Mit kíván a magyar nemzet

Az 1848-as 12 pontot mindenki ismeri. A Márciusi Front 1937-ben az akkori viszonyokra aktualizálta és közreadta. 2007-ben is aktuális. Úgy hallottam, más is megtette, hogy a mai gondolkodásunk és problémáink szerint újrafogalmazta, a magam változatát én is közrebocsájtom:

Legyen béke, szabadság és egyetértés.
  1. Tisztességes és szabad sajtót. A sajtó kötelessége a valóság megismerése és megismertetése. A közfeladatokat ellátó és közpénzzel gazdálkodó intézmények vezetőinek kötelessége a köz megfelelő tájékoztatása. A sajtószabadság az állampolgár szabadsága a valóság megismerésére.
  2. Felelős kormányt. A kormány tagjai és a miniszterelnök hatalmi jogosítványaikkal arányos politikai, büntetőjogi és vagyoni felelősséget viseljenek döntéseikért. A kormány dolga, hogy a polgárokat szolgálja, a polgárok joga, hogy elszámoltathassák a kormányt, ha az nem tartja be a programját, amelynek alapján megalakulhatott.
  3. A nemzetnek felelős országgyűlést. A törvényhozásban jelenjenek meg a pártképviselet mellett a legfontosabb másféle képviseleti formák, például a civil szervezetek, egyházak, nemzetiségek. Legyen hatékony a területi képviselet. Az országgyűlési képviselők legyenek elszámoltathatók és lemondathatók akkor, ha nem képviselik választóik és a nemzet érdekeit.
  4. Törvény előtti egyenlőséget. Ne történhessék meg, hogy kisebb bűnökért súlyos büntetéseket szabnak ki, míg az igazán nagy gazemberek kevesebbel megússzák. A kis jövedelműeket a jogi képviselet magas költsége ne korlátozhassa az igazságszolgáltatásban.
  5. Átlátható, szilárd jogrendszert. A törvények dzsungele helyett kevesebb, a világos érthetőség és áttekinthetőség szempontjai szerint megfogalmazott jogszabályt. A magyar alkotmányosság jogfolytonosságát, a Szent Korona, a történelmi jelképek tiszteletét, megbecsülését.
  6. Közös teherviselést. A nagy jövedelemmel és jelentős vagyonnal rendelkezők ne kerülhessék ki a közterhekhez való hozzájárulást. A kisebb jövedelműeket terhelő adók és járulékok szintje ne tegye lehetetlenné a megélhetést. Az adórendszer kedvezményezettjei ne a nagy nemzetközi cégek legyenek.
  7. Esélyegyenlőséget az oktatásban, a tehetségek támogatását. Azt, hogy kinek van módja tanulni, ne az anyagi helyzet határozza meg. Progresszív tandíjrendszer és ösztöndíjrendszer segítse a tudás megszerzését. Az állam támogassa azt, aki a megszerzett tudást a hazájában akarja hasznosítani.
  8. Esélyegyenlőséget az egészségügyben. Az állam a társadalom más szervezeteivel együttműködve biztosítsa az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez és gyógyításához való jogot ésszerű, az európai követelményeknek megfelelő szinten. A társadalmi szolidaritás érvényesítését az egészségbiztosításban.
  9. Piacgazdaságot és szolidaritást. A bankok és monopóliumok ésszerű korlátozását a tényleges piaci verseny érdekében. Az állam védje és támogassa a hazai vállalkozásokat, a helyi kezdeményezéseket. A termőföld magyar kézben tartását, a munkahelyek védelmét.
  10. A szólás, a gyülekezés szabadságát. Rendeletekkel, jogi trükkökkel ne korlátozhassák az alapjogokat. Az állam ismerje el a zsarnoki megnyilvánulásokkal szembeni ellenállás jogát, de határozottan üldözze a közösségellenes magatartást.
  11. A hatalmi ágak következetes szétválasztását. A végrehajtó hatalom ne tehesse kiszolgálójává, szavazógéppé a törvényhozást. Az igazságszolgáltatás az igazságot és a törvényeket tartsa szem előtt, anyagilag se lehessen a kormánynak kiszolgáltatva.
  12. A nemzetek Európáját. Az európai hagyományokat, a nemzeti értékeket és a nemzeti kisebbségek jogait vállaló és képviselő Uniót akarunk. Magyarország ebben az együttműködésben képviselje az egész magyarság érdekeit, az egészséges emberi, természeti és társadalmi környezet, a lakható Föld megőrzésének szempontjait.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Márciusi Front, 1937.

Az 1848-as eredeti és az 1937-es változat:

1848

Kezdőlap Kezdőlap

Aktuális Aktuális

Bárdossy Pál, 2006.