - A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

Az Egyesület tagsága

1./ Az Egyesület tagsága: az Egyesületnek lehetnek rendes és tiszteletbeli tagjai. A Khtv. 4. § (1) bekezdésének megfelelően az Egyesület közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

2./ Az Egyesület rendes tagjai:

2.1./ Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan, az Európai Unió tagállamaiban állampolgársággal rendelkező siket vagy nagyothalló természetes személy, aki érvényes magyarországi lakcímmel rendelkezik, továbbá 6. életévét betöltötte, a jelen Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja és hallásvesztesége mindkét fülön, a beszédfrekvenciákon (250, 500, 1000 és 2000 Hz) a 40 dB-t meghaladja. Ennek igazolására egy évnél nem régebbi, Magyarországon kiadott, audiológus szakorvos által aláírt, orvosi bélyegzővel ellátott audiogram alkalmas. 18. életévüket be nem töltött személyek belépési szándék nyilatkozatukat törvényes képviselőjük útján tehetik meg.

2.2./ A rendes tagsági jogviszony az Elnökség egyszerű többségű döntésével jön létre, miután a rendes tagsági viszony létesítését önként kérő természetes személy az Egyesület Elnökéhez írásbeli belépő nyilatkozatát eljuttatta.

2.3./ Az Elnökség elutasító döntésével szemben a Közgyűléshez lehet panasszal fordulni. Ebben az esetben a Közgyűlésnek kötelessége megtárgyalni és határozatot hozni a jelentkezés ügyében.

2.4./ A rendes tag rendes tagsági igazolvánnyal rendelkezik, melyet minden évben érvényesíteni kell a tagdíj befizetése után.

3./ Az Egyesület tiszteletbeli tagjai:

3.1./ Az Egyesület tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkiűzéseit elfogadják és azok megvalósítását tevékenységükkel támogatni kívánják vagy az élet bármely más területén tevékenységükkel olyan eredményt értek el, melyek alapján az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés a tagságot elfogadja.

3.2./ A tiszteletbeli tag tiszteletbeli tagsági igazolvánnyal rendelkezik, azonban a tagdíj befizetése alól mentesül, mely tényt a tagsági igazolványban fel kell tüntetni.

A tagok jogai és kötelezettségei

4./ A rendes tag jogai:

4.1./ az Egyesület legfelsőbb szervében, a Közgyűlésben részt vehet, és ott szavazati joggal bír, az Egyesület szerveibe és tisztségeire jelölhető és választható,

4.2./ részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban,

4.3./ az Egyesület működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet,

4.4./ az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

5./ A rendes tag kötelezettségei

5.1./ az Egyesület Alapszabályának és egyéb rendelkezéseinek tiszteletben tartása,

5.2./ az Egyesület szervei által meghozott határozatok betartása, végrehajtása,

5.3./ éves tagdíj fizetése

5.3.1./ az éves tagdíj összegéről a Közgyűlés rendelkezik. A tagdíjat minden év március 31. napjáig kell megfizetni

5.3.2./ az esetleges nem fizetőket az adott naptári év II. negyedévének leteltét követően az Elnökség írásban felszólítja, amennyiben a felszólítás kézhezvételétől számított 8 (azaz nyolc) napon belül nem egyenlíti ki tagdíjhátralékát, tagsági jogviszonyát az Elnökség köteles törölni.

6./ A tiszteletbeli tag jogai

6.1./ az Egyesület legfelsőbb szervében, a Közgyűlésben tanácskozási joggal részt vehet,

6.2./ részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban,

6.3./ az Egyesület működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet,

6.4./ az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

7./ A tiszteletbeli tag kötelezettségei

7.1./ az Egyesület Alapszabályának és egyéb rendelkezéseinek tiszteletben tartása,

7.2./ az Egyesület szervei által meghozott határozatok betartása, végrehajtása.

8./ Károkozási felelősség: a tagsági jogviszonyban álló természetes személy illetve jogi személy az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

A tagsági jogviszony megszűnése

9./ A tagsági jogviszony megszűnik:

9.1./ az Egyesület megszűnésével,

9.2./ a természetes személy tag halálával,

9.3./ a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

9.4./ kilépés írásban való bejelentésével, melyet az Elnökség részére kell eljuttatni,

9.5./ a tagdíj meg nemfizetése esetén, miután az Elnökség írásbeli felszólításának kézhezvétele után 8 (azaz nyolc) napon belül sem fizeti meg,

9.6./ kizárással – ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti – az Elnökség kizárhatja a tagot, erről írásban értesíti. Tag a kézhezvételtől számított 8 (azaz nyolc) napon belül fellebbezhet. Ebben az esetben az Elnök köteles összehívni a rendkívüli közgyűlést, ahol a tagok nyílt szavazással, szótöbbséggel döntenek. További jogorvoslatra ezután nincs mód, a tag jogorvoslatért az illetékes bírósághoz fordulhat (Etv. 10. § (1) bek.)

