Lapszemle

Migaz 1995-97-es Inglehart-Baker statisztikai felmérés szerint Franciaországban 17, Angliában és Svájcban 25, Németországban 19, Ausztráliában 25, a Skandináv országokban 11-13, és Magyarországon (1991-es adat szerint) 34 százaléka a lakosságnak templombajáró, addig az Egyesült Államokban 55 százalék. (Erre utalva mondta a State University of NewYork professzor emiratus Paul Kurtz, hogy vallási tekintetben Amerika a fejlett demokratikus társadalmak köre helyett a harmadik világbeli fejletlen afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokkal társul.) Ez egyik oldalról megnyugtató lehet a bibliás George W. Bushnak, ugyanakkor nyugtalanitó a másikról. Csak nemrégen került nyilvánosságra, hogy szavazókorba kerül egy nagyobb számban szekuláris gondolkodású generáció, amely, háborús veszélyt érezve éber figyelemmel kiséri a beszédeit, megnyilatkozásait. Nyilván ebből a meggondolásból elnökünk egy idő óta visszafogta túlzott pietizmusát és megpróbál toleránsnak mutatkozni. Sőt inkluzivnak. "A polgáraink közül sokan semmilyen vallást nem gyakorolnak." ismerte el milliók létezését egy beszéde során. "Sok rendes ember semmilyen hittel nem azonosul" nyilatkozta máshol. Aztán egy valódi gondolatot is tartalmazó kijelentése, - "a mások (emberi) méltóságának respektálási módja ugyanúgy megtalálható vallás nélkül, mintahogy az intolerancia is megtalálható a vallás keretein belül" - felkeltette a gyanút, a szövegirók is megkapták az utasitást, - az ateista szavazat is számit.

Az ateista szó persze nyilvánosan nem hangzott el Bush szájából és nem is hangozhatna el. Tulajdonképpen apolitikus lenne, nyilvánvalóan counterproductive. Az ateizmus ugyanis - sem a szó, sem az idea - nem szalonképes Amerikában, militárisan evangelizáló keresztény körökben pedig súrolja a hisztérikus fóbia határait. Hiába született a klasszikuskori racionális agyú görögök, - az istenek helyett a vak, értelmetlen Véletlenben hivő Euripides neve ugrik be elsőnek, - alkotó köreiben. Hiába társult a materializmussal és a tudományossággal együtt ("a tudomány tanitása szerint csak a anyag, ami létezik", G. Eastbrook) mind az európai, mind az amerikai felvilágosult gondolkodók* eszmevilágához. Hiába széles körben elterjedt és elfogadott nézet a modern Európában. És hiába azonos lényegileg a lassan még Amerikában is létezőként tudomásul vett vallás- vagy hitnélküliséggel vagyis a szekularizmussal: az ateizmus nem tud szabadulni a kommunizmussal és a bolsevizmussal való azonositás során hozzáragadt pejorativitástól, bizalmatlanságtól, megvetéstől, sőt gyűlölettől.**

Az isten nélküli, hit nélküli, vallásnélküli ember teizmus ellenes, tehát ateista. Ez egyértelmű következtetésnek látszik. Kivéve a kiméletlen történelmi események következtében ellenszenvre programozott agyakban. A Pew Research Center legújabb adatai szerint az amerikaiak növekvő toleranciájának meglepő megnyilatkozásaként a megkérdezettek 80 %-a egyetértett abban, hogy a más, tehát nem zsidó-keresztény értékrendszert vallók is lehetnek jó polgárok, és 84% (!) szerint a vallásnélküliek-hitetlenek is lehetnek jó amerikaiak. Mikor azonban ugyanaz a kérdőiv ugyanazokat a személyeket az ateizmushoz való hozzáállásukról kérdezte, 54% elitélőleg nyilatkozott. 54% szerint az ateisták nem lehetnek hasznos, lojális, önfeláldozó állampolgárok. Később a kérdőiven az ateista szót vallástalanra cserélték, mire 30%-ra csökkent a negativititást jelzők száma. Természetesen nem az ön készülékében van a hiba.

Vajon az ifjú Bush politikailag korrekten játszik, tehát kényszerpolitizál, vagy önmagán túllépve felzárkózik a saját korához? Ahhoz a korhoz, amely (a technika rohamos fejlődésétől eltekintve) lépésekben, meg-megtorpanva, néha visszatáncolva is, de végülis mindig halad valamit előre? Csak találgatni lehet. Egy biztos. A mai toleránsabb világban Bush aligha mondhatná ki, - anélkül, hogy lehetetlenné tenné magát - amit az apja mondott egy 1987-es interjú során, és amit emlékeztetőnek érdemes felidézni: "Nem tudom, hogy az ateisták állampolgároknak, vagy patriótáknak tekinthetők-e. Ez egy Isten (uralma) alatt álló nemzet." A második mondat, mivel vallási meggyőződés, szóra sem érdemes. A kb. harminc millió anti-teistát érintő első mondat azonban társadalmi illetve politikai indittatásánál és kihatásánál fogva fenyegető figyelmeztetésként, a felszin alatt burjánzó indulatokat regisztráló sivitó vészjelzőként ott cseng még ma is a fülekben, amelyek hallanak - hogy a Bibliánál maradjunk.

* A szekuláris humanista filozófiában használatos felvilágosultság vagy szabadelvűség fogalma nem azonositható és nem is függvénye a modern baloldaliságnak vagy a bolsevizmusnak, annak ellenére, hogy számos radikális baloldali teoretikus szabadelvűnek vallotta magát, illetve az ateizmus propagálójaként ismeretes

** Sokan az anarchizmustól való félelmükben ateizmus ellenesek. Az agnosztikus Darwin például úgy itélte meg, "a művelt felsőbb társadalmi rétegek, az intelligencia nagyonis jól boldogulhat Isten nélkül, ez egyszerű, tudatlan ember azonban nem."

Ebben a témában lásd még a Jelenidő rovatban Az utolsó elnyomott kisebbség cimű cikket