Abban a fantasztikus élményben részesültem, hogy lehetőség nyílt az új STI kipróbálására. Akik már hasonló autót -Subarut vezettek, azoknak talán nem lehet olyan különös ügy, de én még hasonló autóban sem ültem eddig. Srác koromban vezettem egy 1600 ccm-es Porschet, az akkor nagy dolog volt.... (kb.35 éve....)
A formája, színe továbbra is tetszik (kék), eddig kisebbnek gondoltam, de bent ülve kényelmes, minden normálisan elfér. Még a csomitartó is megfelelő méretű, főleg, hogy ha feleségemmel kettőnk poggyászát kell csak beletölteni.
A kapcsolók, műszerek subarusak, mikor a kulcsot megkaptam, semmit sem kellett megmutatni, azonnal otthonosan éreztem magam.
Kis melegítés után indultam, hát a hangja kissé szokatlan volt. Az OBK hangtalansága után az állandó morgás fura volt, de az 1.-2 . seb. fokozat kihúzatása után már élveztem. Ez a hang párhuzamosan emelkedik az autó gyorsulásával, és így má’ mingyá’ más a helyzet! Na a zötykék!... Hát az rémes. Az útegyenetlenségek a s.gemen-gerincemen át jönnek a fejembe, és sajnos nálunk ezekből bőven kijut. Másrészt viszont megnyugtató érzés, hogy a kerekek folytonos kapcsolatban vannak az útfelülettel.
Először a sebváltó karját úgy éreztem, jó erővel kell tologatni, aztán rájöttem, hogy azért van, hogy még véletlenül se dugjak máshova, mint kéne. Már tudok villanás alatt váltani, úgy, hogy a fokozat a megfelelő helyre kerüljön!
A gyorsulás, az félelmetes. Nem vagyok egy extra-sportos vezető, inkább az autó kímélete jellemző rám. De ez az autó előhozza az emberből a kisördögöt! Egyszerűen nem lehet megállni, hogy egy sávváltásnál ne nyomjak egy kövéret, szerintem a megelőzött autóból átnézve gondolhatja a vezető, hogy "né má a vén f@sz nem bír magával... " (van is benne valami)
A 2000-es STI nem tudom milyen lehet, de ennél (2500 ccm) érdekes, hogy a gázpedál lenyomásával egy ideig normálisan gyorsul, majd úgy 3000 ford. környékén megindul és a fejem meg hátrabicsaklik. Felemelő élmény ! Egy előzésnél visszaváltok, nyomom a gázt, de úgy gyorsul, hogy szinte nincs időm az előzendő járművet kikerülni, mert rögtön a sgében vagyok. A szám a fülemig ér, és rikkantgatok, mint a cowboyok a csorda terelgetése közben. Még jó, hogy egyedül ülök az autóban és más nem hallja! A vicces az, hogy egy ilyen előzés után utolérve a következő autót, mikor fékezni kell, a Subi a megfelelő módon le is lassul.
Úgy adódott, hogy Győrbe kellett mennünk, mert a lányomnak versenye volt ott. A sztrádán elég jól haladtam, csak a műszerfal világítás volt levéve, meg még a nap is sütötte, így a számok nem igen látszottak. Viszont az látszott, hogy a mutató kezd jobbra vízszintesbe beállni. Mondta is a feleségem, hogy ebben az autóban jobban érezni a sebességet, mint a miénkben nemigaz? Na ja.-így én… Jobb is, hogy nem látszott a kiosztás, így legalább elhitte, hogy 130-al megyünk, ezzel megkímélve magam egy csomó kellemetlenségtől…
Összehasonlítani az Outbackkel nem lehet, más világ. Az Imprezat nagyon élvezem!
Ha hét közben kicsit leesik a vércukorszint, csökken a vérnyomás, kedveszegett, fáradtak leszünk, hétvégére ajánlott egy kis csapatás STI - vel. Az arc kipirul, a vér megtelik adrenalinnal, a szervek megtelnek vérrel, élet költözik az emberbe! Az STI-terápiát receptre kéne kapni, TB támogatással! Estére csapatás után kielégülten hazamenni, a turbót kicsit hagyjuk lehűlni, addig mi is lehiggadunk, és elmondhatjuk: ez jó mulatság, férfimunka volt.
DE: hét közben megmarad az Outback, semmi kilengés, bőgő motor, keménység, viszont kényelmes, csöndes, csinos, elegáns, megbízhatóan tökéletes, megnyugtató, de azért tüzes is tud lenni, - akár egy jó feleség! (Marad az OUTBACK)