III. Fejezet

Az Egyesület szervezete

1./ Az Egyesület szervezeti felépítése:

- Közgyűlés

- Elnökség

- Felügyelő Bizottság

2./ Az Egyesület valamennyi választott testülete tagjának és tisztségviselőinek megbízatása 4 (azaz négy) évre szól.

A Közgyűlés

3./ Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok (rendes és tiszteletbeli tagok) összességéből áll. A Közgyűlést – amennyiben a Közgyűlés másképp nem dönt – az Egyesület Elnöke vezeti.

4./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

4.1./ az alapszabály megállapítása és módosítása,

4.2./ az éves tagdíj összegének megállapítása,

4.3./ az Egyesület Elnökének, Alelnökeinek, tagjainak és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása (négy évente):

- a tisztségviselő akkor visszahívható, ha a jelen Alapszabály rendelkezéseit illetőleg gazdálkodását súlyosan sértő magatartást tanúsít (melynek tényét az Ellenőrző Bizottság megállapította), vagy a tagok 10%-a ezt írásban kezdeményezi, vagy ha vele szemben büntetőbíróság jogerősen elmarasztaló ítéletet hozott

- visszahívás esetén a visszahívott tisztségviselő pótlásáról 30, azaz harminc napon belül gondoskodni kell

4.4./ az Egyesület éves költségvetésének meghatározása,

4.5./ a tiszteletbeli tag felvétele az Egyesületbe, az Elnökség vagy a tagok 10%-ának írásbeli javaslata alapján,

4.6./ a rendes tagnak jelentkező természetes vagy jogi személy felvételének elbírálása, az Elnökség elutasító döntésével benyújtott panasz alapján,

4.7./ az Egyesület átalakulásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének valamint feloszlásának a kimondása,

4.8./ az Elnök, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadása,

4.9./ az Elnökség éves munkatervének, programjának elfogadása,

4.10./ az Egyesület belső szabályzatainak megállapítása,

4.11./ az Egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása.

5./ A Közgyűlés szerint, de évente legalább egyszer tart rendes közgyűlést. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

6./ A Közgyűlést annak megtartása előtt legalább 30 ( harminc) nappal korábban – postai úton illetve telefaxon keresztül – kézbesített írásbeli meghívóval az Egyesület elnöksége hívja össze, a közgyűlés helyének, idejének, napirendjének pontos megjelölésével, továbbá a napirendhez tartozó írásos anyagok mellékelésével.

A rendes tag a napirend módosítására, kiegészítésére légkésőbb 15 napos határidővel tehet javaslatot az Egyesület Elnökénél. Ezt követően újabb meghívót kell kiküldeni a Közgyűlés előtt 10 nappal, melyet köteles az elnök a közgyűlés elé bocsátani. A közgyűlés a beterjesztett javaslatokról a napirend elfogadásánál külön szavazást köteles tartani.

7./ Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

7.1./ ha a tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével az Egyesület Elnökségénél írásban kezdeményezi,

7.2./ ha a bíróság elrendeli,

7.3./ ha azt a felügyelő szerv indítványozza.

7.4./ ha a tag kizárása ellen fellebbez

Az Elnökség a fent felsorolt esetekben köteles 15 napon belül intézkedni a Közgyűlés összehívása iránt.

8./ A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak 50%-a plusz egy fő jelen van, azonban 15 perc felfüggesztés után a megismételt Közgyűlés határozatképesnek minősíthető a megjelentek számára tekintet nélkül melyet előre rögzíteni kell a meghívóban.

9./ A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést legkésőbb 8 napon belül ismét össze kell hívni, azonos napirendi pontokkal. Ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erről a tagokat előre írásban tájékoztatták.

10./ A Közgyűlés általános kérdésekben nyílt, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben határozatait nyílt szavazással, 2/3-os többséggel hozza meg, kivéve az Alapszabály 4.3, 4.11. és 4.12. pontjait, hol egyszerű többség is elegendő. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület Elnökének szavazata dönt.

11./ A tisztújító Közgyűlésen a tisztségviselők, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása titkos úton is történhet, erről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a szavazás előtt.

12./ A Közgyűlésnek a jelen lévő rendes tagok közül jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választania, egyszerű szótöbbség alapján.

13./ A közgyűlésről és az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a közgyűlés, elnökségi ülés időpontját, helyét,

- jelenlévők számát,

- a hozott határozat tartalmát, sorszámát, időpontját és hatályát,

- a határozat meghozatalát támogatók, ellenzők, illetve tartózkodók számarányát.

A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt a közgyűlés választja minden közgyűlés előtt egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A közgyűlési határozat esetén a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Elnökég köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek a döntés meghozatalától számított öt napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

14./ Az egyesület közgyűlési és elnökségi jegyzőkönyvei, iratai, éves beszámolói nyilvánosak. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést előzetes kérelem alapján az elnök biztosítja.

15./ Az egyesület a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági jelentés rövid tartalmi beszámolóját, a Közgyűlés határozatait, illetőleg egyéb, jogszabály vagy hatóság által előírt beszámolót, az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával kapcsolatos információkat, a székhelyén található hirdetőtáblán vagy internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

Ugyankkor lehetőség van arra is, hogy az Egyesület a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által kiadott Hallássérültek c. havilapban vagy az Egyesület saját fenntartású internetes honlapján tegye közé az előző bekezdésben részletezett információkat.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

16./ A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség

17./ Az Egyesület képviseleti és ügyintéző szerve az Elnökség, mely öttagú. Az Elnökség a Közgyűlés felhatalmazása alapján a közgyűlések közötti időszakban a közgyűlés határozatait hajtja végre. Tagjai csak az Egyesület rendes tagjai lehetnek, megbízatásuk ideje alatt más tisztséget nem vállalhatnak. Összetétele: Elnök, egy Alelnök, és három elnökségi tag.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

18./ Az Elnökség feladata és hatásköre:

18.1./ az Egyesület éves programjának, munkatervének és költségvetési tervezetének elkészítése, illetve annak megfelelő végrehajtása,

18.2./ a Közgyűlés előkészítése,

18.3./ rendes tagok felvétele, illetve kizárásának indítványozása a Közgyűlés felé,

18.4./ javaslattétel a Közgyűlés felé tiszteletbeli tag felvételére,

18.5./ javaslattétel a Közgyűlés felé a Felügyelő Bizottság tagjaira,

18.6./ javaslattétel a Közgyűlés felé az éves tagdíj mértékére,

18.7./ az egyesületi tevékenység irányítása; döntés minden olyan egyéb kérdésben, melyet az alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe;

18.8./ az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése.

18.9./ a Közgyűlési határozatok nyilvántartása, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható,

18.10./ a határozatok, annak meghozatalától számított 8 (azaz nyolc) napon belüli érintettekkel írásban való közlése, illetőleg az Egyesület körlevelében való közzététele.

18.11./ az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjáról, beszámolóiról jelentés közzététele a III.15. pontnak megfelelően.

18.12./ a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik, rendelkezik az egyesület vagyonával.

19./ Az Elnökség legalább két havonta ülésezik. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban – a napirendi pontok megjelölésével –, melyet postai vagy e-mail útján, illetve telefaxon juttat el legkésőbb az ülést megelőzően 8, azaz nyolc nappal az elnökségi tagoknak, és vezeti le. Az Elnökség munkáját társadalmi munkában, ellenszolgáltatás nélkül végzi, az igazolt költségek elszámolhatók. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

20./ Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza, amennyiben az elnök nincs jelen, az Elnökségnek egyhangú döntést kell hoznia. Az Elnökség bármely két tagja rendkívüli elnökségi ülést kezdeményezhet írásban, az ok és cél megjelölésével, mely esetben az Elnöknek köteles – a III.19./ pontban foglalt határidők figyelmen kívül hagyása mellett – az Elnökséget összehívni.

21./ Az Elnökség tagjai újraválaszthatók.

22./ Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

c) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

d) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

23./ Az Elnökség munkáját az Elnök vezeti. Az Elnök feladatai:

23.1./ az Egyesület képviselete más személyekkel és szervezetekkel szemben,

23.2./ az Elnökség munkájának szervezése és irányítása,

23.3./ az Elnökség kéthavonkénti összehívása, a határozati javaslatok előkészítése,

23.4./ az Elnökség határozatainak nyilvántartása, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható,

23.5./ a határozatok, annak meghozatalától számított 8 (azaz nyolc) napon belüli érintettekkel írásban való közlése, illetőleg az Egyesület körlevelében való közzététele.

23.6./ a határozatokat 8 (azaz nyolc) napon belül az Egyesület hirdetőtábláján, illetőleg a saját fenntartású internetes honlapján ki kell hirdetni.

23.7./ az iratokba bárki betekinthet, előzetes értesítés alapján az elnök kötelezettsége ennek biztosítása. Az iratokról – az adatvédelmi jogszabályok hatálya alá eső adatokat kivéve – feljegyzés készíthető. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a Közgyűlésen keletkezett iratokra is.

24./ Az Elnök az Egyesület képviseletében önállóan jogosult eljárni, Elnökségi felhatalmazás mellett egyszemélyi aláírással nyilatkozhat, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat a költségvetés keretein belül.

Az Egyesület főszámlájának kezelésével, utalványozással kapcsolatos jogokat együttesen gyakorolják az alábbi személyek:

- Az egyesület elnöke és bármely elnökségi tag.

Az Egyesület alszámlájának kezelésével, utalványozással kapcsolatos jogokat együttesen gyakorolják az alábbi személyek:

- Az egyesület elnöke és bármely elnökségi tag.

25./ Az Alelnök az Elnököt – utólagos beszámolási kötelezettség terhe mellett – teljes jogkörrel helyettesítheti, ebben az esetben képviseleti és aláírási joga az Elnökével azonos, így a bankszámla kezelésével és az utalványozással kapcsolatos joga is.

Felügyelő Bizottság

26./ Az Egyesület ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. A Közgyűlés által négy évre választott, három főből álló testület, tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős és annak évente beszámolni tartozik.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

27./ A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt kötelesek választani. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

28./ A Felügyelő Bizottság feladatai

28.1./ a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,

28.2./ a pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata,

28.3./ a tagdíj fizetésének ellenőrzése,

28.4./ az éves gazdálkodásról ellenőrző jelentés évenkénti benyújtása a közgyűlés elé,

28.5./ az Egyesület közhasznú működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

29./ A Felügyelő Bizottság az Egyesület iratait, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti, az Elnökségtől illetve a vezető tisztségviselőktől jelentést, információt kérhet, annak ülésein bármikor részt vehet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, indokolt esetben a Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökségnél.

30./ A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

31./ A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Felügyelő Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

IV.

Az Egyesület vagyona

1./ Az Egyesület vagyona áll:

1.1./ az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

1.2./ a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

1.3./ az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

1.4./ a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

1.5./ a tagdíj;

1.6./ egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

1.7./ a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

2./ Az Egyesület csak másodlagosan, – kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve – gazdasági, vállalkozói tevékenységet is folytathat. Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

3./ Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban foglalt tevékenységekre fordítja. Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésének megfelelően gazdálkodik, a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok szerint.

4./ Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5./ Az Egyesület vagyona kizárólag jelen Alapszabályban megjelölt célok érdekében, illetve működési költségekre használható fel. A működés megkezdéséhez szükséges költségeket az alapító tagok biztosítják.

6./ Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának sorsáról a Közgyűlés rendelkezik.

7./ Az Egyesület az I. fejezetben meghatározott célok elérése érdekében bankszámlát nyit az egyesület számára.

8./ Az egyesület vagyonával való rendelkezés az III.18.12. pontnak megfelelően az egyesület elnökségének hatáskörébe tartozik, amely azt kamatozó banki betétbe helyezheti, részvényekbe fektetheti, kötvényt, kincstár- vagy letéti jegyet vásárolhat, azzal az egyesület céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet.

9./ Az egyesület vállalkozói tevékenységi körébe tartozhat a TEÁOR ’03 besorolása szerint különösen az alábbi tevékenységek folytatása: 85.59 ’08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás, 88.10 ’08 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül, 88.99 ’08 Másnova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül, 68.20 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

V.

Az Egyesület megszűnése

1./ Az Egyesület megszűnik, ha:

1.1./ feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,

1.2./ más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés elhatározza,

1.3./ a bíróság feloszlatja illetve megszűnését megállapítja.

2./

2.1/ Ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tulajdonába kerül.

VI.

Záró rendelkezések

1./ Jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, az 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó szabályai az irányadók.

ZÁRADÉK

Jelen egységes szerkezetű alapszabályt az Egyesület 2009. év október hó 22. napján összehívott Közgyűlése elfogadta.

Kelt: Debrecen, 2009.október 22.

A Közgyűlés felhatalmazásából:

Vasas György

Egyesületi Elnök

(Nyomtatható formátum letöltése)